+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. február 2. vasárnap, 09:07
A helyi szociáldemokraták (a vasúti szakszervezet tagjai), konzervatívok (pl. Vizy százados) és a városi liberális polgárság félre tudta tenni nézetkülönbségeit a közös ügy érdekében.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

101 éve, 1919. január 29-én zajlott le az a felkelés, melynek következtében Balassagyarmatról a csehszlovák csapatok visszavonultak, így a város a trianoni békeszerződés után is magyar kézen maradhatott. Két héttel korábban, január 15-én nyomult be Augustin Lauka főhadnagy vezetésével a Cseh Légió a Felvidékre, és ekkor került megszállás alá Balassagyarmat is. A város a vasútvonalak ellenőrzése miatt volt stratégiai fontosságú, ezért igyekeztek cseh tisztekkel lecserélni a helyi katonákat, vasutasokat és postásokat.

 

Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosok vezetésével azonban a helyi polgárokkal, vasúti és postai dolgozókkal kiegészülve a magyar katonák visszafoglalták a balassagyarmati vasútállomást, laktanyát és az Ipoly folyó hídját.

 

A harcok során 9 csehszlovák katona (köztük Lauka főhadnagy is) életét vesztette, míg magyar oldalon 4 katona és 6 polgári halottról tudunk. (A felkelés történetét, ami „a balassagyarmati csehkiverés” néven vált ismertté, már többen megírták, én leginkább Tari Tamás tavalyi összefoglalóját ajánlom mindenkinek.)

 

Bár régóta viselte a város, hivatalosan csak egy 2005-ös emléktörvényben kapta meg a „Civitas Fortissima” azaz a „legbátrabb város” címet. Főterén Párkányi Raab Péter allegorikus szobra őrzi a felkelés emlékét. A 90. évforduló alkalmából a balassagyarmati születésű Matúz Gábor forgatott filmet a „csehkiverésről”.

 

A történet idén, a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján is fontos lehet, hiszen egyike azoknak a nemzeti mítoszoknak, miszerint ha Károlyi Mihály kormánya „nem ereszti szélnek” a hadsereget, akkor az országhatárok védelme sikeres lett volna.

 

Révész Tamás történész azonban tavaly megjelent könyvében részletesen bemutatja 1918-1919 kritikus éveinek katonapolitikáját, amivel sikeresen érvel a fenti legendárium jó néhány elemével szemben. A könyvből többek között megtudhatjuk, hogy

 

a Károlyi-kormány igenis próbálkozott hadseregszervezéssel, azonban a frontról hazaözönlő 1,3 millió katonából csupán 37 ezret sikerült a seregben tartani.

 

Ha a korabeli katonák szemével nézzük az eseményeket, akkor ez valahol érthető is: közel háromévnyi isonzói öldöklés után az emberek hazavágytak a falujukba.

 

A lakóhely védelmére többen is fegyvert fogtak (volna) ekkoriban, ez azonban nem jelenti azt, hogy azonmód reguláris seregekké lehetett volna őket alakítani – pláne a jól szervezett győztes antant seregeivel szemben.

 

A csehszlovák erők is hasonló állapotban voltak, mint a magyar oldal katonái, így nem meglepő, hogy Balassagyarmaton a vasutasokkal és polgárokkal kiegészülve, a saját lakóhelyüket védve eredményesen tudtak ellenállni.

 

A „mi lett volna, ha…” ábrándjai helyett szerintem célszerűbb lenne a valódi történések jelentőségére koncentrálni, jelesül arra, hogy a város védelmében egy helyi nagykoalíció alakult meg:

 

a helyi szociáldemokraták (a vasúti szakszervezet tagjai), konzervatívok (pl. Vizy százados) és a városi liberális polgárság félre tudta tenni nézetkülönbségeit a közös ügy érdekében.

 

Sajnos az elmúlt évszázadban ilyesfajta konszenzusra nemigen voltunk képesek nemzeti szinten, talán csak az 1956-os forradalom tizenkét napja alatt. A Legbátrabb Város védői ebből a szempontból is példát mutathatnak nekünk.

 

A szerző történész. Olvass még Bárány Balázstól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás