A Borkai-botrány nem várt következménye: színvonalas lett a győri kampány

Szerző: Szakács András
2020.01.20. 15:00

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig szinte biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András. Pedig a január 26-i győri polgármester-választás jelöltjei eddig nem nagyon hibáztak, sőt, kifejezetten magas színvonalon versenyeznek a választók kegyeiért. Kampány- és programelemzés!

A Borkai-botrány nem várt következménye: színvonalas lett a győri kampány

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A Fidesz az őszi önkormányzati kampányban, ahogy arról egy korábbi cikkemben is írtam, felépített egy narratívát, ami szerint azok a települések fognak majd rosszul járni, azaz állami és uniós pályázati forrásoktól elesni, amelyek ellenzéki polgármestert és képviselő-testületet választanak. Az EU-támogatások körül kialakult botrányban felmerült bizonyítékok alapján azonban ehhez csak részben tartja magát a kormány. A Nyugat-Dunántúl, és ezáltal

Győr viszont úgy marad ki a támogatottak köréből, hogy a Borkai-botrány ellenére is újra megválasztották Borkai Zsoltot a város élére.

Természetesen lehet sorolni indokokat amellett, hogy miért is marad ki a területalapú támogatások köréből a kisalföldi megyeszékhely, ahogy arra Illés Gergő rá is mutatott az Azonnalin. A legfontosabb érv a régió fejlettsége, azaz a véges számú EU-támogatást fontosabb elkölteni abban a négy magyar régióban, amik Európa legszegényebbjei között vannak, mint az „Audivárosban” új szökőkutakat építeni belőle. A Dézsi-kampányt azonban úgy tűnik, felkészületlenül érte az ügy, mert miközben egyre nagyobb hullámokat vet az EU-s források körüli botrány, a Fidesz polgármesterjelöltje továbbra sem jelezte, hogy részt kívánna venni az Azonnali által szervezett győri jelölti vitán. Ez jelen körülmények között az első igazán jelentős baki a kampányban.

A HÉTFŐ ESTI GYŐRI AZONNALIS VITA PLAKÁTJA. REGISZTRÁLNI ITT LEHET RÁ.

Pedig eddig pár apró, ki nem kényszerített hibától eltekintve egyik esélyes jelölt sem követett el végzetes hibát. Pollreisz Balázs a „cukiságkampány” keretében sétált egy menhelyi kutyával, akit aztán végül a jelölt nem haza, hanem visszavitt. Ezt aztán könnyedén ellene fordította a kormánypárti propagandagépezet. A fideszes Dézsi Csaba András pedig tovább akarta építeni a szakértő és életmentő orvos imidzsét egy Facebook-élővel, miközben egy infarktusos beteghez tartott. A videóval azonban inkább az ellenzéki propagandagépezet építhette az erkölcstelen politikus képét.

Eddig a választási kampány abban a mederben folyt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Pedig a Fidesz 2010 óta gyakorlatilag nem ad ki hagyományos választási programot sem országos, sem pedig helyi szinten. Ezt a stratégiát követte a 2018-as győri önkormányzati választáson is Borkai Zsolt és csapata, azaz a „folytatjuk” narratíva égisze alatt az eddigi teljesítményüket bemutató kampányanyagokat adtak csak ki. Mindössze annyit ígértek, hogy a korábbihoz hasonló öt év vár még Győrre, ha újra bizalmat kap a polgármester. Ezt a bizalmat végül aztán a korrupciós- és szexbotrány ellenére is megkapta Borkai.

Igaz, a győzeleme sokkal inkább az ostromlott vár jelenségnek, azaz a Fidesz-szavazók vészhelyzeti mozgósításának köszönhető, mint a „folytatjuk” narratívának. De a program-nem-hirdetés stratégiáját választották az őszi kampányban az ellenzéki összefogás pártjai is. Glázer Tímeáék ígéreteiket sajtótájékoztatókon kezdték el ismertetni. Ugyanakkor más civil ellenzéki, illetve álellenzéki erők hosszabb-rövidebb programokat is nyilvánosságra hoztak.

Ezzel szemben most mind a három valós támogatottsággal rendelkező jelölt hirdetett programot.

Mit mond Dézsi a városról?

Dézsi programja erős átfedésben van a kormányzati Modern Városok Program (MVP) korábbi győri ígéreteivel. Igaz, ezt a jelölt nem is tagadja, a húsz pontból ötben említést tesz erről, de az új győri buszok vétele és a városi elkerülő körgyűrű befejezése sem új ígéret, az MVP-ben is említést tesznek róla.

A legmeglepőbb programpont és kommunikációs elem a kampányában a „nyitott városháza” koncepció úgy, hogy közben kormányzati és országos szinten a kormányhoz nem köthető civil szervezetek már régóta megkapták a „Soros-hálózat” és „Soros-ügynökök” jelzőket. Dézsi Csaba András 20 pontjából az első azonban mégis így szól: „kommunikatív városvezetést tervezünk, folyamatosan egyeztetünk a társadalmi szervezetekkel, kamarákkal és egyesületekkel”.

Dézsi kampányszlogene, a „Szívügyünk Győr”, amely bár banálisnak hangzik, mégis megfelelő szintézise a különböző igényeknek és kritériumoknak: pozitív üzenet, utal a kardiológusként praktizáló jelölt személyére és könnyen megjegyezhető.

Mit mond az ellenzék?

Pollreisz Balázs kampányában és programjában a Borkai-botrányt követően érthető módon kiemelt szerepet kap a korrupció elleni harc kérdése. Vállaltan olyan civil szervezetek ötleteivel kampányol, mint a K-Monitor és a Transparency International Magyarország. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ismerik-e ezeket a Budapest-központú szervezeteket a győri választók, és ha igen, akkor a több évnyi kormányzati lejáratókampány után van-e e feléjük bármilyen választói szimpátia, ami becsatornázható. De

nem ez az egyetlen Budapesthez köthető ötlete Pollreisz Balázséknak a kampányban.

Az ellenzék győri jelöltje a budapesti főpolgármesterhez, Karácsony Gergelyhez hasonlóan klímavészhelyzetet hirdetne ugyanis a városban, és az összeomlás szélén táncoló győri tömegközlekedést egy, a Budapesti Közlekedési Központhoz hasonló, a város közlekedési ügyeit kezelő szolgáltatás-megrendelő központtal mentené meg. Emellett jó érzékkel a város közéletét a 2000-es években már egyszer lázba hozó villamos ötletét is bedobta. A Fidesz mindezzel szemben „megoldásként” egyszerű járműhiánynak próbálja keretezni a győri tömegközlekedés problémáját. 

A városban azonban a szeméthelyzet is kritikus szintet ért el, így a program másik fajsúlyos eleme a szemétkérdésre adott válaszok. Nem meglepő, hogy Pollreisz kampányszlogene végül a „Tiszta város, tiszta jövő!” lett, közérthetően, áthallásos módon reflektálva így a hulladékgazdálkodási krízisre és a korrupcióra.

Mit mond a legesélyesebb civil jelölt?

Az Összefogás Győrért jelöltje, Balla Jenő kampányában pedig pontosan ez, a szemétkérdés játssza a főszerepet. Már több videót is szentelt a témának, egyikben konkrét megoldást mutatott be a tömörítésre, mivel szerinte a szemét legnagyobb része ma a levegő. A másik videójában pedig bejelentette – egyértelműen kijelölve ezzel kampányának legfontosabb témáját –, ha egy éven belül nem oldja meg polgármesterként a szemétkérdést, lemond.

Programjának másik, részleteiben kibontott pontja a turizmus és kultúra kérdése, és például Pollreiszhez hasonlóan ő is visszacsábítaná a városba Pannonhalmáról Gáti Oszkárt és színházát. A programból az is kiolvasható, hogy szerinte nem járja, hogy egy ilyen méretű és gazdagságú városnak mindössze egy színházra és pár jellegtelen fesztiválra futja. 

Balla Jenő ugyanakkor két szlogent is futtat.

Plakátjain az szerepel, hogy „nem fideszes, nem szocialista, egyszerűen győri”,

online kommunikációjában pedig folyamatos idézetként jelenik meg, hogy „a várost vitték balra, vitték jobbra, de én civilként előre szeretném vinni Győrt, a fejlődés irányába”. E szlogenek jól szintetizálják a jelölt legfontosabb jellemzőit, megjelenik benne a régi politikai elittel való szembenállás, a lokálpatriotizmus és a pozitív üzenet is.

BALLA PLAKÁTJA A SÉTÁLÓUTCÁN. FOTÓ: PINTÉR BENCE / AZONNALI

Amatőr hibák a pártoknál, jól kampányoló civil

Politikai kommunikációs szempontból összegzésként elmondható, hogy

Dézsi és Pollreisz kampányai tisztes iparosmunkák,

értelmezhető porgramokkal, megfelelő szlogennel, online és offline térben is aktív jelöltekkel. Ez azonban a minimum elvárható olyan jelöltektől, amelyek maguk mögött tudhatják országos pártok pénzügyi és emberi erőforrásait úgy, hogy most a hagyományos kampányidőszakon kívül vagyunk, az erőforrások nem aprózódnak el.

Ezért is meglepőek az amatőr hibák, mint például Pollreisz Balázs Facebook-oldalának hadakozása az „ö” betűkkel, vagy Dézsi Csaba András elutasító válasza az Azonnali polgármesterjelölti vitájára. Holott ez most pont nem veszélyt, hanem sokkal inkább megoldást jelenthet a jelöltnek az EU-támogatások kapcsán kialakult botrányban. Esélyt kapna elmagyarázni nemcsak a saját, de a bizonytalan szavazóknak is a felmerült kérdésekre választ adó fideszes narratívát. Ehelyett most átadja a lehetőséget ellenfeleinek, hogy szabadon alakítsák a közbeszédet a városban. 

Balla Jenő kampányát pedig pont azért érdemes kiemelnünk, mert semmiben sem marad alul kommunikáció és program szempontjából a pártos jelöltektől.

Ahogy láttuk, az általa használt szlogenek teljesítik a szakmai kritériumokat, nem csak kötelező, letudandó elemei a kampánynak, ahogy a jelölt programja sem alibiprogram. Balla Jenőnek láthatóan van városvezetési koncepciója és ötlete. Ráadásul Balla is bedobott egy témát, a delfináriumot – Pollreiszhez hasonlóan, aki újra elővette a győri villamos kérdését – amit ha nem is gondol teljesen komolyan, de címlapra lehet vele kerülni és a választók is felfigyelhetnek rá, miközben hallgatják a már megszokott ígéreteket.

A kampány nem a legfontosabb helyi ügyről szólt

Sajnos azonban ahogy az eddigi győri kampányoknak, úgy a mostaninak sem az a központi témája, amiről minden győri kampánynak szólnia kellene. Mert

a valódi kérdés Győrben az, hogy miképpen kerülheti el az amerikai autóipar korábbi fellegvárának számító Detroitnak a sorsát,

ahogy azt László Zoltán a Vasas Szakszervezet Győrben élő alelnöke is összefoglalta egy interjúban.

Dézsi Csaba András és az audis szolgálati autókban cirkáló fideszes városvezetés a kampányban a „több lábra kell állítani a várost” általános üzenetén kívül nem mer mást kommunikálni az ügyben.

De ahogy látjuk a programok és az eddigi kommunikáció alapján, Pollreisz Balázs és Balla Jenő sem a legfontosabb kérdésként kezeli az ügyet – igaz, mindkettő foglalkozik vele. Pollreisz Balázs szerint az egyetemmel, míg Balla Jenő szerint a Fliegl Kft-vel közösen kell kidolgozni egy stratégiát, melynek eredményeként az autógyártástól független iparágak honosíthatók meg a városban és védhetővé válnak a győri munkavállalók egy válság esetén.

TAVALY ILYENKOR AZ AUDI DOLGOZÓI MAGASABB BÉRÉRT SZTRÁJKOLTAK A GYŐRI ÜZEM EGYIK OLDALKERÍTÉSE MELLETT. A MAGYAR VERSENYSZFÉRA TÖRTÉNETÉNEK LEGNAGYOBB SZTRÁJKJA AKKOR A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN IS HÍR VOLT. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

Összességében azonban szakpolitikailag és politikai kommunikációs szempontból is magas színvonalú az esélyes győri jelöltek kampánya. Ez alapján pedig elmondható, hogy bármelyikük is nyerje végül a polgármesterségért folytatott harcot, az eredménynek országos hatásai lehetnek. Elkezdődhet ugyanis a diskurzus a program és a vízió nélküli kampányok korszakának lezárásáról.

Miközben az őszi győri kampány a totális botránypolitizálásról szólt, addig a mostani kampány ennek ellentéte.

Ez nem kis részben köszönhető az őszi országos ellenzéki sikernek: a választók olyan jelölteket juttattak képviselői és polgármesteri székhez a kormánypártiakkal szemben, akik hosszútávú és a mához képest radikálisan másfajta jövőképet és programokat vázoltak fel a kampányban.

Az ellenzék viszont most bizonyította, hogy képes tanulni, hiszen az őszi választások után azt tanácsoltam nekik az eredményeket látva, hogy szükség van egy részleteiben kidolgozott, szakmailag alátámasztott programra is, ha egy politikai közösség győzni akar. 

Ezt a tanácsot úgy tűnik, erre a kampányra megfogadták.

Olvass még Szakács Andrástól az Azonnalin!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek