Vétózná Sebastian Kurz a következő EU-költségvetést

Jóval kevesebbet hajlandó csak fizetni Ausztria és több más nettó befizető az EU költségvetésébe, mint amennyit a Bizottság javasol, vagy akár amennyit Orbán Viktor szeretne.

Kész megvétózni az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetését Ausztria több más nettó befizető tagállamokkal egyetemben, amennyiben az Európai Bizottság nem csökkenti a következő hét év költségvetési igényeit – számol be a Deutsche Welle.

Részünkről egy vétó

A Bizottság jelenleg ugyanis azt javasolja, hogy a tagállamok az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékát fizessék be a közösbe, ez pedig jóval több, mint az Ausztria, Németország és Hollandia által kitűzött, nagyon szigorú, 1 százalékos küszöb.

Kurz bejelentette: „ha ezt a javaslatot bevezetnék, szerintem mi, és az EU más nettó befizetői azt nem támogatnánk”, fogalmazott az Osztrák Néppárt vezetője és Ausztria régi-új kancellárja az OE1 rádióadónak szombaton.

– mondta.

Az ideológia nem, csak a pénz számít

A hétéves keretköltségvetések tárgyalásai idején egyébként az ideológiai törésvonalak szinte teljesen eltűnnek az európai vezetők közül: ilyenkor ezeket felülírja az, hogy nettó vagy bruttó befizető az adott tagállam. A nettó befizetők – vagyis azok, akik többet adnak a közösbe, mint amennyit visszakapnak abból – hagyományosan lejjebb akarják szorítani a GNI-arányos befizetést, szigorúbb költségvetési politikát követelnek. Ide sorolható hagyományosan Németország, Ausztria, Hollandia, a skandináv országok, de távozása előtt az Egyesült Királyság is a kisebb költségvetések mellett lobbizott.

A nettó befizetők követelései értelemszerűen azt jelentenék, hogy a szegényebb országok jóval kevesebb pénzt kapnak. Így a kedvezményezett államokm érdeke, hogy az EU-ból minél több pénzt facsarjanak ki kohéziós/agrárpolitikai támogatások formájában.

Ide hagyományosan a szegényebb közép- és kelet-európai államok, valamint a dél-európaiak tartoznak. A Kohézió Barátainak ülésén részt vett pénteken Orbán Viktor is, akinek nyilván rögtön elfogadhatóbb a kohéziópártiság is, ha történetesen még több EU-s pénzről van szó Magyarország számára.

Nyilván a kohéziópártiak ülésének is szólt Sebastian Kurz szombati kijelentése, aki elmondta, bízik benne, hogy hamarosan olyan költségvetési tervezetet tesznek a tagállamok elé, ami számukra is elfogadható.

A finnek alul- az EP túllőtt a célon

Eközben az EU a költségvetési tárgyalásokat tekintve szép lassan kifogy az időből: az idei év végén lejár a hétéves keretköltségvetés, 2021-től ezt egy új költségvetésnek kellene felváltania. Azonban úgy tűnik, a Parlament a tagállamok és a Bizottság között

A finn elnökség egy rendkívül restriktív, 1,06-1,07 százalék körüli GNI-befizetéssel kapcsolatos javaslatot tett le az asztalra tavaly decemberben, ám ezzel a finneken kívül lényegében senki nem volt elégedett. Főleg az Európai Parlament, amely olyannyira felháborodott a finn tervezeten, hogy bejelentették, addig még a tárgyalásokat is befagyasztják a költségvetésről, amíg nem mozdulnak el erről a holtpontról. Az EP a finnekhez képest egy elképesztően magas, 1,27 százalék körüli GNI-arányos befizetést javasol, de a nettó befizetőknek már az 1,11 százalékos bizottsági javaslat is elfogadhatatlan volt, nem is beszélve a még magasabb parlamenti felvetésről.

Az alapvető dilemma az, hogy egy magasabb költségvetés nélkül a Bizottság ígéretei közül lényegében semmit nem tudna megvalósítani: Ursula von der Leyen például egy ambiciózus európai klímapolitikai csomaggal állt elő decemberben,

A parlamenti javaslatban már ezzel is számoltak, ugyanakkor a magasabb befizetés pedig a nettó befizetők számára lenne elfogadhatatlan.

KÖNYVAJÁNLÓ: Akit részletesebben is érdekel az európai költségvetés körüli öldöklés, annak ajánlom Szlankó Bálint Az elnök, a képviselő és a diplomata című, 2007-es, de idén – és mindörökké – is aktuális könyvét.

BORÍTÓKÉP: Európai Unió (2020)