+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Győri Boldizsár
2020. február 3. hétfő, 17:50
Az amerikai demokraták február 3-án, Iowában kezdődő előválasztási procedúrája fiatalabb, mint a republikánusoké, és az egész egy hippi vs. rendőr csatának köszönhető.

Február harmadikán Iowában startol el az amerikai demokraták előválasztás-sorozata, amely során ötven tagállamban, illetve a külföldön tartózkodó demokrata párttagok többszáz külföldi szavazóállomáson dönthetik el, ki legyen Donald Trump kihívója a 2020-as amerikai elnökválasztáson.

 

Az előválasztások intézménye viszont viszonylag újkeletű dolog, nincs benne az amerikai alkotmányban: ennek megfelelően a tagállamok többségében 1960-ig nem tartottak előválasztást, amelyikben pedig igen, azok sem voltak kötelező érvényűek, inkább csak botcsinálta közvélemény-kutatások, amelyek legfeljebb jelezték a párt vezetői számára, melyik jelölt a leginkább megválasztható.

 

A tagállamok küldöttei összegyűltek a párt e célból megrendezett kongresszusán, és elmondták a véleményüket, a döntéshozók pedig füstös szobákba visszavonulva meghozták a végső döntést, ki legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje.

 

Mindezt egészen a hatvanas évek végéig tűrték a párttagok, mígnem az egész procedúra tömegverekedésbe és utcai harcokba torkollott.

 

Erről is a hippik tehetnek

 

Az 1968-as választás előtti elnöki ciklus vége elég sűrűre sikerült a demokratáknak: Lyndon Johnson bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, a párt pedig végletekig megosztott volt a vietnámi háború (Robert Kennedyt lelövik) és a civiljogi mozgalom ügyében. Két jelölt maradt állva a párt jelölőkongresszusára: Hubert Humphrey, az establishment embere és Eugene McCarthy, a háborúellenes politikus.

 

Ha ezt a küzdelmet ma tartanák, elég lenne, ha McCarthy támogatói abszolút többségben lennének a legtöbb tagállamban, így a szavazatok 50+1 százalékával a tagállami küldöttek McCarthyt kiáltották volna ki elnökjelöltnek a kongresszuson – akkoriban azonban ezeket a küldötteket nem kötötte a közvélemény akarata, így az embereknél elszakadt a cérna.

 

A Michigan avenue-i csata

 

Több tízezer tüntető napokon keresztül szeretett volna bejutni a kongresszus helyszínére, amit tizenhétezer rendőr próbált megakadályozni – a frusztráció és lankadatlan erőszak mindkét oldal idegeit megviselte, mígnem a hippik sutba vágták a pacifizmusukat, a rendőrök a professzionalizmust, és a tömeg egymás esztelen csépelésébe fogott.

 

De odabent sem volt jobb a helyzet: ekkor történt, hogy az ABC televízió helyszíni tudósítóját, Dan Rathert élő adásban boxolta gyomorszájon egy georgiai küldött, pontosabban „egy georgiai küldött jelzését viselő férfi”, ahogy azt az ütlegelés közben is vérprofi (és óvatos) riporter megfogalmazta. A fiaskó kellős közepén Hubert Humphrey az establishment segítségével mellékesen megnyerte a jelölést, de ez már a történtek fényében nem volt olyan fontos.

 

A Demokrata Párt háborúellenes része azon nyomban beadott egy javaslatot, mely megfogalmazta: egy tagállam küldöttjeinek preferenciái tükrözzék az adott tagállamban választók véleményét. Kétséges, hogy az óriási tumultusban a küldöttek egyáltalán felfogták-e, hogy mire szavaznak, mindenesetre a kiválasztási procedúra gyökeresen megváltozott. Hubert Humphrey végül elveszítette a választást Nixonnal szemben, de 1972-ben már sokkal demokratikusabb körülmények között dönthettek a párttagok a leendő elnökjelölt személyéről. Vagy mégsem?

 

Kritikák

 

Senki nem vitatja, hogy ez előválasztási procedúra sokkal nagyobb beleszólást biztosít a párttagoknak az elnökjelölt kiválasztásában, mint előtte. Egy rendszer azonban nem csak a részvétel biztosításával válik demokratikussá. A rendszer bírálói szerint igazságtalan, hogy az először sorra kerülő államokban (Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina)

 

szavazók voksai felerősödnek a médiában, és jóval nagyobb befolyásuk lesz a verseny kimenetelére, mint amennyire ez racionálisan indokolt lenne.

 

Gyakori jelenség, hogy a jelölt személye már azelőtt eldől, hogy más államokban egyáltalán leadták-e rá a szavazatukat az emberek.

 

BERNIE SANDERS CSAPATA IOWÁBAN AKTÍVAN BUZDÍTOTT A RÉSZVÉTELRE

 

A másik probléma, hogy az előválasztásokon jellemzően hardcore politikafogyasztók és az átlagosnál informáltabb szavazók vesznek részt, akiknek az igényei és nézetei szükségszerűen eltérnek a nagy átlagétól – így viszont csorbul a reprezentativitás. Végezetül pedig: ahhoz, hogy egy jelölt elnyerje a jelölést, elég a relatív többség is. Mondani se kell, milyen esélyekkel vág neki egy kétpártrendszerben az elnökjelölti kampánynak egy olyan politikus, akinek még a saját pártjában sincs meg az abszolút többsége.

 

A 2020-as demokrata előválasztás tehát február harmadikán indul, és elképzelhető, hogy ilyen, úgynevezett „brokered”, megosztott jelölőkongresszusba fog torkollni.

 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás