Bemutatták a Bizottságnak a Minority Safepack-javaslatot: elolvastuk, és elmondjuk, mi van benne!

Szerző: Bakó Bea
2020.02.05. 14:44

Nézhessünk mindenhonnan magyarul focit! Több pénzt az elmaradott kisebbségi régióknak, mint Székelyföld! Ne csesszenek ki a lettországi oroszokkal! Többek között ezek is benne vannak a magyar részről az RMDSZ által képviseltetett FUEN kisebbségvédelmi javaslatcsomagjában, amit kedden mutattak be. Elolvastuk a javaslatot, kielemezzük a lényeget!

Bemutatták a Bizottságnak a Minority Safepack-javaslatot: elolvastuk, és elmondjuk, mi van benne!

Amint arról az Azonnalin is beszámoltunk, már 2018 nyarán hivatalossá vált, hogy összejött a szükséges egymillió aláírás a Minority Safepack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezett. Az aláírásokat legalább hét tagállamból kellett összegyűjteni. Magyar részről a kezdeményezésben az RMDSZ volt aktív, és a legtöbb aláírás Magyarországról és Romániából jött össze, de részt vettek a dologban például dániai németek, németországi dánok, vagy hollandiai frízek is.

Az aláírások összegyűjtése után a kezdeményezők direkt kivárták az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság felálltát, és csak most januárban regisztráltatták a Bizottságnál az összegyűjtött aláírásokat. Hogy mit is akar a FUEN pontosan elérni, azt eddig csak nagyvonalakban lehetett tudni mindenféle közleményekből és nyilatkozatokból: a lényeg, hogy az őshonos kisebbségek anyanyelvhasználatát és anyanyelvi oktatását akarják előmozdítani.

Végre kiderül, hogy mit takar a Minority Safepack!

Szerdán végre a FUEN közzétette a teljes jogszabályalkotási javaslatcsomagot, amit a Bizottságnak benyújtanak. A kidolgozók közül magyar részről az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, és a  FUEN elnöke (egyben az RMDSZ EP-képviselője), Vincze Loránt szerepelnek. Ilyen kidolgozott jogszabályjavaslatot egyébként nem kötelező az európai polgári kezdeményezések szervezőinek beadni, de mindenképp érdemes, hiszen a Bizottság nyilván szívesebben foglalkozik olyan üggyel, amiben konkrétan meg is írták neki, hogy mit kell csinálni, mintha neki kéne a nulláról megírni a jogszabályszöveget.

Azt érdemes az elején leszögezni, hogy

az, hogy összegyűlt az egymillió aláírás, nem jelenti azt, hogy a Bizottságnak muszáj lenne bármilyen lépést tennie.

Azt is megteheti teljesen jogszerűen, hogy azt mondja: köszi a tippet srácok, de én inkább nem akarok semmit lépni ezügyben, szerintem jó ez így, ahogy van. (Gyakorlatilag az európai polgári kezdeményezések nagy többsége esetében ezt szokta mondani a Bizottság, csak persze brüsszeli bürokratanyelvi szóvirágokba csomagolják a dolgot.)

Hogy ezen a hozzáálláson mennyiben segít az, ha a kezdeményezők megírt javaslatcsomagot tesznek az asztalra, az továbbra is nagy kérdés. Főleg annak fényében, hogy anno a Bizottság (még a kettővel ezelőtti) először még az aláírásgyűjtés megkezdését sem akarta engedélyezni az ügyben, mondván, hogy kívül esik a hatáskörén, hiszen a kisebbségvédelmi jogszabályalkotás nem szükséges az EU-szerződések végrehajtásához, márpedig az európai polgári kezdeményezések ebbe a kategóriába kell essenek jogilag. Az Európai Törvényszék 2017-ben aztán kimondta, hogy ez így nem oké, ezután indulhatott meg az aláírásgyűjtés. (Ezután meg Románia perelte be a Bizottságot emiatt, de elbukták az ügyet.)

Először is lássuk, mi a legironikusabb az egészben!

Érdemes azt látni, hogy a határon túli magyarok jogaiért – helyesen – harcoló magyar jobboldal egy eléggé furcsa helyzetben találja most magát. Rendszerint ugyanis „Brüsszel” túlhatalma ellen ágálnak, „Brüsszel” azonban most épp szerénységet tanúsított, hiszen azért nem akarta először nyilvántartásba venni a kezdeményezést, mert úgy gondolta, nincs rá hatásköre. Ezután a FUEN – Magyarország támogatásával – gyakorlatilag azt perelte ki, hogy ugyan értelmezzük már tágabban az Európai Bizottság hatásköreit! 

Ráadásul

ugyanarra hivatkoznak az RMDSZ-esek a Bizottságnak, amivel a Fideszt cseszegeti az EU évek óta: az Európai Unióról szóló szerződésnek az EU alapértékeit felsoroló 2-es cikkére.

Ezek közül Magyarország vonatkozásában általában a jogállamiságot szokták emlegetni, de ugyanitt szerepel „az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása” is.

A javaslatcsomag bevezetőjében a FUEN kifejezetten hivatkozik arra, hogy az EU-nak még a szerződések szigorú értelmezésével is van kompetenciája a kérdésben, és hozzáteszik, hogy a kisebbségi helyzet monitorozását az EU beleépíthetné abba a jogállamisági mechanizmusba, aminek a célja a 2-es cikkben foglalt értékek betartatása.

Most pedig nézzük a részletes javaslatokat!

1. Csatlakozzanak a tagállamok olyan egyezményekhez, amiknek már rég tagjai!

A csomag első része egy tanácsi ajánlás lenne, amely azt javasolná a tagállamoknak, hogy csatlakozzanak az Európa Tanács égisze alatt futó Európai kisebbségvédelmi keretegyezményhez (amelyet Franciaországon kívül minden EU-tagállam aláírt, és Görögországon és Belgiumon kívül az összes többi ratifikált is), illetve a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához: ennek szintén tagjai azok az EU-tagállamok, ahol magyar kisebbségek élnek, így Románia, Szlovákia és Horvátország is.

Ugyanebben a pontban egy sor általános ajánlást fogalmaznak meg hogy az élet számos terén, így az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a médiához való hozzáférésben ne legyenek diszkriminálva a kisebbségek.

2. Létrehoznák az Európai Nyelvi Sokszínűség Központját

Erről már egy konkrét, közvetlenül hatályos rendelet szólna a tervek szerint. A központ egyrészt adatokat gyűjtene az európai kisebbségi nyelvekről, azok használatáról, és erről információt nyújtana az EU-s intézményeknek, ajánlásokat fogalmazna meg és segítene a nyelvek revitalizációs stratégiájának kialakításában. A központ évente jelentést tenne közzé.

Az intézmény vezetésébe minden tagállam, valamint az Európa Tanács (ez nem uniós szerv, hanem az EU-nál szélesebb, 47 tagú nemzetközi szervezet), az Európai Bizottság és az Európai Parlament is delegálhatna egy-egy tagot. Emellett dolgozna egy szakértői bizottság is a központnak.

3. Több pénzt a kisebbségi régióknak!

Ezen a téren nem új szabályt alkotnának, hanem az EU-s pénzalapokra vonatkozó, még tárgyalás alatt lévő szabályokat módosítanák úgy, hogy

az EU-s alapokból támogatott programoknál vegyék figyelembe a nemzeti, nyelvi kisebbségek által lakott régiókat, amelyek a nemzeti vagy regionális átlagnál elmaradottabbak.

Az új Európai Szociális Alap Pluszból való folyósításkor külön specifikus, támogatott célként jelölnék meg a kisebbségi nyelveken való oktatást, az érintettek kompetenciájának fejlesztését olyan területeken (és főleg falun), ahol jelentős számban él az adott kisebbség. (Jelenleg az Európai Parlament csak a romák vonatkozásában fogalmazott meg hasonlót, de érdemes hangsúlyozni, hogy még tárgyalás alatt van a jogszabály.) Hasonló prioritásokat írnának a kifejezetten az EU-s átlagfejlettségtől elmaradó régiók fejlesztésére szánt kohéziós alap és a regionális fejlesztési alap felhasználási szabályai közé is. 

A határmenti EU-s forrásokból támogatott együttműködéseknél is külön szempont lenne a tervek szerint, hogy a határ egyik oldalán kisebbségi, a túloldalán többségi csoport érintettsége esetén a kisebbség érdekeit szem előtt kelljen tartani. (Lefordítva a problémát: mondjuk szlovák, vagy magyar faluban kössön ki egy új dunai kompjárat a szlovák oldalon?)

4. Kutatási pénzt kisebbségi témákra!

Az EU által finanszírozott kutatási és fejlesztési célú Horizon 2020 program céljai közé is beleírnák az „inkluzív és biztonságos társadalom” témakörébe a nemzeti és nyelvi kisebbségek és hagyományaik erősítését. (Jelenleg ebben a fejezetben olyasmik szerepelnek, mint a jogállamiság és az alapjogok erősítése, a kulturális örökség védelme, vagy „a befogadáshoz és a növekedéshez hozzájáruló társadalmi-gazdasági változások elősegítése”.)

5. Segítenének az igazi bozgorokon

Érthető módon rossz néven veszik az erdélyi magyarok, mikor a románok bozgornak, azaz hazátlannak nevezik őket, de itt most nem is róluk, hanem a valódi hontalanokról van szó, vagyis az olyan személyekről, akiknek nincs semmilyen állampolgárságuk. Ez persze viszonylag ritka, mert a legtöbb ember a szülei vagy a születési helye után valamilyen állampolgárságot mindenképp szerez, de speciális helyzetek és joghézagok folytán lehetséges, hogy valakinek nincs állampolgársága. Sőt, a jogállamiságot és az alapvető jogokat olyannyira promotáló Európai Unióban is előfordul ez – méghozzá különösebb hőzöngés nélkül, hiszen oroszokról van szó: Észtországban és Lettországban él például egy csomó orosz, akik nem lehettek állampolgárai az országnak, ahol élnek. 

Szóval a FUEN-es javaslat a balti országokban élő hontalan oroszokra is gondolt,

mikor úgy módosítaná az EU-ban hosszútávon letelepedett harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról szóló irányelvet, hogy ne lehessen a szociális szolgáltatások, vagy épp a munkavállalás terén diszkriminálni az EU-s tagállamban letelepedett hontalanokat, ha van EU-s tagállam által kibocsátott útlevelük (a lettországi nem állampolgár oroszoknak például van ilyen), és ne lehessen őket integrációs kurzusokra se kötelezni. (Utóbbi annyiban releváns, hogy ezen oroszok jórészt pont a lett nyelv nemtudása miatt nem lehetnek lett állampolgárok.)

6. Lehessen magyarul fociközvetítést nézni Csíkszeredában és Berlinben is!

A társadalom számára fontos eseményeket, különösen a sportközvetítéseket hadd nézze mindenki az anyanyelvén – ezt írnák az EU-s audiovizuálismédia-irányelvbe, és ennek megfelelően módosítanák a műsorszolgáltatási és szerzői jogi szabályokat is.

7. A kisebbségek érdekében is nyúlhasson bele az állam a piacba!

Végül az EU-s versenyjogi szabályokhoz is hozzányúlnának. Magyarországon nem kell különösebben magyarázni, hogy micsoda kifinomult trükkök léteznek, ha az állam egyik-másik piaci szereplőt előnybe akarja hozni, de máshol sem ismeretlen ez, szóval az uniónak elég összetett szabályrendszere van arra, hogy mi számít tiltott állami támogatásnak a versenyjogban, és milyen kivételek esetén megengedett mégis az állami beavatkozás.

A FUEN javaslata szerint ilyen kivételnek kéne lennie annak is, amikor a cél a nyelvi sokszínűség fenntartása a tagállamokban akár a média, akár az információs technológiák, akár a munka, a társadalmi élet vagy a helyi közigazgatás terén. Kifejezetten megengednék azt is, hogy a kisebbségi nyelveken megjelenő sajtótermékek államilag támogathatók legyenek.

Mekkora az esélye annak, hogy lesz ebből valami?

Mivel borítékolható, hogy a fenti javaslatok egy része nagy ellenkezést fog kiváltani jó pár tagállamban – Magyarországon ugye rögtön Romániára és Szlovákiára gondol az ember, de a hontalantéma mutatja, hogy a lettek és az észtek se lesznek valószínűleg az ötletektől elájulva –, nagy kérdés, hogy

a Bizottság bevállalja-e egyáltalán, hogy benyújtsa a javaslatokat. És ha be is nyújtja esetleg, akkor is szinte biztos, hogy eleve jelentősen puhít rajtuk.

A puhítás pedig a további jogalkotási fázisokban – a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban és az Európai Parlamentben – biztosan folytatódna. Például mi van, ha a liberálisok ragaszkodnak hozzá, hogy a bevándorló kisebbségekre is vonatkozzanak mindezen kedvezmények? Ezt is megkérdeztük az RMDSZ-es Vincze Loránttól, kattints ide az interjúért!

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek