Jobbközép párt lesz mostantól a Momentum román testvérpártja

Vége a centrista politikának és a szándékos ideológiamentes semmitmondásnak, az USR mostantól határozottan jobbközép pártként kíván politizálni.

A Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR) 91 százalék szavazott arra, hogy az Azonnalin eddig jobb híján centrista-újhullámosként felcímkézett alakulat mostantól határozottan jobbközép pártként határozza meg magát. A párt vezetősége által meghirdetett, szombaton zárult belső referendumon az USR 12 106 tagja vett részt – ez több, mint 56 százalékos részvételt jelent –, és közülük 11 047-en (azaz 91,25 százaléknyian) adták voksukat arra, hogy az USR jobbközép pártként határozza meg magát, írja az Agerpres hírügynökség.

Ezen túl nemigen közölt semmit a jobbközép irányvonalról a párt, ezért arra tudunk csak hagyatkozni, amit a korábban az USR-ben zöld és baloldali értékek mentén politizáló független parlamenti képviselő, Adrian Dotoharu mondott az új irányvonalról még január közepén. Eszerint Barna ideológiai reformjával az USR Románia legjobboldalibb pártjává válik: az ex-USR-s képviselő egykulcsos adót, kórházprivatizációt, az ortodox államegyház támogatását, a klímaváltozás piaci mechanizmusokkal történő kezelését és az állami intézmények bürokráciacsökkentésre hivatkozva történő leépítését olvasta ki a megszavazott dokumentumból. Miután az USR jobbközép ideológiájáról szóló hír kikerült a médiába, a párt számos balos híve kinyilvánította a Facebookon, hogy nem szavaz többé Barnáékra, mondván nincsen rendben, hogy sem a társadalmi szolidaritás, sem a bérek, sem a szociális intézmények kérdését nem hangsúlyozzák.

„Ez nem álláspontunk megváltoztatását, hanem annak megerősítését jelenti. Én már pártelnökké választásomkor azt mondtam, hogy jobbközép párt vagyunk, és mindent, amit az elmúlt években tettünk, ennek szellemében tettük. (...) E belső konzultációs gyakorlatnak a sikere azt jelzi, hogy az USR-tagok akarják és van bátorságuk a továbbiakban is ezt az irányt követni” – mondta minderről Dan Barna, az USR elnöke, hozzátéve: jelenleg a helyhatósági és a parlamenti választások előkészítése jelenti a prioritást pártja számára.

Mindeközben arról is döntöttek az immáron jobbközép pártnál, hogy az USR fuzionál a Dacian Cioloș korábbi technokrata miniszterelnök, jelenlegi EP-beli Renew Europe-frakcióvezető PLUS nevű pártjával, akikkel megalakulásuk óta együtt indulnak minden választáson.

A román politika jobboldalán azért most is vannak erős pártok, ott van például a Klaus Johannis államelnök és Ludovic Orban megbuktatott és újra kinevezett miniszterelnök fémjelezte Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Traian Băsescu volt államfő alapította, magát konzervatívnak tartó Népi Mozgalom Párt (PMP) is. De jobbközépnek tekinti magát az erdélyi magyarság legnagyobb pártja, az RMDSZ is. Ez a három párt ráadásul mind tagja a jobbközép európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak. Az USR nem, és nem is akar odatartozni: miután Dan Barna egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy az USR lényegében a román macronista mozgalom, nem meglepő, hogy 2019 óta az USR az európai progresszív és liberális pártokat, így a magyarországi Momentumot is tömörítő ALDE-pártcsalád tagja.

De mi is az USR?

Az USR 2015-ben alakult, a 2013-as Verespatakra tervezett aranybánya elleni tüntetések, valamint egy, a bukaresti közgyűlésben már aktívan politizáló, a kétes körülmények között kiadott építési engedélyeket szétperlő Mentsük meg Bukarestet város- és műemlékvédő egyesület vezetőinek összefogásából. A következetesen magyarul is kommunikáló párt akkor leginkább korrupcióellenességével és erre épített populizmusával tűnt ki, és rengeteg kritikát kaptak amiatt, hogy több, megosztó kérdésben szándékosan eleve nem is akartak állást foglalni, mondván ők ideológiamentesen politizálnak. Azonban hiába gyökerezik a párt a Verespatak-ellenes tüntetésekben, az USR mindig is elutasította, hogy zöldpártként tekintsenek rá, azokat ugyanis balra szokták besorolni. 

A 2016-os parlamenti választáson 8,87 százalékot értek el, a 2019-es európai parlamenti választásra pedig a PLUS-szal közösen már 22,36 százalékra jöttek fel. A legjobban az erdélyi nagyvárosokban (főleg Kolozsvár, Brassó, Temesvár) és Bukarestben szerepeltek. A 2019-es elnökválasztáson már nem tudták hozni ezt az eredményt, az elnökjelöltként induló pártelnök, Dan Barna az első fordulóban 15 százalékot hozott, így még a posztkommunista-nacionalista PSD jelöltje, Viorica Dăncilă is lekörözte. A magyarországi sajtóban nagy vihart kavart, hogy Fekete-Győr András Momentum-elnök is Barna (vagyis nem az RMDSZ-es Kelemen Hunor) mellett kampányolt.

FOTÓK: USR / Facebook