+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. február 10. hétfő, 13:01
Odáig jutott a német közbeszéd, hogy az ember kénytelen a Neue Zürcher Zeitungot olvasni, ha nem akarja, hogy a kétezres évek magyarországi szadeszes sajtója jusson eszébe. Orbán örülhet.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Annegret Kramp-Karrenbauer visszalépése a pártelnökségtől és a kancellárjelöltségtől válságtünet. A német társadalom és politika válságáé, amely nagyon fura válság, hiszen tán 5-10 ország ha van a világon, amely nem szeretne Németország helyében lenni, és ne akarna olyan válságban lenni, mint Németország.

 

Viszont kijönnek olyan dolgok, hogy a szufficites költségvetések mellett egyre komolyabb probléma a szegénység. Egyre komolyabb probléma az, hogy Németországnak szüksége van munkáskézre, de nem hajlandó tudomást venni az idegen kultúrájú (és ide nyugodtan a magyar meg a lengyelt is lehet gondolni, nem csak az afgánt) emberek tömeges befogadásának hatásairól.

 

Feszíti Németországot az, hogy külpolitikai (főleg európai szinten) érdekeit aláveti az iparlobbinak, olyan arcvesztéseket eltűrve, mint hogy

 

Orbán következmények nélkül részt vehet egy vezető német politikus (Weber) kinyírásában.

 

Nagyon komoly kérdés a szőnyeg alá söpört NDK-probléma, ahol az NDK két meghatározó politikai ereje tör felszínre. Az egyik a volt állampárt Linke, amely keleten sikeresen különbözteti meg magát a lassan teljesen önmaga paródiájává váló SPD-től. A másik pedig az AfD. Noha az NDK hivatalosan „legyőzte a nácikat” és ott aztán semmi nácizmus nem volt, valójában az az országrész nem ment végig a nyugati tisztulási folyamaton, végigment viszont a keleti blokkban mindenütt jellemző „végülis” és „egyrészt-másrészt” relativizáló hozzáállás elterjedésén. Ebből teljesen logikusan ugrik elő egy olyan párt, amelyik sikeresen házal nácinosztalgiával.

 

Ezekben a problémákban az a közös, hogy

 

Angela Merkel országlása alatt nem lettek rendesen kibeszélve, és a német politikai közbeszédet egy a PC-hez hasonló, számtalan dolgot tabuként kezelő szemlélet uralja,

 

és hogy az ember tényleg kénytelen a Neue Zürcher Zeitungot olvasni, ha nem akarja, hogy állandóan a kétezres évek magyarországi szadeszes sajtója jusson eszébe.

 

A nagykoalíció, Merkel visszalépése és az, hogy Annegret Kramp-Karrenbauert segítette hatalomba, mind ennek a pangásnak a jele. A következő egy-másfél évben, ugyanúgy, mint a brexitet megelőző időszakban, annak leszünk tanúi, hogy minden, amit a német politikai színtérről tudunk, meg fog változni, és teljesen újra fogják osztani a lapokat.

 

Amiben teljesen más lesz a dolog, az az, hogy Hitler miatt a közjogi rendszerük olyan, hogy nagy többséget szinte lehetetlen szerezni. Kérdés, hogy milyen felállás fog végül kikristályosodni, de az biztos, hogy

 

felszínre fognak törni olyan problémák, amelyekről eddig nem illett beszélni, és valamilyen módon be fognak törni a német mainstreambe.

 

Ránk ennek annyi hatása lesz, hogy kicsit gyengülni fog az euró és továbbra se fog a kutya se ránk figyelni – ez két olyan hír, amelynek Viktor nagyon örül.

 

Ésik Sándor cikke megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás