+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 20. hétfő, 09:30
Kimia Alizadeh Irán egyik kirakatfigurája volt, de egy héttel ezelőtt inkább elmenekült az országból az őt nőként ért megaláztatások miatt. Most Hamburgban él.

A 21 éves Kimia Alizadeh vasárnap közölte, szeretné Németországot képviselni a 2020-as tokiói olimpián. A tekvandóban 2016-ban Rióban bronzérmet szerzett, ezáltal Irán történetének első olimpiai medálos nőjeként gyorsan nemzeti hőssé vált Alizadeh bevallottan politikai okokból hagyta el hazáját, indokként pedig azt, hozta fel,

 

„nem akar többé közösséget vállalni a képmutatással, hazugsággal, igazságtalansággal és hízelgéssel.”

 

írja a Radio Free Europe.

 

Alizadeh magát a milliónyi Iránban elnyomott egyikeként jellemezte

 

„Azt viseltem, amit szerettek volna. Azt mondtam, amit kértek, hogy mondjak. Semmi nem számított nekik, csak eszközök vagyunk számukra.”

 

A sportoló állítása szerint annak ellenére, hogy Irán rengeteget profitált az ő történetéből, az iráni tisztviselők rendszeresen kritizálták őt, mivel szerintük például nem helyes, ha egy nő nyújtja a lábait. 

 

Bár eredetileg úgy tűnt, Hollandiában akar letelepedni, és hívták Belgiumból, Bulgáriából és Kanadából is, végül Hamburgban telepedett le. „Boldogan képviselném Németországot, nyugodt életben reménykedek” – mondta, hozzá téve, hogy ettől függetlenül örökre „iráni gyerek” marad.

 

 

Alizadeh menekülése azért is szimbolikus, mert épp akkor jelentette be, szakít szülőhazájával, amikor épp a figyelem központjában voltak, hiszen Teherán utcáin folytak a tüntetések, amiért az ország vezetése napokig tagadta felelősségét abban, hogy lelőttek egy ukrán utasszállító repülőgépet.

 

FOTÓ: Kimia Alizadeh / Instagram

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás