50 százalékos eredménnyel nyert Burgenlandban a migrációkritikus szocdem miniszterelnök

A tartományfőnök a kampányban eleve finoman elhatárolódott a pártvezetés progresszív irányvonalától. Abszolút többséggel jutalmazták a szélsőjobbal együtt kormányzó Hans Peter Doskozilt a választók.

kicsivel 50 százalék feletti eredményt értek el a szocdemek, azaz nem szorulnak rá koalíciós partnerre, egyedül is megvan a többségük. A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) 30,6 százalékot kapott, a jobboldali, strachétlanított FPÖ kevéssel 10 százalék alatt, a Zöldek pedig 6,7 százalékot. A jobboldali-liberális Neos nem került be az eisenstadti/kismartoni parlamentbe, ahogy az FPÖ-szakadár-agráriánus Burgenlandi Lista sem.

A már több hangszálműtéten átesett Doskozil az eredményt a tőle megszokott rekedtes hangján úgy kommentálta, hogy ez élete legszebb napja. Szerinte azért tudtak ekkorát nyerni, mert nagyzási hóbort nélkül, a kocsmai stílust kerülve, az emberekre odafigyelve politizál a burgenlandi SPÖ.

Az SPÖ sikerének igazából egy oka van, az pedig a tartományi miniszterelnök, a Burgenlandban az összes, a tartományi vezetéstől függő állásban idéntől nettó 1700 eurós minimálbért bevezető Hans-Peter Doskozil óriási népszerűsége. A politikus az SPÖ jobboldalán található inkább a rendőrmúltjából is fakadó rendpártisága és migrációkritikussága miatt, a Kurz-kormány előtti nagykoalíciós Kern-kormányban védelmi miniszter, politikai pályája előtt pedig Burgenland rendőrkapitánya volt.

Doskozil 2015-ben annyiban a merkeli Willkommenskultur pártját fogta, hogy a Magyarországról érkező menedékkérőket egyfelől regisztrálta, másfelől engedte őket továbbutazni Németország felé. A poltikus azonban mára a zárt határok és a menedékkérők Földközi-tengeren történő átkelésének felszámolása mellett foglal állást, biztonság- és bevándorláspolitikai elképzelései tehát nem sokban térnek el az FPÖ-étől, akik számára etéren eleve a magyar miniszterelnök a minta. Doskozilt tavaly sok SPÖ-s kritizálta azért, amiért elfogadta Orbán Viktor budapesti ebédmeghívását. „Nem félek szóba állni Magyarországgal” – indokolta Doskozil akkor, hogy miért megy el a magyar kormányfőhöz.

Nem véletlen, hogy a többi párt listavezetője azzal próbálta feljebb tornászni saját pártjának népszerűségét, hogy a választás előtti tévévitában mind azt mondta: szívesen kormányoznának Doskozillal. Ő ugye eddig az Osztrák Szabadságpárttal volt koalícióban, majd az ibizai videók nyilvánosságra kerülése után közölte, ide előrehozott választás kell. Ha nem jött volna össze a meglepetésszerű abszolút többség, a burgenlandi SPÖ-tagság egyébként folytatta volna ezt a koalíciót, egy választás előtti pártszavazáson 49 százalékuk mondott igent az országos szinten hevesen kritizált SPÖ-FPÖ-deal újbóli megkötésére, a többi opció (a Zöldekkel vagy az ÖVP-vel való koalíció) jóval kevesebb voksot kapott.

Ausztrián belül persze ma is kicsit furcsán és lenézően tekintenek a szegényes-agrárius-szőlőtermesztő, Bécsből eleve provinciálisnak nézett keleti, horvát és magyar gyökerekkel rendelkező Burgenlandra, mégis, amikor arról beszél valaki itthon, hogy beérjük az osztrák életszívonalat, valószínűleg a burgenlandira gondol, nem az élenjáró salzburgira. Burgenlandban a legalacsonyabb ugyanis az összes osztrák tartomány közül az egy főre jutó GDP, 2016-ban 28 ezer euró volt, míg Magyarországon 11 300 euró. (Az osztrák átlag eközben 36 300 euró volt.)

Itt az SPÖ kancellárjelöltje?

Burgenland Bécs mellett Ausztria egyetlen hagyományosan vörös tartománya, azaz Doskozilnak nem volt nehéz dolga. Az azonban, hogy majdnem tíz százalékpontot tudott pluszban hozzáadni a párt korábbi eredményéhez, és az abszolút többség is összejött idén, mindenképpen neki köszönhető.

amivel éppen azon szavazókat tudja sikeresen megszólítani, akiket másutt az SPÖ az FPÖ javára veszít el: a kispolgárságot, az alsó középosztályt.

Doskozil eleve nem is zárkózik el az FPÖ-től, akikkel eddig együtt is kormányzott, ugyanis egy szocdem-szabadságpárti együttműködés, ha az SPÖ feladja a baloldali menekültpártiságát, természetes alternatívája lehetne a boldog (jómódú) emberek koalíciójaként jellemezhető ÖVP-Zöldek-kormánynak.

Doskozil számára a mostani győzelem – miközben az SPÖ mindenütt másutt zuhan vissza – egyfajta megigazulás: az általa képviselt szociális rendpártiság lehet az SPÖ számára is a kiút. Nem kizárt, hogy Doskozil legközelebb már az SPÖ kancellárjelöltjeként jelenik meg újra az országos politikában is. Burgenland adott már egyszer szocdem kancellárt a második köztársaságnak: a burgenlandi horvát Fred Sinowatz, aki 1964 és 1966 között állt a keleti tartomány élén, a legendás Bruno Kreiskyt váltotta 1983-ban a kancellári székben.

FOTÓ: SPÖ Burgenland / Facebook