+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Győri Boldizsár
2020. február 3. hétfő, 17:50
Az amerikai demokraták február 3-án, Iowában kezdődő előválasztási procedúrája fiatalabb, mint a republikánusoké, és az egész egy hippi vs. rendőr csatának köszönhető.

Február harmadikán Iowában startol el az amerikai demokraták előválasztás-sorozata, amely során ötven tagállamban, illetve a külföldön tartózkodó demokrata párttagok többszáz külföldi szavazóállomáson dönthetik el, ki legyen Donald Trump kihívója a 2020-as amerikai elnökválasztáson.

 

Az előválasztások intézménye viszont viszonylag újkeletű dolog, nincs benne az amerikai alkotmányban: ennek megfelelően a tagállamok többségében 1960-ig nem tartottak előválasztást, amelyikben pedig igen, azok sem voltak kötelező érvényűek, inkább csak botcsinálta közvélemény-kutatások, amelyek legfeljebb jelezték a párt vezetői számára, melyik jelölt a leginkább megválasztható.

 

A tagállamok küldöttei összegyűltek a párt e célból megrendezett kongresszusán, és elmondták a véleményüket, a döntéshozók pedig füstös szobákba visszavonulva meghozták a végső döntést, ki legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje.

 

Mindezt egészen a hatvanas évek végéig tűrték a párttagok, mígnem az egész procedúra tömegverekedésbe és utcai harcokba torkollott.

 

Erről is a hippik tehetnek

 

Az 1968-as választás előtti elnöki ciklus vége elég sűrűre sikerült a demokratáknak: Lyndon Johnson bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, a párt pedig végletekig megosztott volt a vietnámi háború (Robert Kennedyt lelövik) és a civiljogi mozgalom ügyében. Két jelölt maradt állva a párt jelölőkongresszusára: Hubert Humphrey, az establishment embere és Eugene McCarthy, a háborúellenes politikus.

 

Ha ezt a küzdelmet ma tartanák, elég lenne, ha McCarthy támogatói abszolút többségben lennének a legtöbb tagállamban, így a szavazatok 50+1 százalékával a tagállami küldöttek McCarthyt kiáltották volna ki elnökjelöltnek a kongresszuson – akkoriban azonban ezeket a küldötteket nem kötötte a közvélemény akarata, így az embereknél elszakadt a cérna.

 

A Michigan avenue-i csata

 

Több tízezer tüntető napokon keresztül szeretett volna bejutni a kongresszus helyszínére, amit tizenhétezer rendőr próbált megakadályozni – a frusztráció és lankadatlan erőszak mindkét oldal idegeit megviselte, mígnem a hippik sutba vágták a pacifizmusukat, a rendőrök a professzionalizmust, és a tömeg egymás esztelen csépelésébe fogott.

 

De odabent sem volt jobb a helyzet: ekkor történt, hogy az ABC televízió helyszíni tudósítóját, Dan Rathert élő adásban boxolta gyomorszájon egy georgiai küldött, pontosabban „egy georgiai küldött jelzését viselő férfi”, ahogy azt az ütlegelés közben is vérprofi (és óvatos) riporter megfogalmazta. A fiaskó kellős közepén Hubert Humphrey az establishment segítségével mellékesen megnyerte a jelölést, de ez már a történtek fényében nem volt olyan fontos.

 

A Demokrata Párt háborúellenes része azon nyomban beadott egy javaslatot, mely megfogalmazta: egy tagállam küldöttjeinek preferenciái tükrözzék az adott tagállamban választók véleményét. Kétséges, hogy az óriási tumultusban a küldöttek egyáltalán felfogták-e, hogy mire szavaznak, mindenesetre a kiválasztási procedúra gyökeresen megváltozott. Hubert Humphrey végül elveszítette a választást Nixonnal szemben, de 1972-ben már sokkal demokratikusabb körülmények között dönthettek a párttagok a leendő elnökjelölt személyéről. Vagy mégsem?

 

Kritikák

 

Senki nem vitatja, hogy ez előválasztási procedúra sokkal nagyobb beleszólást biztosít a párttagoknak az elnökjelölt kiválasztásában, mint előtte. Egy rendszer azonban nem csak a részvétel biztosításával válik demokratikussá. A rendszer bírálói szerint igazságtalan, hogy az először sorra kerülő államokban (Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina)

 

szavazók voksai felerősödnek a médiában, és jóval nagyobb befolyásuk lesz a verseny kimenetelére, mint amennyire ez racionálisan indokolt lenne.

 

Gyakori jelenség, hogy a jelölt személye már azelőtt eldől, hogy más államokban egyáltalán leadták-e rá a szavazatukat az emberek.

 

BERNIE SANDERS CSAPATA IOWÁBAN AKTÍVAN BUZDÍTOTT A RÉSZVÉTELRE

 

A másik probléma, hogy az előválasztásokon jellemzően hardcore politikafogyasztók és az átlagosnál informáltabb szavazók vesznek részt, akiknek az igényei és nézetei szükségszerűen eltérnek a nagy átlagétól – így viszont csorbul a reprezentativitás. Végezetül pedig: ahhoz, hogy egy jelölt elnyerje a jelölést, elég a relatív többség is. Mondani se kell, milyen esélyekkel vág neki egy kétpártrendszerben az elnökjelölti kampánynak egy olyan politikus, akinek még a saját pártjában sincs meg az abszolút többsége.

 

A 2020-as demokrata előválasztás tehát február harmadikán indul, és elképzelhető, hogy ilyen, úgynevezett „brokered”, megosztott jelölőkongresszusba fog torkollni.

 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hatvannal vannak többen, mint tegnap. A felgyógyultak száma is emelkedett, 42 ilyenről tudunk.

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás