+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. február 5. szerda, 19:12
Ukrán civileknek Pompeo úgy fogalmazott: Oroszország nem az az ország, akitől bármit is el lehetne venni.

A múlt héten Kijevbe látogatott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, ahol többek között találkozott Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel is: a rövid találkozó semmi újdonságot nem tartogatott, a sajtónak a két fél semmi szenzációt nem jelentett be, Pompeo pedig hamar folytatta is az útját a posztszovjet térség többi államába, Belaruszba, Kazahsztánba és Üzbegisztánba.

 

Pompeo azonban nemcsak az ukrán elnökkel, hanem a helyi civil szféra képviselőivel is beszélgetett zárt ajtók mögött, ugyanakkor a beszélgetés több részletét is kiszivárogtatta szerdán az ukrán Novoje Vremja hírportál.

 

 

Legelőször a civil szféra képviselőivel való beszélgetésen a Krím helyzetéről esett szó, ahol Pompeo kifejtette: a félszigetet már lassan ideje lenne elengednie Ukrajnának. Jelena Trehub, a beszélgetésen jelen lévő Független Korrupcióellenes Bizottság főtitkára az ukrán médiának úgy nyilatkozott, hogy Pompeo azt mondta:

 

„A Krím elveszett, és a nemzetközi közösségben is úgy értelmezik, hogy a Krím elveszett”, valamint

 

„Ukrajna feladhatná a Krímet, mert Oroszország nem egy olyan ország, akitől bármit el lehetne venni”.

 

Trehub később a sajtónak pontosított, hogy bár valóban mondott ilyet az amerikai külügyminiszter, nem egészen ebben a kontextusban. Szerinte Pompeo arról beszélt, hogy bár a nemzetközi közösség már elveszettnek ítéli meg a Krímet, a külügyminiszter épp azt fejtegette, hogy hogyan is lehetne a krími kérdést napirenden tartani.

 

Egyébként Pompeo pár hete egy tragikusan sikerült rádióinterjút is adott az amerikai közrádiónak: ebben a riporter az előre megbeszéltektől eltérően nemcsak Iránról, hanem Ukrajnáról is kérdezte a külügyminisztert, aki viszont nem készült a témából, ezért félbeszakíttatta az interjút. Utána behívta szobájába az Ukrajnáról kérdezgető újságírót, ahol tíz percen át kiabált vele, a riporter Mary Louise Kelly elmondása szerint Pompeo egy ponton még azt is a fejéhez vágta, hogy

 

„maga szerint ki a faszt érdekel Amerikában Ukrajna?”

 

A Krím-félszigetet még 2014-ben, az ukrán válság közepette annektálta Oroszország Ukrajnától egy kétes tisztaságú népszavazást követően, melyen a résztvevők csaknem 97 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozás mellett. Ezt követően Moszkva mindent megtett, hogy végérvényesen megvesse a lábát a félszigeten, többek között felhúztak egy óriási, vasúti és közúti hidat a Kercsi-szoros felett, mely összeköti Oroszország szárazföldi részeit a félszigettel.

 

BORÍTÓKÉP: Mike Pompeo / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás