+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. január 21. kedd, 18:05
A novemberi londoni terrortámadás után két hónap kellett, hogy valamilyen javaslatot tegyen a régi-új Johnson kormány a terrorizmus ügyében. Íme.

A brit belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium közös közleményben tudatták, hogy új intézkedéscsomagot hoznak létre, ami alapján egyrészt hazugságvizsgálathoz kötnék a terrorizmus vádjával elítélt fogvatartottak szabadon engedését, ezzel szigorítva az elkövetők feltételes szabadon engedését és nyomon követését, írja a Guardian.

 

Ezzel változtatnának azon a gyakorlaton, hogy a terrorizmus vádjával elítélteket egy bizonyos idő után szabadon engedik feltételesen az ún. ideiglenes engedéllyel, amit az elítélt akkor kapott meg, ha még a börtönben sikeresen vett részt a különböző rehabilitációs programokon, és feltételes szabadsága alatt pártfogó felügyeleti tanácsadásra és jelentéstételre jár, illetve a terrorelhárító szervezetek és a rendőrség továbbra is megfigyelés alatt tartja. Most

 

a pártfogó felügyeleti jelentéstételnél vezetnék be a hazugságvizsgálatot, amin ha a feltételes szabadságát töltő elítélt elbukik, akkor további nyomozás vagy felülvizsgálat alá helyezik őt.

 

A szigorítás oka a tavaly november végi, Usman Khan által elkövetett terrorista akció volt, amiben két személy vesztette életét és további három sérült meg, miután késsel támadt járókelőkre a London Bridge környékén. Khant még 2012-ben ítélték el nyolc társával 16 évre terrorizmus szervezése miatt, végül 2018-ban szabadult feltételesen a börtönből a már korábban említett ideiglenes engedéllyel, és több rehabilitációs programon is részt vett. Khan programban való részvételét alapvetően egy sikeres történetnek gondolták, több rendezvényen is felszólalt, mint egy jó példa a rehabilitációs programok sikerességét illetően. November 29-i támadása előtt is a Healthy Identity Intervention Programme egyik ilyen rendezvényén szólalt fel. 

 

Ezen kívül az új brit kormány még korábban bejelentette, hogy 90 millió fonttal fogják növelni a terrorelhárítással foglalkozó szervezetek költségvetését, illetve növelni fogják a terroristákkal foglalkozó pszichológusok és vallási vezetők számát a börtönökben, és a monitoring programban egyaránt. Emellett felülvizsgálják a rendőrség, a pártfogó felügyelői szolgálat és a különböző nemzetbiztonsági szolgálatok működését, hogy valóban megfelelő módon követik-e nyomon a terrorizmus miatt börtönbe került személyeket a szabadon engedésük után.

 

Azt is bejelentették, hogy a brit kormány be fog mutatni egy új terrorizmusellenes törvényjavaslatot, amelyben megszüntetnék, hogy a terrorista bűnelkövetőket automatikusan szabadon engedik bizonyos idő után az ideiglenes engedéllyel, és kötelezően

 

minimum 14 éves börtönbüntetést vezetnének be a terrorcselekmények előkészítése vagy terrorszervezet vezetése miatt elítélt személyek számára.

 

Viszonyításképpen: Magyarországon, ahol a kormány évek óta a migrációval és a terrorizmussal harcol a kommunikáció szintjén, a terrorizmusért kiszabható minimális büntetés tíz év szabadságvesztés.

 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás