+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. január 24. péntek, 16:31
Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

Egészen furcsa módon adott hangot felháborodásának a Magyar Labdarúgó Szövetség, miután a Menedzsment Fórum és több másik magyar újság is azt az adatot olvasta ki az európai futballklubok leadott adatai alapján lehozott pénzügyi statisztikából, hogy

 

már két éve is bruttó 3,3 millió forintot kereshettek havonta átlagosan a magyarországi focisták.

 

A szám egésze egyszerűen jött ki: a bárki által elérhető dokumentum szerint 2018-ban egy átlagos magyar elsőosztályú csapat 5,3 millió eurót, azaz úgy 1,7 milliárd forintot költött fizetésekre. Mivel 2015-ben még 3,5 millió eurós volt az átlag bérköltség, ez 16 százalékos emelkedést jelent, ami azért elég szép teljesítmény azt nézve, hogy a magyar futball szinte teljesen az állam pénzéből él, és egyelőre nyoma sincs annak, hogy lábra tudnának állni ezek a klubok.

 

Viszont most érkezett az MLSZ, és közölte, hogy ez hülyeség:

 

„A szenzációként tálalt sokmilliós bérekhez képest az UEFA által vizsgált 2018/19-es évadban az NBI-es csapatoknál a ténylegesen játékosoknak fizetett átlagos alapbér havi bruttó 1,63 millió forint volt”

 

– áll a közleményben.

 

Bár a közlemény külön üzen a szenzációhajhász újságíróknak és önjelölt közgazdászoknak is, akik tévesen következtettek az adatokból arra a 3,3 millió forintra, azt mégsem közölték, pontosan hogyan kellett volna a futballklubokat működtető gazdasági társaságok nyilvános adataival dolgozni, hogy az általuk helyesnek gondolt szám jöjjön ki. A gazdasági társaságok adtak le rossz adatokat?

 

Az UEFA számolt rosszul, mint ahogy tette ezt akkor is, amikor a Felcsútot némi figyelmetlenségből pénztermelő egységnek nézte?

 

Persze az is felmerülhet, hogy mindenkinek igaza van, ugyanis az UEFA statisztikája nemcsak a játékosok bérköltségéről beszélt, hanem a teljes klubéról, amibe beletartozik a masszőrtől kezdve a takarítóig mindenki, viszont ezek szerint nekik kellene felhúzni nagyon a bérköltségeket, és jobban keresniük, mint a focistáknak.

 

A fő kérdés persze az, miért is lehet vitázni egyáltalán ezen, de erre egyszerű a válasz:

 

azért, mert a magyar futballban a nemzetközi trendekkel szembemenve évtizedek óta tabutéma a pénz.

 

A játékosok szerződései nem nyilvánosak, ők maguk sem beszélhetnek róla, de még az átigazolási összegekről sem tudni azon kívül, hogy kapott-e pénzt valakiért egy klub, vagy szerződésbontásról van szó. 

 

Ezért van, hogy biztos összegeket tulajdonképpen három forrásból lehet ismerni: ha külföldre igazol egy futballista, mert akkor a klubok nyilvánosságra hozzák általában, mennyit fizettek érte, nyilvános még az európai kupaszereplésekért az UEFA-tól kapott összeg, illetve a működtetők nyilvános adatai. 

 

Emiatt például azt sem lehet tudni, hogy akár a 3,3 millió forint, akár az 1,6 millió forint hogy jön ki, hiszen arról is csak pletykákból értesülhetünk, hogy a hazatért magyar sztárfocisták mennyiért jöttek haza. Jó példa erre a Székesfehérvárra települt Huszti Szabolcs története: ő 2018-ig Kínában havi 3,3 millió eurót, azaz úgy egymilliárd forintot keresett. Ennek Magyarországon még az elszabadult összegek mellett sem kaphatta meg a töredékét sem, de a Rangadó a magyar futball pénzügyi viszonyait jól ismerő forrásra hivatkozva havi minimum 15 millió forintra tippelt.

 

A profi focisták fizetésén persze mindig jó csámcsogni, de azért emeljük ki, hogy a civil munkával való összehasonlítás is kissé populista módszer: elsőre például az MLSZ által emlegetett 1,6 millió forintos alapbér is brutálisan magasnak tűnik a magyar átlagfizetéshez képest,

 

de ehhez érdemes hozzátenni, hogy egy focista aktív karrierje nagyon maximum a harmincas évei végéig tart, utána ez a pénzcsap elzáródik.

 

Arra, hogy mennyire egyedülálló a magyarországi titkolózás, nagyon jó péda a 2016-os Európa-bajnokság: akkor a Finance Football szedte össze és rakta sorba a huszonnégy résztvevő válogatott szövetségi kapitányainak fizetéseit. A lista végén az akkori szövetségi kapitányunk, a német Bernd Storck szerepelt, de nem azért, mert ő kapta a legkevesebb pénzt: egyedül nálunk nem számít nyilvános adatnak, mennyi pénzt kap a stáb.

 

Érdemes böngészni ezt a listát, hiszen arányszámok azért kijöhetnek belőle: például akkor a legrosszabbul (már ha nem számoljuk az Oroszországban ingyen dolgozó Szluckijt) Románia szövetségi kapitánya, Anghel Iordănescu keresett a maga havi 10 ezer eurójával, ami úgy 3,3 millió forint. Valószínűtlen, hogy ennél magyar kollégája sokkal kevesebbet vitt volna haza, és valószínűleg hasonlót kell elképzelni az aktuális edzőnk, Marco Rossi szerződéséről is.

 

Hogy mennyire nem lényeges kérdés a piac a magyar futballban, pláne ha mondjuk Felcsútról van szó, arra Ezekiel Henty pénteki átigazolása is jó példa: a néha képességeiről, néha balhéiról ismert támadóért például nulla forintot kapott a Puskás Akadémia annak ellenére, hogy külföldre passzolták el az idén Európa Ligáig jutott Slovan Bratislavához. Henty ugyanis nagyon menni akart már most, ezért egyszerűen felbontották a szerződését, tehát összességében az égvilágon semmit nem profitáltak abból, hogy egy magyar szinten kiemelkedő képességű légióst tovább értékesítettek.

 

A Magyar Labdarúgó Szövetségnek feltettük a helyes számolással kapcsolatos kérdéseinket, de a cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ha ez a helyzet változik, arról természetesen beszámolunk. A magyar klubok 2018-as bevételeinek furcsaságaival már foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben, azt ide kattintva olvashatod el.

 

UPDATE: Válaszolt az MLSZ! 

 

„Az UEFA Benchmark Riportjában nem a játékosok bérét közölte, hanem a klubok egész éves, egész klubra vonatkozó személyi kiadásokat (beleértve a játékosok keresetén túl a szakmai stábot, kiszolgáló személyzetet, a gazdasági társaság vezetését és adminisztrációját, valamint a társadalombiztosítási járulékokat). Ezt a fontos tényt az UEFA az adott fejezet legelején közli. (...)

 

Az európai szövetség a nyilvános gazdasági beszámolók segítségével állítja össze Benchmark Riportját.

 

Az MLSZ által közölt bruttó 1,63 m Ft/hó nem egy, az UEFA adatokból levezethető adat, hanem a játékosokkal kötött szerződésekben rögzített tényszámok összegzésének átlaga.”

 

MONTÁZS: Pintér Bence /  Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás