Többet árt, mint amennyit használ a kapitalizmus?

Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol a kérdésre egy friss felmérés szerint.

A bizalom a XXI. század egyik legkomolyabb tőkéje: a közvélemény szerepe a múlt században elindult információs forradalomnak köszönhetően drasztikusan megnőtt, így már nem mindegy, hogy az egyes állami, vagy állam alatti szereplők hogyan viselkednek.

– ha jól, akkor a közvélemény jutalmaz, a hitelesség és a bizalom ugyanis komoly versenyelőnyt jelent.

A cégek kompetensek, a civilek etikusak

Pont ezzel a kérdéssel foglalkozott az Edelman nevű elismert PR-ügynökség, amely már húsz éve jelenteti meg Global Trust Barometer nevű éves felmérését, melyben azt vizsgálják: a főbb globális piacokon és államokban a közvélemény hogyan viszonyul a másikhoz valamint a helyi intézményekhez.

Ehhez 2019 októbere és novembere között világszerte huszonnyolc országban készítettek egy online felmérést, országonként 1150 megkérdezett emberrel. Ezek között jobbára a legfejlettebb, vagy regionálisan legnagyobb erővel bíró államok kerültek bele, így az afrikai kontinensről is csupán Dél-Afrikából és Kenyából vételeztek adatokat, míg Ázsiából az erősebb államok (Kína, Indonézia, Malajzia), vagy a méretükhöz képest politikailag vagy gazdaságilag kifejezetten relevánsak (Szingapúr, Hong Kong) vannak képviseltetve. Ebből következik, hogy az Európai Unión belül is a fejlettebb nyugati tagok – Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság vannak képviseltetve, Magyarország nem.

Az idei év fő megállapítása pedig, hogy a közvélemény egyik jelentősebb államon belüli szereplőt – sem a kormányt magát, sem az üzleti szférát, sem a médiát, de még a civil szervezeteket sem – látja egyszerre etikusnak és kompetensnek.

A négy vizsgált szereplő közül globálisan messze a kormányok megítélése a legrosszabb: azok a közvélemény szerint etikátlanul és nem kompetens módon járnak el. Ennél kevésbé elutasítók, de alapvetően a médiában sem bíznak az emberek, és bár a civil szféra a közvélemény szerint alapvetően etikus, de nem elég hatékony, vagyis nem kompetens. A negyedik vizsgált szféra,

Nehéz helyzet ez, melyből a leginkább megbízhatatlannak ítélt kormányoknak lesz a legnehezebb kikecmeregniük, de az igencsak megcsappant bizalmi tőkével bíró médiának is lenne hová fejlődnie. A másik két szféra helyzete könnyebb, hiszen esetükben legalább a bizalmat leginkább építő két faktor – etikus viselkedés és kompetencia – egyike megvan. A felmérés arra az eredményre jut, hogy az üzleti életnek ezért a változás katalizátorává kell előlépnie: a megkérdezettek 92 százaléka gondolta úgy, hogy a cégek ügyvezető igazgatóinak fel kéne szólalniuk aktuális, és a közvélemény számára is fontos témákkal kapcsolatban.

A demokráciákban nem bízunk a kormányokban

A felmérés szerint a munkavállalókat igazán foglalkoztatják a jövőben hasznos munkákra felkészítő tréningek, az automatizáció hatásai a munkahelyekre, valamint a technológia etikus felhasználása – azt szeretnék ezért, hogy főnökeik ilyen témákban szólaljanak fel. Sőt, háromnegyedük szerint inkább a cégvezetőknek kéne előállniuk az innovatív javaslatokkal, mintsem, hogy a kormányra várjanak ezzel kapcsolatban: azok aránya, akik így gondolják, 2018 és 2020 között 9 százalékponttal növekedett. Persze egyúttal a munkavállalók bizalmatlanok is, hiszen

vagy mindenkinek tisztességes fizetést biztosítana.

Tennivalója a többi szférának is akad: a kormányoktól például azt várják a munkavállalók, hogy védje meg az úgynevezett „haknigazdaságban” dolgozókat, vagyis mindazokat, akik csak adott projektekre szerződnek egy-egy céggel. Ráadásul a kormányok tevékenysége a vizsgált 26 piac közvéleménye körében sok tekintetben kudarcos: az emberek szerint a kormánynak nem elég jó a viszonya a civil szervezetekkel és az üzleti szférával, nem segíti eléggé a szegényeket és nem oldja meg a helyi problémákat.

Mindezek miatt a 28 piacból 17 esetben megbízhatatlannak ítélték a kormányt. Még aggasztóbb, hogy

míg az olyan illiberális államok esetében, mint Szingapúr, vagy az olyan, egyértelműen autoriter rendszerek, mint Kína vagy Szaúd-Arábia esetében kiugróan magas a kormányba vetett bizalom. Ezzel szemben a spanyolok alig harmada, a franciák 35, a britek 36, az amerikaiak 39, s a németek 45 százaléka bízik csupán a kormányában (a felmérés sajnos Magyarországot nem vizsgálta). Számos esetben viszont az önkormányzatokban jobban bíznak a fejlett demokráciák lakói, mint a központi kormányban.

Repedező kapitalizmus

Talán a felmérés legérdekesebb része ugyanakkor nem is ez, hanem az, hogy hogyan is vélekedik a közvélemény a kapitalizmusról: a vizsgált 28 ország megkérdezettjeinek átlagosan 56 százaléka szerint ugyanis a kapitalista berendezkedés „több kárt okoz, mint amennyit használ”. Az 56 százalékos arány ráadásul nem változik számottevően a férfiak és nők, a fiatalok és az idősek, valamint a gazdagok és szegények között.

Még az olyan, hagyományos kapitalista demokráciák lakosai is pesszimistán tekintenek a kapitalizmusra, mint Olaszország (61 százalék), Spanyolország (60 százalék), Hollandia (59 százalék), Írország (57 százalék), Németország (55 százalék), vagy épp Nagy-Britannia (53 százaélk). A huszonnyolcból csupán hat államban voltak többen azok, akik nem értettek egyet azzal az állítással, hogy a kapitalizmus többet ártana, mint amennyit használ: a „legkapitalistább” Japán lett, ahol csak 35 százalék gondolja, hogy a kapitalizmus inkább ártalmas lenne, de az utána következő öt szereplő – Hong Kong, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália – esetében már jóval közelebb voltak az értékek az 50 százalékhoz. Vagyis

még akkor is, ha jelenleg nem látszik semmilyen alternatíva, amely a jövőben kiválthatná azt.

Aki jobban informált, jobban is bízik

A másik kulcskérdés az informáltságban rejlik: a felmérés ugyanis külön vizsgálta a jól informált közvéleményt – vagyis a társadalom azon 25 és 64 év közötti, diplomás rétegét, amely az adott piacon belül a legfelső 25 százalékba tartozik bevételeit tekintve, valamint komoly érdeklődést mutat a napi hírek iránt. Ők pedig jelentősen jobban bíznak mind a négy vizsgált intézményben, mintha csak a teljes társadalom képét néznénk. A jól informált közvélemény 70-70 százaléka bízik a civil szervezetekben és az üzleti életben, ez 15-15 százalékponttal több, mint a teljes társadalom esetében. A médiába vetett bizalom 14 százalékponttal magasabb, 61 százalékos,

Márpedig az informáltsághoz kulcsfontosságú a média hitelességének helyreállítása is: az összes megkérdezett 57 százaléka szerint az általa használt médiaforrások megbízhatatlan információkat szolgáltatnak, míg több, mint háromnegyedük aggódik amiatt, hogy az álhíreket, a fake newst amolyan fegyverként használják majd. Ráadásul a média csupán a megkérdezettek 35 százaléka szerint objektív, 38 százalék szerint tudósít minőségi módon, és 39 százalék szerint különül el a vélemény a tényektől. Bár érdekes lenne, sajnos arról nem készült mérés, hogy a jól informált állampolgárok között milyen is a kapitalizmus vagy épp a média megítélése.

A legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát látják globálisan, de az EU-ban és Amerikában csupán 29 százalék bízik az onnan kapott információkban, míg a csendes-óceáni, ázsiai és közel-keleti térségekben, valamint Latin-Amerikában sokkal inkább elhiszik az emberek, amit a közösségi médiában olvasnak. A legmegbízhatóbbnak ezzel szemben a keresőmotorok által feldobott híreket tartják – vagyis példátlan ezek befolyása afölött, hogy az emberek milyen információkhoz is férnek hozzá –, ezt szorosan követik a hagyományos médiaforrások.

BORÍTÓKÉP: Bill Clinton, Bill Gates, Thabo Mbeki volt dél-afrikai elnök, Tony Blair, Bono és Olusegun Obasanjo nigériai exelnök fotózkodnak a 2005-ös davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) / Wikipédia