+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 12. szerda, 17:23
Hogyan is felelhetne meg az EU az emberek által támasztott elvárásoknak, ha a tagállami befizetések semmire sem elegek? Ez a nagy kérdés hatja át az EU következő hétéves költségvetéséről szóló vitákat, ahol most épp a Parlament fenyeget vétóval.

Kész lenne vétót nyomni az Európai Parlament az Európai Unió következő hétéves közös költségvetésére, ha a tagállamok túl kevés pénzt adnak – nyilatkozta David Sassoli szerdán Strasbourgban.

 

Az Európai Parlament elnöke kifejtette:

 

az EP egy „ambiciózus többéves költségvetést támogat, amellyel finanszírozhatók az Európai Bizottság ambiciózus vállalásai”.

 

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis megválasztása előtt fűt-fát megígért többek között az EP-nek, hogy a plenáris szerv ne nyomjon vétót a jelölésére, így például egy nagyszabású Európai Zöld Megállapodást is.

 

Sokat ígért von der Leyen, de pénz nincs rá

 

A gond a vállalásokkal az, hogy azokat valakinek fedeznie is kellene, márpedig az EU költségvetésének jó háromnegyedét a tagállamok állják, és csak a maradék egynegyedet adják ki a blokk közvetlen, áfa- és vámalapú bevételei. Éppen ezért követelte többek között Sassoli azt is, hogy az EU-nak a jövőben legyen több saját forrása, hogy ne csak a tagállami befizetésektől függjön, hanem saját erőből is tudjon matekozni.

 

Jelenleg ugyanakkor a tagállamokon nyugszik a rendszer, akik pedig egyre inkább úgy tűnik, nem akarnak sokat adni a közösbe:

 

az Európai Unió Tanácsának előző, finn elnöksége például azt javasolta, hogy átlagosan az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,06-1,07 százalékát fizessék be, de egyes nettó befizető tagállamok (vagyis azok, akik többet fizetnek be a büdzsébe, mint amennyit ki tudnak venni abból) számára már ez is elfogadhatatlanul sok volt. Sebastian Kurz osztrák kancellár például görcsösen ragaszkodik az 1 százalékos GNI-alapú befizetéshez, és ha ennél lényegesen többet kéne fizetnie az osztrákoknak, annak esetére már be is lengette a vétót.

 

Az Európai Parlament a másik végletet jelenti: ők 1,27 százalékot szeretnének kialkudni, ami lényegesen több, mint az 1-1,08 százalékos intervallum, amelyben valószínűsíthetően a tárgyalások most mozognak. Úgy tudjuk, akár 200-250 milliárd euró különbség is lehet a finn elnökség javaslata, valamint az EP által követelt befizetés között. Az Európai Bizottság eközben egy középutas, 1,11 százalékos GNI-alapú befizetést javasol, amely még mindig bőven túllépi Sebastian Kurz és több nettó befizető ingerküszöbét.

 

Persze, hogy az EU a bűnbak, ha nincs elég forrás

 

Ezért is dönthetett úgy Sassoli, hogy itt az ideje belengetni a vétót, miután a finn elnökség javaslata utáni tárgyalásbefagyasztás nem hozott látható eredményt. Most az EP elnöke azt mondja, meg akarnak állapodni a tagállami érdekeket tömörítő Tanáccsal, „viszont, ha ők visszautasítják a Parlament álláspontjának elfogadását, akkor elmegyünk a falig, és vissza fogjuk utasítani az EU hosszútávú költségvetését”.

 

„Hogyan is gondolhatunk arra, hogy visszanyessük az olyan sikeres programok költségvetését, mint az Erasmus+, vagy az olyan intézkedéseket, melyek a határaink védelmét szolgálják?

 

Az első klímasemleges kontinenssé válás eddig precedens nélküli változtatásokat követel meg a gazdaságainktól és a társadalmainktól. Biztosítanunk kell, hogy a dolgozókat, akiket a változások a leginkább érintenek, nem hagyják hátra. Nem hagyhatjuk, hogy a klímaváltozás elleni harc nagyobb egyenlőtlenségekhez vezessen” – lamentált Sassoli.

 

A Tanács – de főleg a nettó befizetők – garasoskodása miatt ugyanis az EP úgy gondolja, nem sikerül majd megfelelni az EU-val szemben támasztott, egyre magasabb elvárásoknak. Az EU-tól ugyanis sokan várják, hogy berúgja a növekedés motorját, segít leküzdeni az egyenlőtlenségeket a kontinensen, nem is beszélve a klímaváltozás elleni harc miatti, óriási közös európai felelősségnek. Ha pedig a tagállamok nem adnak elég pénzt, akkor az ilyen kulcsfontosságú programokra sem jut majd elég forrás, ami végső soron ahhoz fog vezetni, hogy a kontinens sikertelenségéért megint az Európai Unió lesz a bűnbak. Arról, hogy miről is szól pontosan a költségvetési vita, itt írtunk bővebben.

 

De mit tehet az Európai Parlament?

 

A plenáris szerv a többéves költségvetésről szóló tárgyalásokban lényegében semmilyen szerepet nem játszik. Azt a Bizottság terjeszti elő, de leginkább a tagállamok állapodnak meg róla, miután a számlát ők állják. Az Európai Parlament egyetlen dolga, hogy a tagállamok által már leokézott megállapodásra egy plenáris ülésen en bloc vagy igent vagy nemet nyomjon.

 

Vagyis az EP elméletileg megteheti, hogy vétóz, és akkor nincs új költségvetés, az azután következő vészforgatókönyvekkel viszont végső soron mindenki rosszabbul járna. Ezért az EP stratégiája általában, hogyha több pénzt akar kicsikarni, akkor belengeti a vétót, hátha a tagállamok megijednek, és engednek a nyomásnak.

 

Aztán a kész javaslatra úgyis igent nyomnának, mert a vétó esetén mindenki őket hibáztatná, amiért nincs költségvetés.

 

Mindenesetre a mostani fenyegetés is jelzi: óriásiak az ellentétek az európai intézmények között a költségvetés kérdésében: hiszen míg a tagállamok – de főleg az óriási lobbierővel bíró nettó befizetők – csökkentenék saját terheiket, az Európai Parlament általában az ambiciózus hozzáállást hiányolja a tárgyalásokból.

 

A tagállamok egyébként február 20-án tartanak rendkívüli ülést a költségvetés témájában, melyen szeretnének megállapodni, mi is legyen a következő költségvetéssel, ugyanis 2021, mikor a jelenlegi költségvetés lejár, vészesen közeleg.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tokió több, mint két milliárd dollárt különít el azon japán cégek számára, amelyek a kiszervezett gyáraikat Kínából visszaviszik a szigetországba.

Az osztrák főváros vörös-zöld kormánya bejelentette: egy-egy utcát teljesen átadnak a gyalogosoknak.

A polgármestereknek megengedik azt is, hogy húsvét idejére speciális szigorító intézkedéseket hozhassanak a településükre nézve.

Összefoglaltuk a lényeget az operatív törzs csütörtöki tájékoztatójáról!

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője odaszólt az egymással csetepatézó Kínának és az Egyesült Államoknak.

A többségében idős elhunytak mellett egy 48 éves áldozata is lett csütörtök reggelre a járványnak.

A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

A hét kérdése

Próbáljuk a jó oldaláról megközelíteni a dolgot: nem kell a részeg locsolkodókat kerülgetni, és marad kaja!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás