+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. február 10. hétfő, 14:08
A szakközépiskolákban vannak a legjobban lemaradva a magyarul tanuló diákok a román átlaghoz képest, viszont a magyar nyelvet és irodalmat jobban ismerik, mint a románok a románt.

Arányaiban megközelítőleg ugyanannyi magyar diák tette le tavaly sikeresen az érettségit, mint amennyi román – írja az Erdélystat. A 2019-es nyári érettségin és őszi pótérettségin Romániában 100 824 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69,1, az őszi pótérettségié 33,4 százalékos, vagyis átlagosan 51,25 volt az átlagos sikerességi arány.

 

Ettől valamelyest eltér a magyar nyelven tanulók teljesítménye: a nyári vizsgaidőszakban a résztvevő magyar diákok 58,6, míg az őszi pótérettségin 39,5 százalék vette sikerrel az akadályt.

 

A romániai átlaghoz képest tehát kevesebben mentek át a nyári érettségin és többen az őszi pótérettségin, egy kicsivel alacsonyabb, 49,05 százalékos így összességében a sikerességi arány a magyarul tanulók körében.

 

Ez 2,2 százalékpontos lemaradást jelent az országos átlaghoz képest. Összesen 4243-an vizsgáztak eredményesen a magyar nyelven tanulók közül, ami a teljes román diákpopuláció 4,2 százalékát jelentette 2019-ben. (Az Erdélystat szerint ez átlagos aránynak számít, a 2017-es érettségi esetében 4,4, a 2018-as esetében 4,1 százalék volt a két vizsgaidőszakban sikeresen vizsgázók körében a magyarul tanulók aránya.)

 

 

Így 2019-ben hiába teljesítettek rosszabbul a magyarok a nyári időszakban, azt behozták az ősziben, így lett arányaiban nagyságrendileg hasonló a sikeresen érettségiző magyarok aránya, mint a teljes román diákság körében.

 

Ennek magyarázata az Erdélystat szerint, hogy a magyar tanulók nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt próbaérettségin, mint többségi társaik, illetve az őszi vizsgaidőszakban arányaiban többen mentek el érettségizni, és jobb eredményt értek el, mint román diáktársaik. A magyar diákok ilyen értelemben céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek, mint általában a romániai végzősök – írja az Erdélystat.

 

Mire specializálódnak a jól teljesítő romániai magyarok?

 

Ehhez először némi technikai kitérőt kell tenni. A romániai oktatási rendszerben ugyanis háromféle képzésben lehet eljutni az érettségiig: van az úgynevezett elméleti líceum, ahol olyan területekre specializálódhat a diák, mint a matematika, a természet- és társadalomtudományok, illetve a filológia. Típusában tehát ez leginkább a magyarországi gimnáziumi oktatásra hasonlít.

 

Ezzel szemben a szaklíceumi oktatásban, ami leginkább a magyaroroszági szakközépiskolai képzéseknek feleltethető meg, a különböző szolgáltatási területek, a műszaki képzés, valamint a környezetvédelem kerül a középpontba. Míg a vokacionális vagy hivatási képzéseken a művészeteket, a sportot, a teológiát vagy a pedagógiát tanulhatja magasabb fokon a diák.

 

A 2019-es érettségi nyári vizsgaidőszakán részt vevő, az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjainak érettségi-eredményei jelentősen eltérnek szakok szerint. Az elméleti képzésben a legmagasabb a sikerességi arány, országosan a résztvevők 88,2, a magyarul tanulók 80,5 százaléka szerzett érettségi oklevelet a 2019-es nyári vizsgaidőszakban.

 

Ezzel azonban még mindig 8,7 százalékpontos lemaradásban vannak még az elméleti képzésben résztvevő magyarok az országos átlaghoz képest, igaz, a lemaradás itt a legkisebb:

 

a hivatási képzéseken 38,8, míg a szaklíceumi képzéseken 23,7 százalékponttal kevesebb a sikeres érettségik aránya a magyarul tanulók körében, mint országosan.

 

Miben a legjobbak és a legrosszabbak a magyar diákok?

 

A nyári vizsgaidőszakban a magyar diákok az országos átlaghoz képest a legrosszabbul román nyelv és irodalomból teljesítettek: a magyarul érettségizők 29 százaléka bukott meg, a jegyek átlaga az 1-től 10-ig terjedő értékelési skálán 5,6. (Átmenni az érettségin ötös osztályzat felett lehet.)

 

 

Ezzel szemben talán nem meglepő, hogy a legjobb eredményeket a magyarok magyar nyelv és irodalomból érték el, összesítve 7,6-os átlaggal a maximális tízhez képest, és a magyarból érettségizőknek mindössze 2,6 százaléka bukott meg,

 

Összehasonlítva: magyar nyelv és irodalomból jobbak a magyar diákok eredményei, mint román nyelv és irodalomból a románoké

 

– az ő körükben a jegyek átlaga alacsonyabb (7,3) és a bukók aránya magasabb (8,5 százalék).

 

Továbbá minimális a lemaradása a magyaroknak az olyan tárgyak esetében, mint a matematika vagy a történelem, illetve a választható tárgyak (ami bármi lehet a földrajztól elkezdve a szerves vagy szervetlen kémián át egészen a szociológiáig).

 

Hol teljesítenek a legjobban és a legrosszabbul a magyarok?

 

A megyei adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy a diákok profilok szerinti megoszlása nagyon asszimmetrikus, nem egyforma súlyt képvisel az elméleti, a szak-, illetve a hivatási oktatás egy-egy megyében – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői.

 

A magyar szaklíceumi képzés például alapvetően három megyére – a székely megyékre, ahol tömbben él a magyarság – koncentrálódik: a szakközépiskolás diákok háromnegyede Hargita, Maros és Kovászna megyékben tanul. Tekintve a korábban látott, gyenge szaklíceumi eredményeket ezzel magyarázható, hogy ezekben a megyékben teljesítenek a legrosszabbul a magyar diákok.

 

 

Ezzel szemben nem meglepő módon azok a megyék teljesítettek a legjobban, ahol szinte csak elméleti képzés folyik: nevezetesen Beszterce, Bukarest és Brassó megyékben. Érdemes viszont felhívni rá a figyelmet, hogy Brassó megyét leszámítva mindenhol száz fő alatt volt a 2019-ben érettségiző magyar diákok száma.

 

Azon megyék közül, ahol minden tekintetben kiemelkedően teljesítenek a diákok, a legtöbb magyar nyelvű tanulót Kolozs megye tudhatja magáénak: csupán a szaklíceumi képzésen van 80 százalék alatt a sikeres érettségik aránya, míg mind az elméleti, mind a hivatási képzéseken ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Összességében a sikeresen leérettségiző magyarok aránya 91 százalék.

 

NYITÓKÉP: Bárhory István Elméleti Líceum, Kolozsvár / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás