+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 27. hétfő, 11:59
Marjan Šarec miniszterelnök új választást akar, nem véletlenül: ezzel megduplázná pártja támogatottságát a legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest.

Összeomlott a szlovén kormánykoalíció, és hétfőn lemondott Marjan Šarec szlovén miniszterelnök, miután a kisebbségi kormány a parlamenti többség ellenkezése miatt nem tudott átverni egy fontos, egészségbiztosítással kapcsolatos törvényt, tudósít a Delo szlovén napilap.

 

Ennek következtében lemondott Andrej Bertoncelj pénzügyminiszter, majd ezt hétfőn a miniszterelnök lemondása követte. Marjan Šarec bejelentette:

 

„ezzel a kormánnyal semmit nem tudok tenni. Ezért az lenne a tisztességes, ha előrehozott választásokat tartanánk”.

 

Ahogy fogalmazott, a jelenlegi koalícióval és a parlamenti helyzettel nem tudja teljesíteni az emberek elvárásait, ehhez egy új választás kellene.

 

A komikusból lett miniszterelnök Šarec itt elsősorban arra utalt, hogy az ötpárti kormánykoalíciónak jelenleg csak 43 széke van a 90 fős parlamentben, mindeddig pedig a szélsőbaloldali Levica parlamenti háttértámogatására szorultak.

 

A Levica azonban tavaly novemberben kihátrált az ötpárti kormány mögül,

 

amely így abban a kellemetlen helyzetben találta magát, hogy alig-alig tud bármilyen törvényjavaslatot átpasszírozni a törvényhozáson. Ebben legfeljebb a magyar és az olasz nemzetiségi képviselők lehetnek segítségére, akikkel együtt viszont már megvan a többség.

 

Ráadásul a kormánykoalíció is rendkívül törékeny, hiszen az öt párt érdekeit sokszor nehéz koordinálni. Marjan Šarec pártján felül ebben részt vesznek a Szociáldemokraták, Miro Cerar exminiszterelnök liberális Modern Centrum Pártja, Alenka Bratušek pártja, valamint a Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS). Utóbbi ráadásul pont múlt héten váltotta le a pártelnöki tisztségben a szlovén Schmuck Andort, Karl Erjavecet, aki immár tizenöt éve kavarászott a DeSUS-szal a szlovén politikában.

 

Eközben Janez Janša jobboldali SDS-e – akinek a kampányát Orbán Viktor is keményen megtolta 2018-ban, mégsem tudott ugyanakkor jobboldali koalíciót összehozni – ugrásra készen áll. A közvélemény-kutatások szerint

 

Marjan Šarec Listája (vagyis a miniszterelnök pártja), és a Janša-féle orbánista SDS fej-fej mellett áll körülbelül 25-25 százalékkal.

 

Ugyanakkor Janša igen megosztó személyisége a szlovén politikának, így az arányos szlovén választási rendszerben természetesen koalíciós partnereivel, a jobbos Új Szlovéniával (NSi), az agrárius Szlovén Néppárttal (SLS) és a nacionalista Szlovén Nemzeti Párttal (SNS) sem jönne össze a kormánytöbbség.

 

Ezért a most lemondott miniszterelnök Šarec nyilvánvalóan arra játszik, hogy az előrehozott választásokkal megerősíthetné saját legitimációját: 2018-ban ugyanis pártja még csak 12,6 százalékot kapott, többi koalíciós partnere pedig szorosan követte. Mostanra viszont Šarec pártja megduplázódott, győzelme pedig egyértelműen jelezné, ki is a balliberális oldal valódi vezetője.

 

Ha most nem tartanának előrehozott választásokat, akkor legközelebb menetrend szerint 2022 nyarán választanának új parlamentet a szlovénok. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a mostani, rendkívül fragmentált parlament kitartana addig.

 

FOTÓ: Marjan Šarec / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás