+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. február 11. kedd, 11:40
Budapest ostromának emlékezetpolitikailag legterheltebb epizódja a kitörési kísérlet. Egy most megjelent könyv, a Budapest Erőd páratlan levéltári tényanyagot tesz közkinccsé, ami talán rendet rakhat az ideológiai csatározásoktól felkavart emlékezetben.

A 75 éve történt kitörés mostanában leginkább az arra emlékező túra náci-nemnáci volta körüli viták és az ellenében szervezett megmozdulások miatt emlékezetes. (Az Azonnalitól Illés Gergő be is járta a túra egy szakaszát a hétvégén, itt olvashatjátok a beszámolóját.)

 

Azonban ha valakit az is érdekel, mi is történt 1945-ben, amikor a budai várnegyedben körülzárt német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni és elérni a hatvan kilométerre nyugatra lévő német arcvonalat, akkor érdemes beleolvasnia a nemrég megjelent Budapest Erőd című könyvbe. Bár a könyv nem éppen könnyű olvasmány, hiszen vegytiszta hadtudományi mű, viszont elképesztően átfogó képet ad Budapest ostromáról – köszönhetően annak, hogy írója, Kamen Nevenkin eddig elzárt orosz levéltári anyagokhoz kapott hozzáférést, számtalan szovjet fényképpel, tervrajzzal egyetemben, amit a Vörös Hadsereg Budapest ostromakor készített.

 

Ebben a cikkben a könyv alapján foglaljuk össze, mi történt hetvenöt évvel ezelőtt.

 

 

Előzmények: a héthónapos háború Magyarországért

 

A pusztán papíron erős és korszerű 2. hadsereg doni katasztrófája után másfél évvel, 1944 nyarán a szovjetek elérték Románia átállását és a náci Antonescu bukását, majd benyomultak Erdélybe: ezzel kezdetét vette a héthónapos háború Magyarországért.

 

Az orosz uralkodók álma, a magyar Alföld immár karnyújtásnyira feküdt tőlük,

 

melynek a birtoklása páratlan felvonulási területet ad Bécs és Nyugat-Európa ellen, a Dunával és Budapesttel, mint természetes határral és erődítménnyel.

 

Októberben a Vörös Hadsereg már Debrecen felé nyomulva megvívta a háború egyik legnagyobb, húsz napig tartó páncélosütközetét, amikor Faragho Gábor tábornok október 11-én aláírta a Moszkvában a tűzszünetet – azonban pár napra rá Szálasi Ferenc lett a kormányzó, így a magyar kiugrási kísérlet meghiúsult.

 

Sztálint sokkolta a kudarc: kockáztatnia kellett, és még több erőt küldött Magyarországra, hogy azok Budapest ellen felvonulva menetből, pár nap alatt bevegyék a várost, lehetővé téve a benyomulást akár Dél-Németországig is, mielőtt a szövetségesek tennék azt.

 

Így jött el Budapest ostroma

 

A bekerítési harcokkal együtt 102 napos küzdelem

 

a második világháború egyik leghosszabb és legvéresebb ostroma volt, Zuglóban a sztálingrádi csatát megidéző, háztól-házig terjedő harcok folytak,

 

ahonnan a védők először a körvasút, majd a Rákos-patak mögé vonultak vissza. A front január első hetében napról napra haladt a Bosnyák tér, Róna utca, Mexikói úti töltés, Városliget vonalán Buda felé.

 

A NEW YORK PALOTA TETEJÉRE SZOVJET ZÁSZLÓT TŰZŐ KATONÁK AZ ERZSÉBET KÖRÚTON. FOTÓ: FORTEPAN

 

A lakosság megpróbáltatásai is Sztálingrádot idézték: Budapest volt az egyetlen nagyváros a háborúban, amelyet hét nemzet légiereje is bombázott – a támadók részéről a Szovjetunió, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Dél-Afrika (ők a román olajmezőket is bombázták), Románia, a védők részéről Németország és Magyarország.  A bombák elől még el lehetett bújni a pincékben, de az ázsiai horda módjára erőszakoló, „Sztálin pörölyének” becézett Vörös Hadsereg elől nem.

 

Így érkezett el február tizenegyedike: előző nap estére egyértelművé vált, hogy a német és magyar csapatok ellátmánya és lőszere elfogyott, ráadásul a rossz időjárási körülmények között az addig köldökzsinórként működő légi utánpótlás is megszűnt. A védők eddigre a Vár és a Széll Kálmán tér környékére szorultak vissza, mindenhonnan körbevéve a Vörös Hadsereggel.

 

AZ ÉGŐ BUDAVÁRI PALOTA. FOTÓ: FORTEPAN

 

A kitörés

 

Pfeffer Wildenbruch, a német csapatok főparancsnoka, SS-tiszt ekkor üzente meg Hitlernek, hogy megpróbál kitörni, feladva ezzel Budapestet – nem mintha lett volna esélye annak a megtartására. „Az ellátmányt feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védőrség harc nélküli lemészárlása között lehet választani. Ezért az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel támadni fogok. II.11-én a sötétség beálltával kitörök” – írta.

 

Az üzenet után összetörték a rádióadókat, véglegessé téve ezzel a döntést. Negyvenháromezer német és magyar katona volt ekkor a gyűrűbe beszorítva, az egynegyedük volt sebesült – aki súlyosan, azt hátrahagyták, de aki csak tudott, részt vett a támadásban. A nagy létszám miatt félő volt, hogy kitudódik a terv, ezért

 

még a legmagasabb beosztású tiszteket is napközben, az állomány tagjait pedig alig néhány órával a kitörési kísérlet előtt értesítették a készülődő meglepetésről.

 

Két oszlopban támadták meg a szovjet gyűrűt a leggyengébbnek vélt pontján, (bár a valóságban nem ez volt a helyzet), a Széll Kálmán téren. Az első állásokon sikerült átjutniuk, ám a réteges szovjet védelem miatt hamar kiegyenlítődött a küzdelem, a szovjet tarackosok a Ganz gyárnál például sikeresen megóvták az ágyúikat, 600 katonát fogságba ejtve és ugyanennyit megölve.

 

Egyik oszlop sem járt sikerrel: a jobb oldalon támadó oszlopból néhány magyar és német jutott át a gyűrűn, ők a Rózsadomb felé vették az irányt, a baloldali csoportosulás miután áttörte a Széll Kálmán téri védelmet, az Olasz fasor felé vette az irányt, majd beleütköztek a Szent János kórházban állomásozó szovjet csapatokba – ekkor a Vörös Hadsereg felé billent a mérleg nyelve, akiknek sikerült megállítaniuk az eleinte túlerőben lévő, tízezer fős áradatot. A többséget foglyul ejtették vagy lemészárolták, keveseknek sikerült kivergődniük, ők Budakeszi felé vették az irányt.

 

Ekkor ejtették foglyul a német parancsnokokat is, akik a budai csatornahálózatban próbáltak kijutni a városból. Pechjükre a szovjeteknek is megvoltak a tervrajzok, így a csatornából kibújó kiskatonákat halomra lőtték, a tábornokokat foglyul ejtették.

 

Másnap hajtóvadászat indult a gyűrűből sikeresen kitört védők ellen a budai erdőkben: a negyvenháromezer támadóból végül hétszáz érte el a német vonalakat.

 

A Budapest ostroma és az azt lezáró kitörési kísérlet a második világháború zárófejezetének egyik legszomorúbb története, egy olyan eseménysor, ami tényleg a háború vége előtt kicsivel történt, és ha kicsit máshogy alakulnak adolgok, elkerülhető is lehetett volna. A nyugati fronton a németek ardenneki offenzívájának összeomlása télen, a keleti fronton pedig Budapest ostroma, a kitörési kísérlet bukása és a Magyarország elfoglalásáért vívott csatát lezáró, a zalai olajmezők védelmében indított Tavaszi ébredés hadművelet tavasszal jelezte a Harmadik Birodalom végnapjait.

 

NYITÓKÉP: Hátrahagyott német tank a Döbrentei térnél. Fotó: Fortepan

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás