+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. február 2. vasárnap, 10:32
Jóval kevesebbet hajlandó csak fizetni Ausztria és több más nettó befizető az EU költségvetésébe, mint amennyit a Bizottság javasol, vagy akár amennyit Orbán Viktor szeretne.

Kész megvétózni az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetését Ausztria több más nettó befizető tagállamokkal egyetemben, amennyiben az Európai Bizottság nem csökkenti a következő hét év költségvetési igényeit – számol be a Deutsche Welle.

 

Részünkről egy vétó

 

A Bizottság jelenleg ugyanis azt javasolja, hogy a tagállamok az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékát fizessék be a közösbe, ez pedig jóval több, mint az Ausztria, Németország és Hollandia által kitűzött, nagyon szigorú, 1 százalékos küszöb.

 

Kurz bejelentette: „ha ezt a javaslatot bevezetnék, szerintem mi, és az EU más nettó befizetői azt nem támogatnánk”, fogalmazott az Osztrák Néppárt vezetője és Ausztria régi-új kancellárja az OE1 rádióadónak szombaton.

 

„Az 1,11 százalék elfogadhatatlan a számunkra. Részünkről ez egy vétó lenne”

 

– mondta.

 

Az ideológia nem, csak a pénz számít

 

A hétéves keretköltségvetések tárgyalásai idején egyébként az ideológiai törésvonalak szinte teljesen eltűnnek az európai vezetők közül: ilyenkor ezeket felülírja az, hogy nettó vagy bruttó befizető az adott tagállam. A nettó befizetők – vagyis azok, akik többet adnak a közösbe, mint amennyit visszakapnak abból – hagyományosan lejjebb akarják szorítani a GNI-arányos befizetést, szigorúbb költségvetési politikát követelnek. Ide sorolható hagyományosan Németország, Ausztria, Hollandia, a skandináv országok, de távozása előtt az Egyesült Királyság is a kisebb költségvetések mellett lobbizott.

 

A nettó befizetők követelései értelemszerűen azt jelentenék, hogy a szegényebb országok jóval kevesebb pénzt kapnak. Így a kedvezményezett államokm érdeke, hogy az EU-ból minél több pénzt facsarjanak ki kohéziós/agrárpolitikai támogatások formájában.

 

Az ő lobbicsoportjukat nevezik „a Kohézió Barátainak”, ami mégis jóval szebben hangzik, mint az, hogy „még több pénzt akarunk”.

 

Ide hagyományosan a szegényebb közép- és kelet-európai államok, valamint a dél-európaiak tartoznak. A Kohézió Barátainak ülésén részt vett pénteken Orbán Viktor is, akinek nyilván rögtön elfogadhatóbb a kohéziópártiság is, ha történetesen még több EU-s pénzről van szó Magyarország számára.

 

Nyilván a kohéziópártiak ülésének is szólt Sebastian Kurz szombati kijelentése, aki elmondta, bízik benne, hogy hamarosan olyan költségvetési tervezetet tesznek a tagállamok elé, ami számukra is elfogadható.

 

A finnek alul- az EP túllőtt a célon

 

Eközben az EU a költségvetési tárgyalásokat tekintve szép lassan kifogy az időből: az idei év végén lejár a hétéves keretköltségvetés, 2021-től ezt egy új költségvetésnek kellene felváltania. Azonban úgy tűnik, a Parlament a tagállamok és a Bizottság között

 

még az alapvető prioritásokban és nagy vonalakban sincsen konszenzus, nem is beszélve a pontos technikai részletekről.

 

A finn elnökség egy rendkívül restriktív, 1,06-1,07 százalék körüli GNI-befizetéssel kapcsolatos javaslatot tett le az asztalra tavaly decemberben, ám ezzel a finneken kívül lényegében senki nem volt elégedett. Főleg az Európai Parlament, amely olyannyira felháborodott a finn tervezeten, hogy bejelentették, addig még a tárgyalásokat is befagyasztják a költségvetésről, amíg nem mozdulnak el erről a holtpontról. Az EP a finnekhez képest egy elképesztően magas, 1,27 százalék körüli GNI-arányos befizetést javasol, de a nettó befizetőknek már az 1,11 százalékos bizottsági javaslat is elfogadhatatlan volt, nem is beszélve a még magasabb parlamenti felvetésről.

 

Az alapvető dilemma az, hogy egy magasabb költségvetés nélkül a Bizottság ígéretei közül lényegében semmit nem tudna megvalósítani: Ursula von der Leyen például egy ambiciózus európai klímapolitikai csomaggal állt elő decemberben,

 

de ennek fedezésére a finn javaslat szerint alig jutott pénz.

 

A parlamenti javaslatban már ezzel is számoltak, ugyanakkor a magasabb befizetés pedig a nettó befizetők számára lenne elfogadhatatlan.

 

KÖNYVAJÁNLÓ: Akit részletesebben is érdekel az európai költségvetés körüli öldöklés, annak ajánlom Szlankó Bálint Az elnök, a képviselő és a diplomata című, 2007-es, de idén – és mindörökké – is aktuális könyvét.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Unió (2020)

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Stacy's Mom című alterrock himnusz szerzője, Adam Schlesinger 52 éves volt.

Hatvannal vannak többen, mint tegnap. Egy hetvenéves férfi belehalt a fertőzésbe, a felgyógyultak száma pedig 42-re emelkedett.

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás