+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. február 10. hétfő, 14:08
A szakközépiskolákban vannak a legjobban lemaradva a magyarul tanuló diákok a román átlaghoz képest, viszont a magyar nyelvet és irodalmat jobban ismerik, mint a románok a románt.

Arányaiban megközelítőleg ugyanannyi magyar diák tette le tavaly sikeresen az érettségit, mint amennyi román – írja az Erdélystat. A 2019-es nyári érettségin és őszi pótérettségin Romániában 100 824 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69,1, az őszi pótérettségié 33,4 százalékos, vagyis átlagosan 51,25 volt az átlagos sikerességi arány.

 

Ettől valamelyest eltér a magyar nyelven tanulók teljesítménye: a nyári vizsgaidőszakban a résztvevő magyar diákok 58,6, míg az őszi pótérettségin 39,5 százalék vette sikerrel az akadályt.

 

A romániai átlaghoz képest tehát kevesebben mentek át a nyári érettségin és többen az őszi pótérettségin, egy kicsivel alacsonyabb, 49,05 százalékos így összességében a sikerességi arány a magyarul tanulók körében.

 

Ez 2,2 százalékpontos lemaradást jelent az országos átlaghoz képest. Összesen 4243-an vizsgáztak eredményesen a magyar nyelven tanulók közül, ami a teljes román diákpopuláció 4,2 százalékát jelentette 2019-ben. (Az Erdélystat szerint ez átlagos aránynak számít, a 2017-es érettségi esetében 4,4, a 2018-as esetében 4,1 százalék volt a két vizsgaidőszakban sikeresen vizsgázók körében a magyarul tanulók aránya.)

 

 

Így 2019-ben hiába teljesítettek rosszabbul a magyarok a nyári időszakban, azt behozták az ősziben, így lett arányaiban nagyságrendileg hasonló a sikeresen érettségiző magyarok aránya, mint a teljes román diákság körében.

 

Ennek magyarázata az Erdélystat szerint, hogy a magyar tanulók nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt próbaérettségin, mint többségi társaik, illetve az őszi vizsgaidőszakban arányaiban többen mentek el érettségizni, és jobb eredményt értek el, mint román diáktársaik. A magyar diákok ilyen értelemben céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek, mint általában a romániai végzősök – írja az Erdélystat.

 

Mire specializálódnak a jól teljesítő romániai magyarok?

 

Ehhez először némi technikai kitérőt kell tenni. A romániai oktatási rendszerben ugyanis háromféle képzésben lehet eljutni az érettségiig: van az úgynevezett elméleti líceum, ahol olyan területekre specializálódhat a diák, mint a matematika, a természet- és társadalomtudományok, illetve a filológia. Típusában tehát ez leginkább a magyarországi gimnáziumi oktatásra hasonlít.

 

Ezzel szemben a szaklíceumi oktatásban, ami leginkább a magyaroroszági szakközépiskolai képzéseknek feleltethető meg, a különböző szolgáltatási területek, a műszaki képzés, valamint a környezetvédelem kerül a középpontba. Míg a vokacionális vagy hivatási képzéseken a művészeteket, a sportot, a teológiát vagy a pedagógiát tanulhatja magasabb fokon a diák.

 

A 2019-es érettségi nyári vizsgaidőszakán részt vevő, az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjainak érettségi-eredményei jelentősen eltérnek szakok szerint. Az elméleti képzésben a legmagasabb a sikerességi arány, országosan a résztvevők 88,2, a magyarul tanulók 80,5 százaléka szerzett érettségi oklevelet a 2019-es nyári vizsgaidőszakban.

 

Ezzel azonban még mindig 8,7 százalékpontos lemaradásban vannak még az elméleti képzésben résztvevő magyarok az országos átlaghoz képest, igaz, a lemaradás itt a legkisebb:

 

a hivatási képzéseken 38,8, míg a szaklíceumi képzéseken 23,7 százalékponttal kevesebb a sikeres érettségik aránya a magyarul tanulók körében, mint országosan.

 

Miben a legjobbak és a legrosszabbak a magyar diákok?

 

A nyári vizsgaidőszakban a magyar diákok az országos átlaghoz képest a legrosszabbul román nyelv és irodalomból teljesítettek: a magyarul érettségizők 29 százaléka bukott meg, a jegyek átlaga az 1-től 10-ig terjedő értékelési skálán 5,6. (Átmenni az érettségin ötös osztályzat felett lehet.)

 

 

Ezzel szemben talán nem meglepő, hogy a legjobb eredményeket a magyarok magyar nyelv és irodalomból érték el, összesítve 7,6-os átlaggal a maximális tízhez képest, és a magyarból érettségizőknek mindössze 2,6 százaléka bukott meg,

 

Összehasonlítva: magyar nyelv és irodalomból jobbak a magyar diákok eredményei, mint román nyelv és irodalomból a románoké

 

– az ő körükben a jegyek átlaga alacsonyabb (7,3) és a bukók aránya magasabb (8,5 százalék).

 

Továbbá minimális a lemaradása a magyaroknak az olyan tárgyak esetében, mint a matematika vagy a történelem, illetve a választható tárgyak (ami bármi lehet a földrajztól elkezdve a szerves vagy szervetlen kémián át egészen a szociológiáig).

 

Hol teljesítenek a legjobban és a legrosszabbul a magyarok?

 

A megyei adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy a diákok profilok szerinti megoszlása nagyon asszimmetrikus, nem egyforma súlyt képvisel az elméleti, a szak-, illetve a hivatási oktatás egy-egy megyében – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői.

 

A magyar szaklíceumi képzés például alapvetően három megyére – a székely megyékre, ahol tömbben él a magyarság – koncentrálódik: a szakközépiskolás diákok háromnegyede Hargita, Maros és Kovászna megyékben tanul. Tekintve a korábban látott, gyenge szaklíceumi eredményeket ezzel magyarázható, hogy ezekben a megyékben teljesítenek a legrosszabbul a magyar diákok.

 

 

Ezzel szemben nem meglepő módon azok a megyék teljesítettek a legjobban, ahol szinte csak elméleti képzés folyik: nevezetesen Beszterce, Bukarest és Brassó megyékben. Érdemes viszont felhívni rá a figyelmet, hogy Brassó megyét leszámítva mindenhol száz fő alatt volt a 2019-ben érettségiző magyar diákok száma.

 

Azon megyék közül, ahol minden tekintetben kiemelkedően teljesítenek a diákok, a legtöbb magyar nyelvű tanulót Kolozs megye tudhatja magáénak: csupán a szaklíceumi képzésen van 80 százalék alatt a sikeres érettségik aránya, míg mind az elméleti, mind a hivatási képzéseken ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Összességében a sikeresen leérettségiző magyarok aránya 91 százalék.

 

NYITÓKÉP: Bárhory István Elméleti Líceum, Kolozsvár / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás