+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. január 16. csütörtök, 18:50
Melyik nagy budapesti fürdőket akarták még privatizálni? Mi lesz a Ráczcal? Hogyan lehet pénzt keresni a budapesti fürdőkön, és meg tudják-e ezt fizetni a magyarok? Mekkora bakitól lesz kétes egy közbeszerzés? Ezt is elmondja az Azonnalinak Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója, aki újrapályázik a pozíciójára, de nem biztos, hogy megkapja. Interjú.

Mostanában sorban jönnek a hírek arról, hogy egy csomó fővárosi cég vezetését lecseréli Karácsony Gergely, az új főpolgármester. Mi a helyzet az ön pozíciójával?

 

Kiírták a pályázatot, hétfőn volt a beadási határidő. Én magam is beadtam a pályázatomat, és várom, hogy a bizottság eldöntse, hogy kit tart a legalkalmasabbnak, hiszen az hangzott el, hogy a szakmai alkalmasságot veszik figyelembe.

 

Eszerint a normális ügymenet része, hogy az új polgármester új pályázatokat ír ki, vagy támadásnak értékeli?

 

Jobban örültem volna, ha nem írják ki, de így döntött a fővárosi vezetés, ezt tudomásul kell venni.

 

2010-ben is szinte mindenkit lecserélt az akkor megválasztott vezetés. Ez Magyarországon szokás, úgy tűnik.

 

Tud arról, hogy még ki adott be pályázatot a BGYH vezetésére?

 

Nem.

 

Arról se, hogy hány potenciális ellenfele van?

 

Nem tudom. Én csak annyit hallottam, hogy sokan pályáztak, de nem csak ide, a többi fővárosi cég vezetésére is.

 

A felügyelőbizottsági tagokat viszont máris lecserélte a fővárosi önkormányzat, ugye?

 

Igen.

 

Ez is a normális ügymenet része?

 

A felügyelőbizottság feladata a fővárosi tulajdonban lévő cég gazdálkodásának az ellenőrzése. Ez egy bizalmi feladat. Én semmi kivetnivalót nem találok ebben. A korábbi felügyelőbizottsági tagok megbízatása amúgy is lejárt volna december 31-én, az új fővárosi vezetés úgy döntött, hogy korábban cserél, november végével. Ehhez joguk van, olyan embereket raktak oda, akiknek bíznak az értékítéletében.

 

Karácsony Gergellyel találkozott már?

 

Még korábban, amikor zuglói polgármester volt, hiszen a Paskál fürdő építésekor elég szoros kapcsolatban voltunk. Mióta főpolgármesterré választották, azóta csak egy protokolláris találkozón a múlt héten, ahol az összes fővárosi cég igazgatója ott volt. Köszöntünk egymásnak.

 

És hogy látja, van bizalma ön felé Karácsony Gergelynek?

 

Nem tudom, erről őt kellene megkérdezni. Majd el fog dőlni hamarosan. A munkakapcsolatunk ezidáig jó volt, neki pedig joga van eldönteni, hogy kivel akar együtt dolgozni, én ezt tudomásul veszem. Korábban azt nyilatkozta, hogy szakmai döntést fog hozni.

 

Legutóbb azzal kerültek be a hírekbe, hogy összekeverték az egyenes és fordított arányosságot egy közbeszerzési kiírásban. Ön meg szokott ilyen bakit bocsátani a vezető beosztású munkavállalóinak?

 

Évente 40-50 közbeszerzést írunk ki. Előfordul, hogy hiba van valamelyikben, ennél komolyabb hibák is voltak.

 

Például?

 

Volt, hogy tévesen volt a beadási határidő megadva, vagy rossz feltételrendszer volt kiírva. Azt látni kell, hogy saját közbeszerzőink vannak, tehát mindent magunk írunk ki. A kolléganő, aki ezt írta, már rég elment tőlünk még a próbaideje alatt – nem emiatt, hanem még jóval azelőtt, hogy ez az elírás egyáltalán kiderült volna. De emiatt kétesnek nevezni a közbeszerzést... ez egy felfújt lufi.

 

Ez egy nyílt közbeszerzés volt. Négyen pályáztak és közülük az első kettő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó céggel folytattuk a tárgyalást. Pont ez bizonyítja, hogy ez tényleg csak egy elírás volt, ami senkinek nem tűnt fel, az értékelő táblázat már korrekt volt, és mindenki az alapján dolgozott. A hibát egyébként mi fedeztük fel, és kértük a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ezt az eljárást, hogy újból tisztán kiírjuk, és emiatt később ne támadják meg a döntést. Sajnálatos hiba volt, de jelentéktelen.

 

Tehát újra kiírják.

 

Most újra ki fogjuk írni, igen. Annyi veszteségünk van ebből, hogy mivel az előző szerződésünk decemberben lejárt, most nincs médiahelyünk, ahol hirdethetnénk.

 

 

Azzal elégedett az önkormányzat, amennyi osztalékot kifizetnek neki?

 

Mivel még nem beszéltem a főpolgármester úrral, nem tudom, de úgy gondolom, hogy csak elégedettek lehetnek, hiszen mikor átvettem a BGYH-t 2010-ben, a cég mélyen mínuszos volt, a 2019-es eredményünk pedig 4,4 milliárd forint körül lesz. Az elmúlt években csak két telekeladásunk volt: például a Lukács fürdővel szemközti telket, a Molnár János barlang területét eladtuk az államnak, miután az állam természetvédelmi területté nyilváníttatta, így lezuhant a piaci értéke, aztán meg megvette. De amúgy ezért az eredményért valamennyien megdolgoztunk.

 

Meg jól felemelték a jegyárakat is. Már a hétezer forintot közelíti egy belépő a Széchenyi fürdőbe mondjuk.

 

Így van.

 

Ez reális a magyar árszínvonalhoz képest? Vagy kifejezetten azt szeretnék, hogy a gazdag turisták jöjjenek, a helyiek meg ne?

 

Itt két szempont van, és mindkettő egyforma súllyal esik latba.

 

Az egyik, hogy a Széchenyi fürdő érje el a nagy európai fürdők árának a felét.

 

Azokban a fürdőkben az árak 60-80 euró között mozognak. Izlandon a Kék Lagúna 85 euró, Svájcban a valsi fürdő hetvenvalamennyi. Ennek a felét szeretnénk elérni, hiszen az árnak is ki kell fejeznie, hogy ez minőségi fürdő. A másik szempont, hogy a magyar lakosság is el tudja érni ezeket a fürdőket.

 

És el tudja érni ennyiért?

 

Igen, ugyanis amikor elkezdődött a komolyabb áremelés a Széchenyiben és a Gellértben, akkor bevezettünk egy törzskártyát, a Zsigmondy kártyát. Ezzel a kártyával ebben az évben 2 900 forintért mehetnek be mind a Gellértbe, mind a Széchenyibe. Ugyan csak négy órára, de rendszeres fürdőbe járóként én azt mondom, nekem annyi elég. 2 900 forint mai magyar árviszonyok mellett nem sok, és van 15-16 ezer ilyen törzskártyás ügyfelünk. A kártya birtokosa több, mint ötvenszázalékos kedvezményt kap, ötezer forintba kerül a kiváltása, és egy évben 365 alkalommal veheti igénybe. Viszont névre szóló, tehát nem adhatja át másnak, de így is megéri már akkor is, ha valaki évente kétszer elmegy a Széchenyibe. Pont ezért vezettük ezt be, hogy az áremelkedés miatt ne szoruljanak ki a magyar vendégek ebből a két fürdőből.

 

Másrészt, ha megnézik a legújabb fürdőfejlesztéseinket, látják, hogy csupa olyan fürdőt fejlesztettünk, ahova magyar vendégek járnak: Pesterzsébet, Paskál, Csillaghegy. Ezek nívós, nagyon jó fürdők, amelyekben háromezer forint alatt van egy egész napos sima belépőjegy.

 

A jegyárak emelésén kívül még minek köszönhető, hogy sikerült nyereségessé tenni a BGYH-t?

 

Például annak, hogy 2010-ben volt 2,9 millió látogatónk, 2019-ben meg már több, mint ötmillió volt. Az optimális jegyárat kell megtalálni ahhoz, hogy maximáljuk a bevételt. Az elmúlt kilenc évben közel eltaláltuk ezeket. Az ideálisnak azt tartom, amikor évi 100-200 millióval nő a profitunk, az árbevételünk pedig egy-kétmilliárd forinttal, ahogy ez történt az elmúlt pár évben. Az elején, 2010 után abnormálisan nagy volt az ugrás, aminek a riasztó anyagi és erkölcsi állapotok is az okai, amiket itt találtunk, és amiket sikerült felszámolnunk.

 

Amikor átvettem a cég irányítását, akkor azt vállaltam, hogy két éven belül nullszaldóssá teszem. Hozzáértő kollégáim azt mondták, hogy lehetetlent vállaltam, és én sem gondoltam, hogy ennyire jól fog menni.

 

Akkoriban az volt a hozzáállás, hogy a budapesti fürdőket lehetetlen fenntarthatóan működtetni: az elődeim mutogatták a papírokat, a fővárosi közgyűlésben, és mondogatták, hogy lehetetlen, lehetetlen.

 

Közben megnőtt a Budapestre irányuló turizmus is, aminek most már nem csak haszonélvezői, de előidézői is vagyunk: a top 3 budapesti célpont között ott van valamelyik fürdő is. A vendégeink fele külföldi, és tudjuk is nekik azt a színvonalat biztosítani, amiért idejönnek. Emellett szépen nőtt a magyarok átlagkeresete is.

 

Mi az ebből keletkező bevételeket vissza tudtuk forgatni fejlesztésekbe. Nézzék meg például, hogy néz ki most a Rudas déli része, és hogy nézett ki a fejlesztés előtt: iszonyatosan. Az a beruházás négy és fél év alatt megtérült, és sem uniós, sem állami támogatást nem kaptunk rá. Az összes beruházásunk saját, utoljára támogatást 2012-ben kaptunk, azt még az előző vezérigazgató pályázta meg és nyerte el a Lukács felújítására: de abban csak felújítás volt, fejlesztés nem, és az önrészt már mi tettük bele. Tehát forgatjuk vissza a pénzünket, de azt is nagyon megnézzük, hogy mire költjük.

 

 

Mi indokolja, hogy a fürdők önkormányzati tulajdonban legyenek? Hiszen ezek szabadidős tevékenységet szolgálnak alapvetően, nem közszolgáltatást nyújtanak.

 

A fürdőszolgáltatás biztosítása az önkormányzat önként vállalt feladata – nem csak Budapesten, sok vidéki városban is. A magyarországi fürdőknek több, mint 90 százaléka önkormányzati vagy állami tulajdonban van. Nem tudom, mi az oka ennek, így alakult ki. Lehet gondolkodni rajta, hogy hol van jobb kezekben. Az előnye az önkormányzati tulajdonnak, hogy egy önkormányzat nem feltétlenül törekszik arra, hogy profitot vegyen ki a fürdőből. Erre van ellenpélda is: szándékosan nem mondom a település nevét, de egy híres fürdőváros fürdője majdnem becsődölt, mert az önkormányzat folyton kivette a profitot és lakásvásárlásokra fordította.

 

Mi fizetünk osztalékot a fővárosnak, eddig 1,9 milliárdot fizettünk ki és 1,4-gyel még tartozunk, ezt márciusig kell befizetnünk, tehát ez eddig összesen 3,3 milliárd. A 2010 előtti időszakban viszont, amikor a BGYH veszteséges volt, akkor ezeket a veszteségeket pótolni kellett.

 

Valahol viszont mégis van egy közszolgáltatás része is az önök tevékenységének, hiszen tb-s beutalóval olcsóbban igénybe lehet venni a gyógyfürdőket. Hol van az ideális egyensúly a kétféle vendégkör, a fájó hátú nyugdíjasok és a kikapcsolódni vágyó külföldi turisták közt?

 

2019-ben volt nagyjából 18,3 milliárdos árbevételünk. Ebből a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől jövő összeg nincs 500 millió. Hol van itt az egyensúly? A NEAK, akkori nevén OEP 2012-ben emelte utoljára a hozzájárulás mértékét, azóta nem nyúlt hozzá. És azóta nem csak jegyáremelkedés, de infláció is volt. Vagyis a NEAK-hozzájárulás a beutaltak költségeinek csak egyre kisebb részét fedezi.

 

Tehát egyre mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk.

 

Így van, egyre több pénzt kérünk el tőlük, emiatt pedig egyre kevesebben jönnek. Egy negatív spirál az egész. A NEAK meg azt mondja, hogy a magyarországi fürdők fel sem használták a büdzsét, szóval ez bőven elég. Hát persze, emiatt az ördögi kör miatt. Kevesebb a támogatás, többet kell fizetni, így kevesebben jönnek, nyilván akkor egyre kevesebb támogatást veszünk összességében igénybe. A NEAK-os beutaltjaink száma ötszázvalahányezer főről 350 ezer körülire csökkent le, ami nagyon durva.

 

Kezdeményeztek a NEAK-kal vagy az EMMI-vel párbeszédet ezügyben, vagy önöknek végül is mindegy, hiszen jönnek a turisták, fizessenek ők?

 

Nem mindegy, nekünk a NEAK-beutaltak stabilitást adnak, és a nevünkben is benne van: Budapesti Gyógyfürdők.

 

Szükséges, hogy jöjjenek hozzánk betegek, ennek a társadalmi hasznossága is nagyon fontos. De nem a mi dolgunk ezt finanszírozni.

 

Ha az önkormányzat azt várja el tőlünk, hogy profitábilisan működjünk – eddig azt várták el, és feltételezem, hogy ez így lesz holnap és holnapután is –, akkor nekem azt kell nézni, hogy a bejövő NEAK-os vendégre ne fizessek rá, vagy ne nagyon fizessek rá. Így állapítjuk meg a hozzájárulást, de próbálunk differenciálni is.

 

Megépítettük a Paskál fürdőt Zuglóban: ott ugyanaz a víz van, mint a Széchenyiben. Mondjuk a szép műemléki környezetet nem kapja meg hozzá a vendég, de csak 1400 forint hozzájárulást kell fizetnie, míg a Széchenyiben 2400-at. De csak akkor kezdtünk jelentősen díjat emelni a Széchenyiben, mikor a kiváltása, a Paskál már megvolt. Ugyanígy a Gellértnek a kiváltása a Dandár és a most megépült Pesterzsébet, ahol 900, illetve 1200 forint a hozzájárulás. Tehát próbálunk figyelni a szociális szempontokra, de gazdálkodnunk is kell. Egyébként a NEAK hozzájárulás mértéke 270-350 forint között van.

 

De kérdezem én: hogy lehet az, hogy most 2020 van, és idén sem emelték a hozzájárulást, amit 2012-ben állapítottak meg? Nem a mi dolgunk lenne ebben az ügyben lobbizni, hanem a Magyar Fürdőszövetségé. De ők szépen elvannak. Ki is léptünk, pont emiatt.

 

Van-e olyan vidéki magyar fürdő, amit irigyel?

 

Úgy egy az egyben nem, de ahol egy-egy dolgot irigylek, olyan van. Például Zalakarosnak irigylem nagyon a csúszdaparkját, az nagyon jó. Főleg a délnyugat-magyarországi fürdőknek, a kaposvári és a lenti fürdőknek az olajos-selymes vizét irigylem. Van, ahol a szaunaparkot irigylem. De összességében meggyőződésem, hogy a legjobb fürdők Magyarországon Budapesten vannak.

 

Melyik a kedvence?

 

Nem tudok válaszolni. Minden héten járok fürdőbe, és általában mindig másikba. Ha egyedül megyek, akkor egy kicsi, nyugisabb fürdőbe, baráti társasággal egy nagyobba. Ha kocsi nélkül megyek, akkor meg végképp, mert akkor tudok sörözni is. Általában a kedvenc fürdőm mindig az, amit legutoljára befejeztünk. Nagyon büszke vagyok rá, hogy jól sikerültek.

 

 

Ha ön, mint vezérigazgató választhatna, hogy egy önkormányzati vagy egy magántulajdonban lévő céget vezet, akkor melyiket választaná?

 

(Nevet.) Ha az a magántulajdonú fürdő az én magántulajdonom, akkor azt választanám – ez természetes. Ez sok mindentől függ: hogy milyen az a magántulajdonos, hogyan áll hozzá, vannak-e egyéb szempontjai a profitábilitáson kívül, vagy nincsenek. Ez egy önkormányzatra is igaz. Nem ott van a választóvonal, hogy magántulajdonos vagy önkormányzat, hanem hogy milyen szempontok mentén csinálják a dolgokat.

 

Ha már itt tartunk, beszéljünk egy konkrét példáról: nem olyan rég felmerült, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége meg akarta venni a Gellértet.

 

Igen.

 

Hogy volt ez, és hogyhogy végül nem lett belőle semmi?

 

Fölmerült a Gellért, a Széchenyi, a Rácz is, a Rudasról is lehetett olvasni.

 

Fölmerült az elmúlt időszakban, hogy a budapesti gyógyfürdők krémje magántulajdonba kerülne.

 

Én nem tudom, mennyire volt igaz ez a hír.

 

Meg se keresték önt ezzel?

 

Nem, nem, nem. De logikus is, hogy nem a cég vezérigazgatóját keresik meg, hanem a tulajdonost. Ha valamit vásárolni akar valaki, akkor a tulajdonossal beszél, nem egy alkalmazottal, még ha vezető alkalmazott is. Én is olvastam a híreket, de nem tudok konkrét lépésekről, amik ezt a célt szolgálták. A Rácz fürdő környékén voltak mozgások, illetve egyik magánkézből másik magánkézbe került a Gellért szálló, de ez minket nem érintett, mert a szálló nem a miénk.

 

Megkönnyebbült, hogy végül nem lett ebből az üzletből semmi?

 

Persze. Nagyon.

 

Ezt végül Tarlós István akadályozta meg? Jót akart önöknek?

 

Nem nekünk, a fővárosnak.

 

De akkor ő akadályozta meg?

 

Igen. Egyébként a Gellért privatizálásának a történetéhez az is hozzátartozik, hogy 2010 előtt egy olyan szerződéstervezet volt az asztalon, hogy a BGYH bérbe adja a fürdőt évi kb. 150 millióért a Danubius Hotelsnek húsz évre, ami még tíz évvel meghosszabbítható lett volna. Most a Gellért évente több, mint egymilliárd forintos profitot termel! A Danubiusnál is tudták, hogy a hotel úgy ér sokat, ha a fürdővel együtt van. Csehországban, Marienbadban a Danubius a Gellért fürdővel (nem a hotellel!) reklámozta magát az ottani kiadványában. Nagyon szerette volna megkapni, és ha megkapta volna, fel is újította volna a szállót. Csak nem sikerült, mert jött a politikai váltás 2010-ben, szóval letettek róla és inkább eladták a hotelt.

 

Az újabban felmerült eladásra visszatérve:

 

Tarlós István nem akarta eladni, pedig volt egy ilyen határozott igény – nem csak a Gellértre, a top fürdőkre vonatkozóan, amelyek kiszolgálják a budapesti turizmust.

 

A Magyar Turisztikai Ügynökséggel van valamilyen munkakapcsolatuk?

 

Csak sajtókapcsolati szinten van, azon kívül nincs.

 

Komolyan?

 

Néha írnak nekem egy levelet, amiben KSH adatokat kérnek, amire azt válaszolom, hogy forduljanak a KSH-hoz. (Nevet.)

 

És ez jól van így, örül neki, hogy nem kell velük leveleznie?

 

Nem szorulunk rájuk. Szerveztek az elmúlt években több turisztikai programot, fürdős programot is elkezdtek, de

 

meg sem kérdezték, hogy mit szólunk hozzá, még előzetes megbeszélésre se hívtak. Tudomásul vesszük.

 

Úgy látszik, nem szorulnak a tanácsainkra.

 

A Rácz fürdőt is említette az előbb, ami már tíz éve kész van, és még mindig nem működik. Ez kinek a hibája, és mekkora itt a veszteség?

 

Ehhez ismerni kell az egész történetet. 2003 környékén a Rácz fürdő olyan állapotban volt, hogy be kellett zárni, ez nem volt kérdés. A BGYH-nak nem volt pénze a felújításra, szóval jött a megváltó magánbefektető, aki cserébe a tulajdonrész 75 százalékát kérte, a fürdőé maradt 25 százalék. Megállapodtak. A magánbefektető viszont úgy hozott pénzt, hogy hitelt vett fel, ami még nem is lenne baj, csakhogy a fedezet a Rácz fürdő volt maga. A főváros pedig ehhez hozzájárult, ez óriási bűn volt. 10-11 milliárdos állami támogatás és hitel folyt bele, végül az értékbecslés alapján létrejött egy 6,5 milliárdos érték, viszont ami elkészült, az tényleg nagyon jó minőségű.

 

2010 közepére majdnem kész volt a fürdő, meg is kapták a használatbavételi engedélyt. Időközben volt a politikai váltás, és nekem, mint BGYH vezérigazgatónak lett volna a szerződés által előírt kötelességem, hogy a közös cég javára földhasználatot, és vízkivételi jogot adjak. Én ezt nem tettem meg.

 

Tehát szerződést szegett.

 

Ha nagyon élesen fogalmaznak, akkor igen. Azért, mert nagyon nem értettem egyet azzal, hogy valaki szinte ingyen hozzájusson egy ilyen érték 75 százalékához. Amúgy ezzel a főváros új vezetése sem értett egyet, szóval elkezdődtek egyeztetések a magánbefektetővel. A főváros közben megvásárolta az MFB 7,5 milliárdos követelését 2,3 milliárdért, majd ennek birtokában megállapodott a magánbefektetőkkel, hogy a szálló a magánbefektetőké, a fürdő a fővárosé lesz, de a magánbefektető harmincéves kizárólagos használati jogot kap rá.

 

A mi tulajdonrészünk a magánbefektetővel közös cégben közben 25-ről 7 százalékra apadt, mert tőkét emeltek, ezt a tulajdonrészt a fővárosi közgyűlés utasítására eladtuk a fővárosnak. A magánbefektetőknek még elszámolásként kellett volna 100-200 milliót fizetnie a fővárosnak, de ezt nem tették meg. A főváros egy ideig húzta-halasztotta a dolgot, aztán felszámolási eljárást indított ellenük, amit kb. két év után elrendeltek. Jelenleg már több mint 3 éve várunk az értékesítésre.

 

A fővárosnak pedig ezen komoly előnye lett volna, hiszen van egy több mint hétmilliárdos követelése, és miénk a földterület és a vízkivételi jog is. Ezt egyébként most hosszabbítottuk meg tíz évvel, 2029-ig. Most ott tartunk, hogy három és fél éve törvényi kötelezettsége lenne a felszámolónak, hogy kiírja az értékesítést, de folyamatosan hosszabbít – hogy milyen indokokkal, azt nem igazán tudom. Nagyon remélem, hogy most már megkezdik az értékesítést, és ezen a főváros megszerzi a tulajdonjogot.

 

Közben pedig arról is cikkezett a sajtó, hogy Tiborcz Istvánék is bejelentkeztek a hotelre. Lehetséges, hogy végül a hotelt egy kormányközeli üzletember szerzi meg, önök meg viszik tovább a fürdőt?

 

Lehetséges, ez lenne a Gellért-féle modell, hogy a fürdő és a hotel külön kézben van, és a szállóból átjövő vendégek fizetnek nekünk belépőt. Mi nem üzemeltetünk hotelt. Nem értünk hozzá.

 

Előbb-utóbb be kell szálljunk ebbe az üzletágba is, ez sok vidéki fürdőnek jó hasznot hoz. De nem hiszem, hogy egy ilyen 4-5 csillagossal kellene kezdenünk, mint a Rácz szállodája. Lehet, hogy gyáva vagyok, én félek tőle.

 

Majd február 1-től az új vezérigazgató eldönti, hogy akarja ezt vagy nem, én mindenesetre ódzkodom tőle.

 

Akkor új vezérigazgató lesz, arra számít?

 

Nem tudom, pályázat van kiírva, lehet, hogy új lesz. Minden lehetséges. Az viszont biztató, hogy a nyilatkozatok szerint a döntés szakmai lesz.

 

Nem is sejti az esélyeket?

 

Honnan tudnám?

 

 

Ha nem jön össze, hogy újrázzon, mit fog csinálni? Visszatér esetleg a politikába? Hiszen régebben az MDF-ben politizált.

 

Így van, tizennyolc éven keresztül, az nem is kevés idő: 1988-tól 2006-ig. De nem fogok politizálni, más terveim vannak.

 

Milyen volt az MDF-ben politizálni?

 

Az MDF olyan volt, mint egy vidám legényegylet: az ember nagyon jól érzi magát, az eredményességgel nem törődtünk, és semminek nem volt következménye.

 

Se a jó, se a rossz dolgoknak. De jó érzés volt ott lenni, s ez is egy fontos szempont.

 

Az akkori MDF-ből sokan a mai Fidesz-érában is betöltenek tisztségeket. Ki az, aki ön szerint a legtöbbre vitte?

 

Nem tudom. Mi az, hogy legtöbbre vitte?

 

Ott van például Hende Csaba, Balsai István…

 

István alkotmánybíró, Csaba honvédelmi miniszter volt egy ideig. Nem tudom összehasonlítani, hogy melyik a jobb, egy alkotmánybíró, vagy egy miniszter. Sokan komoly politikai karriert futottak be. Lezsák Sándor például a parlament alelnöke most már harmadik ciklus óta. De én kiszálltam 2006-ban.

 

Az a hang, amit az MDF képviselt, hiányzik ma a politikából?

 

Nekem nagyon hiányzik, ezt őszintén mondom. Ez a nyugodt erő hiányzik a mai magyar politikai palettáról.

 

Tehát ha politizálni nem fog, és vezérigazgató sem lesz, akkor mit fog ezután csinálni?

 

Történész szakra be akarok iratkozni az egyetemen, és azt elvégezni, szóval történelemtanárként akarok dolgozni. Nem viccelek.

 

NYITÓKÉP: A Gellért hotel és fürdő felülnézetből. Forrás: Budapest Gyógyfürdői / Facebook

INTERJÚFOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk!

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás