Vitézy Dávid, Horváth Csaba vagy Pető György embere kerüljön a BKK élére?

Szerző: Illés Gergő
2020.01.19. 17:55

A közvélemény előtt többnyire ismeretlen arcok jelentkeztek a BKK vezérigazgatói pályázatára, pedig az öt jelölt már évek, vagy épp évtizedek óta legyeskedik a Városháza körül. De kik is állnak a jelöltek mögött, és meg lehet-e úgy váltani a BKK-t, hogy közben nem az integráció felé halad a Budapest-környéki közlekedés? Utánajártunk, kik irányíthatják majd Budapest közlekedését.

Vitézy Dávid, Horváth Csaba vagy Pető György embere kerüljön a BKK élére?

Nincs nagy tolongás a BKK vezérigazgatói tisztségéért, a főváros által a közlekedésszervező cég vezetői tisztségére kiírt pályázatára

csupán öten adtak be pályázatot, és mindegyikük szoros szálakkal kötődik a Tarlós-érához

– tudta meg az Azonnali.

Az Indóház Online közlekedési szaklap még pénteken este publikált egy cikket a lehetséges új vezérigazgatók listájával és rövid referenciáival: a vezetői posztra ezek alapján

a közvélemény előtt ismeretlen, de a BKK vezetésében már több éve aktív aspiránsok jelentkeztek.

Utóbbi nem csoda, hiszen a január 13-án lezárult pályázat legalább nyolcéves szakmai tapasztalatot várt el a közlekedésszervezés területén, de ötéves vezetői gyakorlatot is megkövetelt. Mutatjuk a jelentkezőket!

Horváth Csaba, Vitézy Dávid, és a Tarlós-háttérember Pető György emberei is a jelöltek között

NEMESDY ERVIN: 2019 januárja óta vezeti a BKK-t, így ő most azért teper, hogy meghosszabbítják-e vezérigazgatói tisztségét, vagy távoznia kell. Nemesdy a cég igazgatótanácsába 2013-ban került be, és karrierje gyorsan ívelt felfelé, hiszen Vitézy Dávid menesztése után Tarlós István rögtön őt javasolta a közlekedésszervező élére. Akkor viszont a fideszes sajtó és a kerületi erősemberek támadást indítottak ellene: a Pesti Srácok „a Gyurcsány-éra kétes hírű sztrádaépítő háttérembereként” festette le Nemesdyt, és cikkében hevesen kritizálta a jelöltet, mondván, hogy „a Gyurcsány-Kóka-korszak botrányaiban” betöltött szerepe miatt ennyi erővel akár Hagyó Miklóst is jelölhetnék BKK-vezérnek.

Nemesdy a sajtóbéli támadás, valamint a kormánypárti kerületvezetők ellenállása miatt nem lehetett akkor BKK-vezér.

Úgy tudjuk, amíg várt a sorára, addig egy Tarlós által számára létrehozott, Monitoring-Controlling Referatúra nevű szervezeti egységgel vigasztalódhatott a Városházán. Mikor azonban a végül Nemesdy helyett kinevezett Dabóczi Kálmán csúnyán belebukott a mobiljegy-projektbe, Nemesdy sorra került: Tarlós ismét őt jelölte a fővárosi cég vezetőjének, csak épp másodjára már el is fogadták. Ezt követően sokan azt írják a számlájára, hogy Tarlós elképzeléseivel szemben a BKK-t nem számolta fel, hanem megvédte azt.

KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS: Ő tavaly nyáron, nem sokkal Nemesdy kinevezése után lett a BKK közlekedésszervezési vezérigazgató-helyettese, de korábban, Dabóczi idején Kerékgyártó volt az akkori vezérigazgató tanácsadója, az előző vezérigazgatóhoz pedig állítólag szoros kapcsolatok fűzik. Nem csoda, hiszen mindketten a Kóka-féle Gazdasági- és Közlekedési Minisztériumban (GKM) kezdtek, Kerékgyártó pedig a GKM-től a BKK-ba is követte Dabóczit. A jogász végzettségű jelölt indulása ugyanakkor nem tűnik logikusnak, hiszen esetében nem teljesül az ötéves vezetői tapasztalat.

Igaz, háttérinformációink szerint Kerékgyártó közel áll a Tarlós-éra háttéremberéhez, Pető Györgyhöz, úgy tudjuk, pont az ő javaslatára lett Kerékgyártóból tavaly vezérigazgató-helyettes. Pető szocialista színekben annak idején még Óbudán volt Tarlós István alpolgármestere, így lett szép lassan a volt városvezető megbízható embere. A volt alpolgármester így egészen a tavalyi önkormányzati választásokig és az ellenzéki győzelemig vezette a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Főigazgatóságot (FÖRI).

KERÉNYI LÁSZLÓ SÁNDOR: Az építőmérnök végzettségű Kerényi 2010-ig a főváros közlekedési ügyosztályát vezette, innen került a BKK-hoz mobilitásstratégiai vonalon. Hiába volt tehát még a Demszky-éra embere, a BKK-s éveket sikerrel átvészelte, ráadásul nála bőven teljesül a nyolcéves közlekedésszervezési tapasztalat. Úgy tudjuk, Kerényi az önkormányzati választás után kereste fel szocialista barátait a vezérigazgatói poszttal kapcsolatban, akik támogatták ebben,

a pletykák szerint nem más, mint Horváth Csaba zuglói polgármester áll mögötte.

+ VARGA IVETT: A teljesen ismeretlen, angoltanári végzettségű Varga nem a közlekedésszervezési ismeretei miatt lett tavaly nyáron a BKK stratégiai és innovációs igazgatója: eleinte projektmenedzserként dolgozott, ezt a munkáját pedig jól ellátta, innen a Városházára vezetett az útja, ahol Tarlós tanácsadójaként hozzá tartoztak többek között az energetikai-, hulladék- és csatornaprojektek.

Ebből a tisztségéből került a BKK-hoz is, ahol innovációs igazgatóként felelne a BKK fejlesztéseiért, ezeket pedig háttérinformációink szerint nagyrészt leállította. Úgy tudjuk, Varga is Pető Györgyhöz köthető jelölt, tehát a FÖRI éléről leváltott egykori szocialista politikus egyszerre két jelöltet is futtat a BKK-vezéri tisztségért. Mindenesetre az Indóház szerint Varga mégis esélyes jelölt, az őt ismerők szerint ambiciózus, gyors gondolkodású.

+ SOMODI LÁSZLÓ: A végzettsége szerint is közlekedésmérnök Somodi pályája már régre nyúlik vissza, volt már a BKV vezérigazgató-helyettese, a MÁV-Start marketing- és fejlesztési vezetője, a BKK stratégiai, fejlesztési és beruházási igazgatója, majd Vitézy alatt vezérigazgató-helyettes is.

Talán egyedüliként a mezőnyből Somodinál a nyolc év közlekedésszervezői és öt év vezetői tapasztalat is megáll.

Sokan Vitézy Dávid emberének tartják, hiszen Vitézy leváltása után az addig vezérigazgató-helyettes Somodi először a NIF-hez, majd a Vitézy és Fürjes Balázs irányítása alatt álló Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjához (KKBK) került igazgatóként.

Vitézy hivatalosan nem indult, és meg is indokolta, miért

Vagyis a pályázók sok esetben nem mentesek a politikai hátszéltől vagy a különböző háttéremberek befolyásától. Ráadásul a közvélemény számára ismertebb jelöltek fel sem merültek. Adta volna magát az is, hogy a jelenleg a Közlekedési Múzeum főigazgatójaként tevékenykedő – de egyéb, közlekedéspolitikai témákban a Facebookon igen aktív – Vitézy Dávid pályázzon, s így 2014 után visszakerüljön a BKK élére.

Vitézy mégsem indul, a volt BKK-vezér pedig egy Facebook-posztban a pályázat lezárulta után elárulta a távolmaradás okát: szerinte a jelenlegi formájában nincs sok értelme a BKK-nak, és nem változik semmi attól, hogy ki áll az élén, hiszen a fővárosi közlekedésszervezőtől a HÉV-ek és az elővárosi buszok üzemeltetését is elvették. Vagyis a regionális integráció helyett épp, hogy széttöredezett a BKK struktúrája:

az elővárosokban élők közül van, akinek egyszerre háromfajta, MÁV-, Volán-, valamint BKK-bérletet kéne váltania a munkába járáshoz.

Nem csoda, hogy ehelyett inkább mindenki autóba pattan, és végeredményként folyamatosak a dugók Budapesten.

Nyugat-Európában ezzel teljesen ellentétesek a trendek, nem véletlenül halad mindenhol a regionális integráció, és nem a töredezettség felé a közlekedéspolitika. Egy, a közlekedési módok között – elővárosi vasút, helyközi közlekedés, valamint a városi közlekedésen – átívelő, jól megtervezett integráció kell ahhoz, hogy egy város ne váljon egy nagy hömpölygő autótömeggé. Vitézy a fentiek miatt is állítja: itt már nem elég újramelegíteni a 2010-es BKK-koncepciót, teljes struktúraváltás kell.

De újjáéleszthetik-e ezek a jelöltek a BKK-t?

Anélkül, hogy a cégen belül ne növekedne ismét a regionális szemlélet, aligha. Pedig – ahogy Vitézy nemrég meg is jegyezte

végre konszenzus van ebben a kormány és a budapesti városvezetés között, ez pedig nem kis eredmény.

Ahhoz, hogy ne egy helyben toporogjon a budapesti és Budapest-környéki közösségi közlekedés, erőteljes integrációra lenne szükség az elővárosi- és helyi buszok, a nagyvasút, a HÉV, valamint a BKK többi szolgáltatása között. Amíg ez nem történik meg, addig valóban nem érdemes csodát várni egy BKK-vezérváltástól.

A másik probléma az új fővárosi vezetés látszólagos sötétben tapogatódzása. Karácsony Gergely főpolgármester egy, a Népszavában megjelent interjújában már meg is jegyezte, hogy „lehet olyan pályázat, ami eredménytelenül zárul”. Így könnyen lehet, hogy az öt jelölt közül sem sikerül megtalálni az új BKK-vezért (habár Karácsony több, mint tíz aspiránst emlegetett, de mi nem tudunk arról, hogy a fentebb felsorolt öt néven felül többen is lennének a kalapban).

Az pedig, hogy a BKK élére Karácsonyéknak a jelek szerint nem volt saját káderük – így könnyen lehet, hogy a pozíciót a Tarlós-éra valamelyik embere nyeri el – azt is jelzi, hogy

a városvezetés kissé felkészületlenül és koncepciótlanul vágna bele a közlekedésszervezés már évek óta esedékes reformjába.

Jóllehet, Karácsony interjújában úgy fogalmazott, hogy neki „nem szempont” ha egyes jelöltek mögött politikai hátszél áll, nehéz elhinni, hogy ezt a szempontot az új főpolgármester figyelmen kívül hagyná. A budapesti vezetés legkésőbb január 22-ig, tehát szerdáig dönthet az új BKK-vezér személyéről azzal a kikötéssel, hogy a pályázatot érvénytelennek is nyilváníthatja. Az eredményről mindenképpen beszámolunk itt, az Azonnalin.

BORÍTÓKÉP: A tavaly óta Kelenföld vasútállomásig meghosszabbított útvonalon járó 1-es villamos az új pályaszakaszon / BKK, Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek