+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. január 25. szombat, 08:00
Részegen randalírozott, másnap le is mondott a szlovák kormány hidas környezetvédelmi minisztere. Mindezt alig több, mint egy hónappal a parlamenti választás előtt. De valójában mekkora áldozatot hozott Sólymos László a lemondással? Mennyire fájhat ez a választási kampányban a bejutásért küzdő Hídnak? Tokár Géza felvidéki politológussal elemeztük a Sólymos-botrányt.

Alig több, mint egy hónap múlva, február 29-én parlamenti választást tartanak Szlovákiában, melynek két nagy kérdése is lesz: egyrészt, hogy le lehet-e győzni a Kuciak-gyilkosság miatt jelentősen meggyengült, de még mindig a legerősebb hatalmi pólust jelentő, a nacionalista SNS-t és a Bugár Béla-féle Hidat is magába foglaló kormánykoalíció vezető erejét, a Robert Fico vezette Smert?

 

Másrészt, hogy lesz-e egyáltalán parlamenti képviselete a magyarságnak, miután a két legnagyobb magyar gyökerű párt, a Híd, illetve a Menyhárt József vezette, a Fidesz által is támogatott Magyar Közösség Pártja (MKP) nem tudott megállapodni a közös indulásról. Ez utóbbi végül több más magyar szervezettel közösen alakított választási szövetséget Magyar Közösségi Összefogás néven. A hagyományosan nem annyira megbízható szlovák közvélemény-kutatások szerint jelenleg egyik alakulat sem kerülne be a parlamentbe egy most vasárnapi választáson. A választás előtti esélyeket részletesen ebben a cikkben latolgattuk.

 

Pont a Híd és az MKP-féle összefogás párharcának viszonylatában releváns az, ami szerda este történt. Sólymos Lászlót, az MKP-ből 2009-ben kivált Híd egyik alapítóját, a párt korábbi alelnökét és

 

2016-tól a Smer-SNS-Híd kormány környezetvédelmi miniszterét szerda este előállította a rendőrség, miután testvérével részegen verbálisan és fizikailag is atrocitásba keveredett a személyzettel egy pozsonyi étteremben.

 

Az incidens miatt, aminek során Sólymos testvére összetörte a bejárati ajtó üvegtábláját, a rendőrség garázdaság és rongálás ügyében eljárást indított.

 

Sólymos László azonban nem várta meg az eljárás végét, és annak ellenére, hogy Peter Pellegrini smeres miniszterelnök csak bocsánatkérésre szólította fel, csütörtökön

 

benyújtotta lemondását a környezetvédelmi miniszterségről, amit Zuzana Čaputová elnök el is fogadott.

 

Pénteken meg már azt is bejelentette Sólymos, hogy nem csupán miniszteri, hanem parlamenti képviselői mandátumáról is lemond.

 

Az esetet árnyalja, hogy Sólymos arra hivatkozott: családi okokból, édesanyja súlyos betegsége miatt nehéz időszakon megy át, ami ugyan nem mentesíti sem őt, sem testvérét a részegen tanúsított viselkedésük következményei alól, de érthetőbbé teszi, hogy miért kerültek olyan állapotba, amilyenbe.

 

Részegen randalírozni? Ha politikus vagy, megteheted!

 

Az esetről Tokár Géza felvidéki politológust kérdeztük, aki szerint van hagyománya a szlovák társadalomban annak, hogy a politikusok időnként részegen tűnnek fel a nyilvánosság előtt. Ezt ugyan az emberek nem nézik jó szemmel, de ezidáig egyáltalán nem volt jellemző, hogy a részeg pillanatok komolyabb, akár személyi konzekvenciákat vonjanak maguk után.

 

Sőt, a részeg randalírozások egyfajta státuszszimbólumnként is értelmezhetőek Szlovákiában: az ilyen esetek annak fényes bizonyítékait adják, hogy

 

a feljebbvaló, sérthetetlen politikusok még azt is megtehetik, amit az egyszerű emberek nem. Sólymos esete pont azért kirívó, mert itt nem ez történt.

 

Azért akkora áldozatot nem hozott az exminiszter

 

Sólymos lemondásának ugyanakkor Tokár szerint inkább csak szimbolikus jelentősége van, tekintve, hogy egy parlamenti ciklus végén, pár héttel előbb távozott csak a környezetvédelmi miniszter és parlamenti képviselő, mint kellett volna. A kormány és benne a Híd politikájának szempontjából tehát ennek valódi jelentősége nincs.

 

Annak már sokkal inkább, hogy a botrány a parlamenti választás előtt bő egy hónappal tört ki. Ahogy Tokár elmondta, a Híd a kampányidőszakban a károkat leginkább minimalizáló utat választotta a Sólymos-ügy rövidre zárásával.

 

„Ha hasonló botrány a ciklus kellős közepén, nem pedig egy hónappal a parlamenti választás előtt történik, akkor egyáltalán nem biztos, hogy Sólymos lemondott volna”

 

– fejtegette az elemző.

 

Okozhat-e még így is károkat a Hídnak a Sólymos-botrány?

 

Tokár Géza szerint aligha. A Híd elkötelezett szavazóit nem ez a botrány fogja megrengetni, és az ingadozó szavazók körében is erősebb lehet az az értelmezés, hogy végre itt egy politikus, aki vállalta a következményeket a tetteiért. Ennek kommunikálhatósága érdekében is volt szükséges lépés, hogy Sólymos lemondjon, mondja az elemző.

 

Ezt az értelmezést erősítheti az emberi faktor is Tokár szerint: Sólymos a Híd egyik legemberibb arca, sokan szeretik és kedvelik őt. A valódi következménynek legalább a látszata, Sólymos kedvelhető politikai karaktere, valamint az ebbe beágyazható, érzelmes, emberi történet a berúgás körülményeiről is

 

abszurd módon azt eredményezheti, hogy a történetből a Híd akár még jól is kijöhet.

 

Valahogy úgy, ahogy az a szlovák sajtóban már meg is történt: a Pravda napilap például lemondása kapcsán Sólymos példamutató magatartásáról ír, míg a Sme napilap az exminiszter hivatali eredményeit méltatja, mondván, hosszú távon azokra fognak emlékezni, nem pedig a lemondásához vezető botrányra. És valóban, a környezetvédelem terén Sólymos sikeres éveket tudhat a háta mögött: nevéhez fűződik a PET-palackok és az alumínium italosdobozok betétdíjassá tétele, a környezetvédelmi rendőrség létrehozása, valamint a környezetvédelmi, a földművelésügyi és az egészségügyi tárca által közösen kidolgozott, a szlovák ivóvízkészlet megóvását célzó, grandiózus törvény, a lex Csallóköz elfogadása is. 

 

Mindezek alapján racionális lépés volt Bugár Bélától, hogy arra kérje Sólymost, botránya ellenére is tartsa meg a Híd országos listájának jelenlegi, harmadik helyét. Azt, hogy Sólymos így is fog tenni, a Híd szóvivője, Magdeme Klára is megerősítette.

 

Igaz, a listán elfoglalt pozíció sokat nem számít, hála a szlovák preferenciális szavazási rendszernek, melynek értelmében a választó a kiválasztott párt listáján négy jelöltet előrébb juttathat a nevüket bekarikázva. Bár nyilván jelzésértékű, hogy mely politikusok szerepelnek a top helyeken, olyan szempontból sincsen nagy jelentősége az eredeti listás pozíciónak, hogy a szlovák választók kifejezetten tudatosak ilyen szempontból: a rendszerváltás után tendenciózusan emelkedett azok aránya, akik kihasználják a preferenciális szavazás lehetőségét, 2012-ben már a választók több, mint 83 százaléka szavazott preferenciálisan.

 

De ha még lesz is negatív hatása a Sólymos-botránynak (például, hogy a Híd elveszíti azokat a szavazókat, akik emiatt a Sólymos iránti szimpátiájukat elvesztették), azokat Tokár szerint összességében ellensúlyozni fogják a pozitív hatások, így a Híd egy kellemes nullszaldóval jöhet ki az esetből.

 

Ki fogja-e használni a tálcán kínálkozó lehetőséget az Összefogás, hogy szavazókat szipkázzon el Bugáréktól?

 

Az összefogásos képviselők mindazonáltal nem voltak restek kommentálni az esetet. Csáky Pál, az MKP korábbi pártelnöke, 2014-2019 közötti európai parlamenti képviselője azóta már törölt Facebook-bejegyzésében nem tagadta, hogy emberileg megérthető Sólymos esete, de szerinte „jó érzésű embernek hányingere támad tőle”.

 

„Laci, tűnj a francba a listáról! És tűnj a francba a közéletből!" – zárta sorait a már törölt bejegyzésében az egykori MKP-elnök,

 

aki egyébként elmondása szerint azért került csak az Összefogás listájának legvégére, a 149. helyre, hogy megosztó személye ne jelentsen akadályt az Összefogásra átszavazni hajlandó hidas szavazók számára. Ugyan a preferenciális szavazás és az ismertsége miatt elég meglepő lenne, ha Csákyt az MKP-s szavazók nem juttatnák be a parlamentbe, de az említett szimbolikus üzenet ez esetben a fontos.

 

Csákynál jóval enyhébb hangot ütött meg az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs, aki nyilatkozatában üdvözölte Sólymos lemondását, de ő is arra szólította fel az exminisztert, hogy a Híd listájáról is töröltesse magát.

 

Sólymos „minisztersége, mely pár hét múlva befejeződött volna, már a politikai múltja része. A listáról való visszalépésével járulna hozzá a konfliktus nélküli jövőhöz és a társadalmi feszültségek csökkentéséhez” – mondta Mózes, aki ezzel Csákyhoz hasonlóan pont

 

arra célzott, hogy a valódi felelősségvállalás a miniszteri posztról való lemondással nem történt meg.

 

Ennek ellenére sem várható, hogy a következő hetekben slágertéma lesz az Összefogás részéről a Sólymos-botrány, így próbálva szavazókat átcsábítani magához Bugáréktól. Ahogy Tokár Géza elmondta, ennek legfőbb akadálya Sólymos kompromisszumkereső karakterében keresendő: elég furán venné ki magát, ha az Összefogás pont annak a Sólymosnak a revolverezésétől várná a politikai haszonszerzést, aki a tavalyi tárgyalások során szószólója volt a Híd és az MKP összefogásának, és pont ennek elmaradása apropóján mondott le a Hídban betöltött minden tisztségéről.

 

Ráadásul a magyarok szavazatainak több, mint fele most is az Összefogásnál van az ASA ügynökség friss közvélemény-kutatása szerint, ami tavaly december 15. és idén január 5. között 1039 felvidéki magyar megkérdezésével készült. Az eredmények alapján a Magyar Közösségi Összefogásra a magyarok 50,2, míg a Hídra csupán 22,8 százalékuk szavazna.

 

Mi lehet Sólymos lemondásának valódi következménye?

 

Tokár szerint az, hogy Sólymos párton belüli reputációját gyaníthatóan elég erőteljesen megtépázzák a szerdai események. Ez már csak azért is releváns következmény, mert

 

eddig Sólymos volt az azon kevés elfogadott és támogatott hidas politikusok egyike, akik esetlegesen átvehetik a stafétabotot Bugártól a párt élén.

 

A poszt-bugári időszak beköszöntére pedig lehet, nem is kellene már sokáig várni: a pártelnök bejelentette, hogy amennyiben a Híd nem jut be a parlamentbe a februári választáson, úgy lemond a tisztségről.

 

Tokár szerint azonban ez inkább csak kommunikációs trükk volt egy olyan politikustól, aki 2008 óta visszatérően hangoztatja, hogy most már aztán tényleg távozni fog a politikából. Bugár legutóbbi megnyilatkozása is inkább a hidas szavazók mozgósítását célzó kampányelemként értelmezhető, ami figyelmezteti a választókat: „ha nem mentek el szavazni, engem is el fogtok veszíteni”.

 

Ám még ha Bugár a választást követően le is mondana, akkor sem Sólymos neve fémjelezné az új érát.

 

„Sólymos László esélyei a poszt-bugári korszak vezetésére a mostani botrányával a nullára csökkentek”

 

– zárta a politológus.

 

NYITÓKÉP: Sólymos László / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás