Tényleg a liberálisok nyomása alatt állnak az Orbánék ellen szavazó néppárti EP-képviselők, ahogy azt Novák Katalin állítja? Megkérdeztünk párat.
Orbán Viktor állítása szerint egy centiméterre volt attól, hogy kiléptesse az Európai Néppártból a Fideszt, miután csütörtökön a jobbközép frakció nagy része megszavazta azt a semmiféle jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást az Európai Parlamentben, ami arról szólt, hogy a Magyarország és Lengyelország elleni 7-es cikkelyes eljárások megkezdése óta mindkét országban romlott a jogállamiság helyzete.
A Fidesz alelnöke, Novák Katalin pedig Washingtonból üzente meg még aznap, hogy a néppártiak többsége „engedett a liberálisok nyomásának ahelyett, hogy kiállt volna az igazságért”.
De hogyan látják ezt a Néppártban?
Az Azonnali négy olyan néppárti EP-képviselővel beszélt, aki maga is megszavazta az illiberális kormányok elleni állásfoglalást.
A Jean-Claude Juncker-féle keresztényszociális néppártban politizáló luxemburgi EP-képviselő, Christophe Hansen kikérte magának a fideszes kijelentéseket: „Novák asszony liberális nyomásról beszél.
Ha már itt tartunk: a magyar miniszterelnök nem tűnt úgy, hogy problémát csinált volna abból, hogy a liberálisok bajnokával, Emmanuel Macronnal szövetkezett az Európai Tanácsban Manfred Weber bizottsági elnökségének megakadályozásákor. Ezért Novák asszony kijelentése inkoherens, noha karakteresen megjeleníti azt a stratégiát, ami inkább a terelésre, mintsem az uniós jog megszegésére és a jogi tényekre koncentrál.”
„Nem, ez nem egy jobboldal vs. baloldal, kelet vs. nyugat, vagy épp liberális vs. nemliberális ügy, hanem annak az ügye, hogy meddig mehet el egy kormány egy EU-tagországban, hogy hol vannak a határok. Számomra a Fidesz túlment ezeken a határokon. Veszélyes lesz, ha mások is követik őket. Ez mind az EU alapszerződését, mind a Néppártot illetően fontos” – fogalmazott az Azonnalinak a korábban Karel Schwarzenberg által elnökölt konzervatív-liberális TOP09-ben politizáló Luděk Niedermayer, a cseh néppárti delegáció vezetője.
– mondta Maria Szpiraki, a görög kormánypárt, a konzervatív Új Demokrácia EP-képviselője.
„Nem!” – válaszolt Radan Kanev, a Szófiában parlamenten kívüli Demokraták az Erős Bulgáriáért (DSZB) párt EP-képviselője, mikor arról kérdeztük, liberális befolyás alatt áll-e. Novák Katalin kijelentését ő hamis és hazug védekezésnek tartja. „A probléma nem ideológiai természetű, amikor szabadságjogokról, független médiáról és igazságszolgáltatásról beszélünk, ott nincs helye sem liberálisozásnak, sem konzervatívozásnak. Már csak azért sem, mert a lengyel kormány konzervatív, a cseh liberális, a szlovák és a volt román szocialista, a magyar és a bolgár pedig EPP-beli – a kormányzási modelljük lényege mégis ugyanaz, és ezek a kormányok nagy erőkkel támogatják is egymást.”
Van-e még helye ezután a Néppártban a Fidesznek?
A bolgár Kanev reménykedik azért abban, hogy a Fidesz még rájön arra, hogy
„Láttunk már óriási változást politikai pártokban, főként Közép- és Kelet-Európa fiatal demokráciáiban, maga a Fidesz is egy fontos példa erre. Ha viszont nem változik meg, én a barátságos elválást támogatnám, és ez a pártom álláspontja is egyben.”
„A Fidesz döntse el, hogy mit akar. Vagy változtatnak, közeledve az EPP értékeihez, vagy folytatják a jelenlegi irányvonalukat, amivel elég nehéz lesz maradniuk a pártcsaládban” – véli Luděk Niedermayer. Görög kollégája, Maria Szpiraki is hasonlóan megengedő: szerinte még mindig megvan a lehetősége a Fidesznek arra, hogy felismerje, az EPP egy erős pártcsalád.
A luxemburgi Christophe Hansen szerint a Fidesz sorsa alapvetően az EPP vezetése és a három bölcs kezében van most. „Hogy világos legyek, a Fideszt a saját tettei sodorják a kijárat felé. Úgy tűnik,
A politikus sajnálja, hogy távoznak majd olyan EP-beli fideszes kollégái, akikkel konstruktívan tudott együttdolgozni szakmai ügyekben. „De nem ignorálhatjuk az igazi kérdést: a Fidesz és az EPP gyökereit jelentő kereszténydemokrata értékek közötti fundamentális eltérést.”
De miért szavazták meg az állásfoglalást?
„A valódi kereszténydemokraták mindig ki fognak állni a jogállamiság védelméért, függetlenül attól, hogy melyik tagállamról van szó, és azt milyen párt vezeti. Ezért szavaztam meg az állásfoglalást én is, hiszen mélységesen aggódom a Lengyelországban és Magyarországban a jogállamiságot ért támadások miatt” – nyilatkozta az Azonnalinak a luxemburgi Hansen.
Hasonlóan látja Maria Szpiraki is: „Teljesen egyetértek az állásfoglalás következtetésével, miszerint az EU és a magyar kormány közötti egyeztetések ellenére sincs szignifikáns előrelépés azon ügyekben, amelyek az EU alapvető elveit érintik, ezért szavaztam azt meg.”
„Komoly aggodalmaim miatt szavaztam meg az állásfoglalást, és nemcsak a magyar, hanem a szlovák, a cseh, a lengyel, az előző román és a jelenlegi bolgár kormány viselkedése miatt is. Ezek a kormányok mind nyilvánvalóan és nyíltan
Az ő igazságszolgáltatási és politikai »reformjaik« valójában ellenreformok, amik visszaviszik a társadalmainkat a múltba, visszahozva az autoriter gyakorlatokat” – mondja Radan Kanev.
BORÍTÓKÉP: Európai Parlament
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.