+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 6. csütörtök, 07:05
Putyin felkavarta az orosz politikai állóvizet, mikor január közepén komoly alkotmányos reformtervekkel állt elő, ezt követően pedig lemondott a Medvegyev-kormány is: sokak számára tűnt úgy, hogy Putyin saját utódlását egyengeti, de milyen változást is hozhatnak majd a reformok? Ezúttal Ackermann Sándor, a Külgazdasági és Külügyi intézet elemzője és Oroszország-szakértője válaszol.

Hogyan értékelné Vlagyimir Putyin alkotmánymódosító terveit? Gondolja, hogy immár felékszíti az orosz politikát a posztputyini évekre, vagy csupán 2024 után már nem elnökként képzeli magát?

 

A Vlagyimir Putyin által javasolt alkotmánymódosítás és a kormány lemondása egyértelműen arra utal, hogy Oroszországban már javában készülnek a 2021-ben esedékes parlamenti, valamint a 2024-es elnökválasztásokra. Az elnöki jogkörök megváltoztatása azt jelzi, hogy valószínűleg Putyin már nem marad orosz államfő 2024 után – amihez egyébként szintén alkotmánymódosítás kellene –, viszont a politikában továbbra is meghatározó szerepre készül. Az elnöki és parlamenti, miniszterelnöki jogkörök tervezett megváltoztatása mellett azonban érdemes egy kevésbé hangsúlyozott változtatásra is figyelni, ez pedig a nemzetközi és nemzeti jog közötti viszonyt változtatná meg.

 

Putyin az alkotmányt a nemzetközi jog elé rendelné, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi jog a korábbiaknál is kevésbé érvényesülhet Oroszországban.

 

Több értelmezés is létezik azzal kapcsolatban, hogy miért javasolta Putyin ezeket a változtatásokat: egyesek szerint azzal demokratizálná Oroszországot, hogy több hatalmat ad a parlament kezébe, mások úgy gondolják, a hatalmi struktúrát szeretné újraosztani. Ön mit gondol?

 

Az biztos, hogy Putyin rendezett, tökéletesen irányított körülmények között fogja átadni az elnöki székét utódjának 2024-ben, amennyiben erre sor kerül majd. A putyini rendszer lényegében megmarad, ugyanakkor az is látszik, hogy Putyin nem adna annyi hatalmat, jogkört utódja kezébe, mint amennyivel jelenleg ő rendelkezik. A hatalmi struktúra átalakításával kapcsolatban ugyanakkor egyelőre több a kérdőjel, mint a tényleges ismeretünk, így korai lenne megmondani, hogy milyen mély lehet majd az átalakulás az elkövetkező években.

 

Putyin Mihail Misusztyint, az adóhatóság korábbi elnökét nevezte ki miniszterelnöknek. Ön mit vár tőle? Hidegvérű technokrata lesz, vagy válhat belőle karizmatikus, népszerű politikus?

 

A politikában meglehetősen ismeretlen Misusztyin kinevezése sokak számára volt meglepetés Oroszországban.

 

Az adóhivatalt jól és sikeresen vezette – még a legtöbbször kritikus nyugati vélemények is elismerték a reformtevékenységét –,

 

vélhetően technokrata stílusú politikus lesz. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy komoly politikai ambíciói legyenek, vagyis részt vegyen a Putyin-utódlásban. Egyes orosz vélemények szerint pedig csak egy „újabb Medvegyev” került a kormány élére.

 

Mit gondol, miért kellett mennie az előző kormánynak? Putyin elégedetlen volt Medvegyevvel miniszterelnökként?

 

Medvegyev népszerűsége évek óta folyamatosan csökken, s erre már reagálnia kellett a politikai vezetésnek. Ez nem meglepő, hiszen az elmúlt évek során rengeteg negatív hatású döntés, intézkedés (például a nyugdíjkorhatár emelése vagy a gazdasági nehézségek) hatással voltak a megítélésére, míg Putyin nevéhez az emberek elsősorban az olyan sikereket kötik, mint a Krím annektálása, vagy a közel-keleti orosz jelenlét. Azt azonban

 

ne gondoljuk, hogy Medvegyev teljesen kegyvesztetté vált volna a Kremlben, Putyin még a menesztése napján felkérte a Biztonsági Tanács helyettes vezetőjének,

 

amely az orosz politikai struktúrában egy komoly bizalmi pozíciót jelent.

 

Mit gondol, jól fogadja majd a reformokat a közvélemény? Hogyan vélekedik az orosz társadalom a témáról?

 

Az egyértelmű, hogy változásra volt szükség, a Kremlben pedig érezték a társadalmi elégedetlenséget. Bár a fontosabb miniszterek szinte mind a helyükön maradtak, a kormány lecserélése jó hatással lehet a reformok megítélésére. Az utódlással kapcsolatban még nehéz ilyen korán „jósolni”: egyrészt, sok minden változhat még 2024-ig, másrészt pedig 2012-ben, amikor Vlagyimir Putyin lényegében helyet cserélve Medvegyevvel visszatért a miniszterelnöki székből az elnöki pozícióba, az aktus nem várt ellenszenvet váltott ki az orosz társadalom nagy részéből. A Kremlben vélhetően már ennek a tapasztalatnak a figyelembevételével is igyekeznek majd alakítani a 2024-es eseményeket.

 

Mit fog csinálni Vlagyimir Putyin 2024-ben? Mondjon pár lehetséges forgatókönyvet!

 

Az alkotmánymódosítással kapcsolatos felvetések azt a lehetőséget erősítik, amely szerint Putyin nem marad elnök a mostani ciklusa leteltét követően. A várható változásokat egyelőre nehéz megmondani, de több forgatókönyv is elképzelhető. A legvalószínűbb lehet, hogy megerősítik az Államtanács intézményét, s 2024 után ezt vezetheti Putyin. Ez lényegében a kazah mintát követi, ahol

 

Nazarbajev tavalyi lemondása után pontosan ez történt: az országnak új elnöke van, miközben a tényleges hatalom megmaradt Nazarbajev kezében.

 

Ezt a teóriát erősíti az elnöki jogkörök gyengítése is. Szintén elképzelhető, hogy a miniszterelnöki jogkörök megerősítését követően Putyin másodjára is visszatér a kormány élére, s ebben a pozícióban marad meghatározó politikus. A legkevésbé valószínű, de sok helyen is felvázolt variáció az lehet, hogy Putyin 2024-et követően a Duma házelnökeként folytatja munkáját. Ez azért tűnik kevésbé lehetségesnek, mert ebben a pozícióban jóval súlytalanabb politikussá válna, ehelyett sokkal inkább a fentebb felvázolt két lehetőség valamelyikével fog élni az orosz elnök.

 

MONTÁZS: Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás