+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2020. január 30. csütörtök, 11:41
Demeter Szilárd szerint a Térey-ösztöndíjnál nincs demokratikusabb a szakmában, az azt visszautasító írók mindegyikének helyére pedig öt hasonlóan tehetséges alkotó vár. Szerinte nem fenyegető, hogy két év után öt embert kiszórnak a programból, mivel egyáltalán nem baj, ha van egy kis verseny.

Mint arról szerdán beszámoltunk, áll a bál a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott Térey-ösztöndíj körül. Az ösztöndíjat több alkotó visszamondta, és közülük Bartók Imrét másnap értesítették, hogy az Irodalom Éjszakája nevű rendezvényen, amelynek szervezésében részt vesz a külügyminisztérium, a minisztérium döntése nyomán nem számítanak a részvételére.

 

A külügyminisztérium szerdán az Azonnali kérdéseire is válaszolva közleményt küldött a sajtónak, amelyben azt írták: „Bartók Imre Facebook-posztjában egyértelművé tette, hogy nem kíván részese lenni a kormányzat által szervezett és finanszírozott kulturális életnek.” A külügyminisztérium döntése után újabb három író mondta vissza az ösztöndíjat.

 

Tegnap kérdéseinkkel a Petőfi Irodalmi Múzeumot is kerestük, válaszokat azonban nem kaptunk, így személyesen Demeter Szilárdot, az intézmény vezetőjét kerestük meg. Itt az interjú!

 

+ + +

 

Küldött jelzést a PIM a minisztériumnak Bartók Imre kapcsán?

 

Dehogy küldtem. Azt se tudtam, hogy az ő szövegét választották, miért is kellett volna tudnom. Bartók maga írta ki nyilvános posztban, és ezt megutaztatta az ellenzéki média.

 

Úgy gondolom, hogy mindenkinek szíve joga elfogadni vagy nem elfogadni a Térey-ösztöndíjat. De Bartók egy mozdulattal megsértette az egész államapparátust is, a külügy joggal vette magára a sommás véleményét.

 

De ez az ő meccsük. Én, mivel számítottam arra, hogy lesz ilyen, azonnal javasoltam Bartis Attilát, akit eredetileg az elsők között javasoltam, de a szakmai kuratórium szavazásán hátrébb szorult – ennyit arról, hogy mennyire befolyásolhattam a döntési folyamatot.

 

Utólag visszanézve ön szerint jó volt-e így az ösztöndíjra jelöltek kiválasztásának folyamata?

 

Ennél demokratikusabb és szakmaibb döntési folyamat a magyar irodalom legújabb harminc esztendejében aligha volt. Nem akarom most összevetni a párhuzamos rendszerekkel, de

 

érdemes megnézni, hogyan választják ki a különböző irodalmi díjazottakat, ösztöndíjasokat akár azok, akik most rám próbálják húzni a vizes lepedőt. Én megnéztem.

 

Méneshosszal nyerünk ebben a vonatkozásban, a Téreyben tényleg az egész szakma képviselte, vagy képviseltethette magát.

 

Az, hogy két év után legalább öt ember kiesik az ösztöndíjból egyelőre ismeretlen szempontok alapján, az ön szerint nem fenyegető egy olyan közegben, ahol ön a PIM vezetőjeként is egyértelműen jelzi minden fronton, hogy a kormánypárt színeiben folytatott kultúrharc egy üdvözlendő dolog?

 

Nem is értem ezt a kérdést. Minden ösztöndíj csereértéke az ösztöndíjas valamilyen értékképző tevékenysége. Ez nem ingyenpénz, nem szociális juttatás vagy alanyi jogon járó minimálbér. A szakma a tehetség okán kiválasztotta az általuk legjobbaknak gondoltakat, én, mint kezdeményező, és mint aki felel ezért a közpénzért, joggal várhatom el, hogy az adóforintokért cserébe szülessen is valami. Az összes papírt én írom alá, engem vonnak deresre a szakhatóságok, ha felelőtlen költekezésnek látják.

 

Gyakorlatilag arra kapják a pénzt, hogy írjanak. Ebben semmi fenyegetőt nem látok.

 

Ha valaki nem teljesíti azokat az egyébként minimumfeltételeket, amelyeket – hangsúlyozom – nem én, hanem a Térey-ösztöndíjbizottság, jogászok és egyéb fékek és ellensúlyok raktak össze, csak hogy az Állami Számvevőszéknek is tudjunk majd értelmesen válaszolni, akkor annak nem adhatunk öt évig állami apanázst. És az se baj, ha van egy kis verseny. Sok pénzről van szó, minden szerződéshosszabbítás pozitív visszacsatolás. Ha pedig valaki hátradől, nem csinál semmit, akkor egy olyan ember helyét foglalja el, aki legalább annyira tehetséges, és még dolgozna is.

 

Mit gondol arról, hogy most már többen visszamondták az ösztöndíjat?

 

Be volt árazva. Minden visszalépő helyére látunk legkevesebb öt legalább annyira tehetséges alkotót, aki a szakmai döntés miatt hátrébb sorolódott.

 

Amit viszont kifejezetten aljasnak tartok, hogy olyan ösztöndíjasokat helyeznek lelki terror alá egybites ballib publicisták, akiknek ez a havi támogatás gyakorlatilag életmentő lehet.

 

Nagyon jó írókról van szó, akik így kaphatnának egy kis lélegzetvételnyi szünetet, írhatnának valamelyest nyugodtabb körülmények között, de Karafiáth Orsolya művésznő és elvtársainak verbális lincselő kommandója miatt elbizonytalanodtak.

 

Karafiáth elvtársnő egyébként nem is olyan régen a szintén PIM által biztosított V4-es rezidensprogram ösztöndíját csont nélkül elfogadta, akkor nem volt büdös neki a rezsim intézményével való együttműködés, pedig akkor is én voltam a főigazgató. És láss csodát, nem vétóztam onnan ki, pedig megtehettem volna, de minek, reménykedtem benne, hogy hátha valami irodalmilag is értékelhető művet tesz le az asztalra. De ami még aljasabb, hogy Térey özvegyét is kikezdték. Ezt elfogadhatatlannak tartom.

 

FRISSÍTÉS (január 31.): Karafiáth Orsolya az Azonnalinak egy rövid levélben reagált Demeter Szilárd állításaira, ezt itt olvashatjátok.

 

FOTÓ: MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás