Lemondott a szlovén miniszterelnök, előrehozott választások jöhetnek

Marjan Šarec miniszterelnök új választást akar, nem véletlenül: ezzel megduplázná pártja támogatottságát a legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest.

Összeomlott a szlovén kormánykoalíció, és hétfőn lemondott Marjan Šarec szlovén miniszterelnök, miután a kisebbségi kormány a parlamenti többség ellenkezése miatt nem tudott átverni egy fontos, egészségbiztosítással kapcsolatos törvényt, tudósít a Delo szlovén napilap.

Ennek következtében lemondott Andrej Bertoncelj pénzügyminiszter, majd ezt hétfőn a miniszterelnök lemondása követte. Marjan Šarec bejelentette:

Ahogy fogalmazott, a jelenlegi koalícióval és a parlamenti helyzettel nem tudja teljesíteni az emberek elvárásait, ehhez egy új választás kellene.

A komikusból lett miniszterelnök Šarec itt elsősorban arra utalt, hogy az ötpárti kormánykoalíciónak jelenleg csak 43 széke van a 90 fős parlamentben, mindeddig pedig a szélsőbaloldali Levica parlamenti háttértámogatására szorultak.

amely így abban a kellemetlen helyzetben találta magát, hogy alig-alig tud bármilyen törvényjavaslatot átpasszírozni a törvényhozáson. Ebben legfeljebb a magyar és az olasz nemzetiségi képviselők lehetnek segítségére, akikkel együtt viszont már megvan a többség.

Ráadásul a kormánykoalíció is rendkívül törékeny, hiszen az öt párt érdekeit sokszor nehéz koordinálni. Marjan Šarec pártján felül ebben részt vesznek a Szociáldemokraták, Miro Cerar exminiszterelnök liberális Modern Centrum Pártja, Alenka Bratušek pártja, valamint a Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS). Utóbbi ráadásul pont múlt héten váltotta le a pártelnöki tisztségben a szlovén Schmuck Andort, Karl Erjavecet, aki immár tizenöt éve kavarászott a DeSUS-szal a szlovén politikában.

Eközben Janez Janša jobboldali SDS-e – akinek a kampányát Orbán Viktor is keményen megtolta 2018-ban, mégsem tudott ugyanakkor jobboldali koalíciót összehozni – ugrásra készen áll. A közvélemény-kutatások szerint

Ugyanakkor Janša igen megosztó személyisége a szlovén politikának, így az arányos szlovén választási rendszerben természetesen koalíciós partnereivel, a jobbos Új Szlovéniával (NSi), az agrárius Szlovén Néppárttal (SLS) és a nacionalista Szlovén Nemzeti Párttal (SNS) sem jönne össze a kormánytöbbség.

Ezért a most lemondott miniszterelnök Šarec nyilvánvalóan arra játszik, hogy az előrehozott választásokkal megerősíthetné saját legitimációját: 2018-ban ugyanis pártja még csak 12,6 százalékot kapott, többi koalíciós partnere pedig szorosan követte. Mostanra viszont Šarec pártja megduplázódott, győzelme pedig egyértelműen jelezné, ki is a balliberális oldal valódi vezetője.

Ha most nem tartanának előrehozott választásokat, akkor legközelebb menetrend szerint 2022 nyarán választanának új parlamentet a szlovénok. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a mostani, rendkívül fragmentált parlament kitartana addig.

FOTÓ: Marjan Šarec / Facebook