Orban átverte az RMDSZ-t, de lehet, hogy ezzel saját magával is kiszúrt

Szerző: Bukovics Martin
2020.01.17. 15:18

Előrehozott választások jöhetnek Romániában, ha a jobboldali kormány sikeresen kiprovokálja a bizalmatlansági indítványt maga ellen. Ez azonban balul is elsülhet, hiszen nem mindenki játszik arra, hogy a megerősödött jobboldal ilyen gyorsan választást nyerjen. Az RMDSZ a román politika manőverjeinek köszönhetően mindeközben királycsináló helyzetbe került.

Orban átverte az RMDSZ-t, de lehet, hogy ezzel saját magával is kiszúrt

Aki azt hitte, hogy a nevében szociáldemokrata, inkább posztkommunista-nacionalista PSD kormányának őszi megbuktatását követően a béke időszaka következik be a román politikában, óriásit tévedett. Romániában idén ugyanis két választást is tartanak: májusban önkormányzatit, decemberben – a tervek szerint legalábbis – parlamentit. De az állandósult balhé nem is emiatt, vagyis: nem csak emiatt tört ki, hanem eleve bele volt kódolva a PSD-kormány őszi megbuktatásának körülményeibe.

A nagy Néppárt-mentő kormánybuktatás

A PSD-t azután buktatták meg ősszel egy bizalmatlansági indítvánnyal, hogy az EP-választás után nyilvánvalóvá vált: a 2016-os választáson még 45,5 százalékot elért párt a pártelnök, Liviu Dragnea rengeteg korrupciós botránya és az őt ezek alól kimenteni szándékozó törvények, sürgősségi kormányrendeletek miatt bezuhant 22,5 százalékra, a keményen PSD-ellenes pártok, így a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Dacian Cioloșsal együtt induló centrista Mentsük meg Romániát (USR) feljöttek 27, illetve 22,4 százalékra.

Az EP-választást követő napon aztán óriási meglepetésre börtönbe is dugták Dragneát, az ezt követő hetekben pedig kihátrált a népszerűtlen kormánykoalícióból az alapvetően Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfő személye és politikai túlélése köré épülő liberális ALDE, így a PSD kisebbségben kormányzott tovább a Dragnea emberének számító, komolyan nemigen vett Viorica Dăncilă vezetésével. Innentől már csak matematikai kérdés volt, hogy mikor sikerül annyi lelket összevásárolnia a PNL-nek, hogy megbuktassák a kormányt, és a PNL elnöke, Ludovic Orban lehessen az új kormányfő.

Orban erre az akcióra aztán annyira büszke volt, hogy az Európai Néppárt november végi kongresszusán azzal viccelődött, hogy csak azért buktatták meg a szocdemeket, mert látták, hogy az Európai Bizottságban nincsenek többségben a néppárti biztosok, noha az EP-választást a Néppárt nyerte. „Ez a mi szerény hozzájárulásunk ehhez a kitűnő Bizottsághoz” – fogalmazott Orban, ugyanis valóban a PNL-kormány delegált végül biztost a Von der Leyen-bizottságba, miután a PSD jelöltjét a Fideszéhez hasonlóan visszautasították.

LUDOVIC ORBAN ÉS URSULA VON DER LEYEN IDÉN JANUÁRBAN. FOTÓ: PNL

De Orban ősszel csak csatát nyert, háborút nem: ugyan a bukaresti kormány megváltozott, de a baloldalinak nevezett pártok (a PSD, a kormányt hébe-hóba támogató ALDE, valamint a Victor Ponta vezette, emiatt kifejezetten megosztott Pro Romania) parlamenti többsége továbbra is megmaradt, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt által vezetett kisebbségi kormánynak így minden egyes szavazás előtt különalkukat kell kötnie a többi szereplővel. 

Orban dealjei

Két ilyen, a kisebbségben kormányzó PNL-vel kötött különalku megértése fontos ahhoz, hogy a mostani, újabb kormánybuktatást, és talán az előrehozott választásokat is lehetővé tevő állapotig eljussunk.

1. Az újhullámos-centrista, az EP-ben a Momentummal egy frakcióban ülő USR mindenképpen azt akarja, hogy előrehozott választások legyenek, ehhez pedig azt gondolja megfelelő útnak, hogy a kormány módosítson a választási törvényen, és tegye kétfordulóssá a polgármester-választást. Ezzel ugyanis az idei májusi önkormányzati választáson kifejezetten rosszul járna a PSD (és vele együtt egyébként az RMDSZ is), a jobboldal viszont kifejezetten jól, ami már csak azért is érdeke az USR-nek, mert a párt természetes koalíciós partnere a PNL-nek. Ahhoz pedig, hogy ez a koalíció minél előbb, vagyis akár még az eredetileg decemberre tervezett parlamenti választás előtt többséget tudjon szerezni a parlamentben, előrehozott választást kellene tartani. Az ötletet ugyancsak lelkesen pártoló jobboldali elnök, Klaus Johannis a parlamentet az alkotmány szerint azonban akkor oszlathatja csak fel, ha bizalmatlansági indítványon megbukik a kormány, és az azt követő 60 napban kétszer sem képes felállni olyan új kormány, amely bírja a parlament többségének támogatását.

2. Az RMDSZ azt dealelte le a PNL-vel a kormány támogatásáért cserébe, hogy nem lesz kétfordulós a polgármester-választás, ezzel ugyanis jóval kevesebb lenne az erdélyi magyarság legnagyobb pártjának arra, hogy ők adják Szatmárnémeti és Marosvásárhely első emberét. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közölte, hogy amint a PNL és az USR megpróbálkoznak a kétfordulós polgármester-választással, az RMDSZ kész részt venni a kormány megbuktatásában.

Ez a pont most következett be.

Ludovic Orban román miniszterelnök ugyanis közölte: pártja kész felelősségvállalással átvinni a parlamentben a polgármester-választás kétfordulóssá tételét. A felelősségvállalás egy izgalmas dolog, afféle bizalmi szavazás, és maga a román alkotmány ad lehetőséget rá: azt jelenti, hogy a kormány által javasolt törvény – akár van többsége a kormánypártnak, akár nincs – automatikusan átmegy a parlamenten, ha az emiatt kiírt bizalmatlansági indítványt túléli a kormány. 

„Valóban, kissé megszegtük az RMDSZ-szel kötött egyezséget” – kommentálta a döntést Orban csütörtök este, hozzátéve, nincs ezzel semmi gond, hiszen az RMDSZ tehet majd ellenlépéseket. Azaz megpróbálhatják megbuktatni a kormányt.

A jobboldali miniszterelnök szerint nem feltétlenül valós az az RMDSZ-álláspont, amely szerint a kétfordulós választás hátrányba sodorná jelöltjeiket. Ha például valahol egy „jó gazda” magyar ember és a PSD jelöltje jut a második fordulóba, akkor nem gondolja, hogy a PNL vagy az USR szimpatizánsai „pusztán etnikai megfontolásokból” a PSD jelöltjére szavaznának. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök erre úgy reagált: „Nincs semmi harag, nem állunk senkivel konfliktusban, álláspontunkat már ismerték akkor, amikor aláírtuk a PNL-kormányt támogató egyezményt.” Vagyis ha Orbanék felelősséget vállalnak a parlamentben a kétfordulós polgármester-választást lehetővé tevő törvényért, az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt.

A bizalmatlansági indítványt nemcsak a képviselőház, hanem a szenátus is megszavazza, pontosabban: a két ház közös ülésen dönt róla, így amennyiben az RMDSZ is beáll a PSD mellé, a jelenlegi erőviszonyok (PSD, RMDSZ és a Pro Romania nagyrésze a kormány ellen, mindenki más mellette) alapján 211-en szavaznának a kormány maradása mellett, 254-en pedig ellene. Az RMDSZ a mérleg nyelve: a magyarok voksai nélkül nem tudna megbukni a kormány – más megközelítésből pedig: mivel a PSD-n és a teljesen bezuhant támogatottságú ALDE-n kívül mindenki az előrehozott választásra játszik, ezért az RMDSZ felveszi a kezdeményező szerepet, és a kormány megbuktatásával teret enged az előrehozott választás lehetőségének. Vagyis: Kelemenéknek itt nincs rossz opció.

KLAUS JOHANNIS A KÉPVISELŐHÁZBAN BESZÉL, TŐLE JOBBRA ORBAN. FOTÓ: PNL

Innentől kezdve több forgatókönyv lehetséges

1. Nem megy át a bizalmatlansági indítvány, mert a PSD-nek a párt belharcai és a Dragnea-örökségtől való lassú megszabadulási folyamat miatt a mostani hangoskodás ellenére sem igazán érdeke, hogy hónapok múlva új választást írjanak ki, így marad Orban a miniszterelnök, a PNL kihúzza a kisebbségi kormányzás élén egészen az eredetileg tervezett 2020. decemberi parlamenti választásig.

2. Titkos paktumot kötöttek a háttérben a pártok (volt már erre javaslat), amihez tartja is magát mindenki, így átmegy a bizalmatlansági indítvány, megbukik az Orban-kormány, Johannis kétszer is kinevez valaki olyasvalakit, aki képtelen összehozni olyan kormányt, aminek többsége van, így új választásokat kell kiírni, amit aztán magabiztosan megnyer a PNL és az USR, és beköszönt a három és fél békés, választás nélküli év Románia történetében. (A román alkotmány úgy fogalmaz, hogy az elnöknek a parlamenti pártokkal csak konzultálnia kell – mivel abszolút többsége a parlamentben még a PSD-nek sincs –, a miniszterelnök személyét azonban ő jelöli ki. Azaz elméletileg simán lehet a kijelölt miniszterelnök trollkodásból egy RMDSZ-es, vagy akár egy ALDE-s is, mi több, poénból maga Victor Ponta, akiről ősszel még azt hitte mindenki, ő lesz a királycsináló.)

3. Átmegy a bizalmatlansági indítvány, és végre megszabadulnak Ludovic Orbantól a vele elégedetlen PNL-esek, akik a PSD-vel és az RMDSZ-esekkel „vén rókák a reformerek ellen” jellegű háttéralkut kötöttek, így aztán kétfordulós polgármester-választásra sem kerül majd sor, amivel az USR is hoppon marad. Decemberig pedig jön valami gyenge ügyvezető PNL-s kormány, addig pedig mindenki – vagyis a PNL, a PSD és az RMDSZ – boldog a polgármestereivel.

4. Átmegy a bizalmatlansági indítvány, a baloldali pártok pedig demonstratíve összeállnak, hogy jelezzék az elnöknek, mivel övék a parlamenti többség, ide nekik a kormányrudat, jobboldalról senkivel nem tárgyalnak, hiszen látható: már az első bizalmatlansági után megbukott az Orban-kormány, miért kellene visszajönniük? Johannis ezzel nehéz helyzetbe kerül: noha PSD-s miniszterelnököt szinte biztosan nem fog kinevezni az elnök – a PSD nem is jelölne –, nehéz lesz megindokolnia, hogy mondjuk egy ALDE-s vagy proromaniás kormányfőt miért nem fogad el, mikor mögötte áll a parlament többsége. Ludovic Orban korábban sajtóhírek szerint pont ettől az opciótól tartott, így ugyanis lesz egy jó fél éve a baloldalnak összeszednie magát, és közben bukott miniszterelnöknek lefestenie őt, és nehezebben kerülhet vissza a miniszterelnöki székbe. Már persze, ha egyáltalán ő lesz a PNL jelöltje decemberben.

Bár az Orban-kormány csütörtökön döntött úgy, hogy felelősségvállalással viszi át a kétfordulós polgármester-választásról szóló javaslatát, azt a parlament elé még nem terjesztették be. Az alkotmány szerint onnantól, hogy ezt megtették, három napja van az ellenzéknek benyújtani a bizalmatlansági indítványt.

NYITÓKÉP: Ludovic Orban, Klaus Johannis és Kelemen Hunor / Fb

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek