+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. január 14. kedd, 21:06
Nem meglepő a melegedés: az elmúlt huszonöt évben annyi hő került az óceánokba az emberi tevékenység miatt, mint amennyi 3,6 milliárd hirosimai atombomba felrobbanásának felel meg.

Amióta csak mérik az óceánok hőmérsékletét, még nem rögzítettek olyan magas átlageredményt, mint 2019-ben – írja az AFP egy hétfőn publikált tanulmányra hivatkozva. 

 

Ez azt is jelenti, tavaly az óceánok átlaghőmérséklete 0,075 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981 és 2010 közti évek átlagai.

 

Ráadásul nemcsak a tavalyi év számít kiemelkedően melegnek az óceánok tekintetében, ugyanis a 2019 után mért második legmelegebb év 2018 volt, a harmadik 2017, a negyedik 2015, míg az ötödik a 2016-os.

 

Mint a tanulmány felhívja a figyelmet, a múlt század közepe óta az óceánok felszívták az üvegházhatású gázok okozta felesleges hő mintegy 93 százalékát, ezzel pedig megóvták a szárazföldet a növekvő kibocsátás legkárosabb hatásaitól.

 

A tanulmány vezető szerzője, Cheng Lijing szerint

 

az elmúlt huszonöt évben annyi hőt bocsátottunk az óceánokba, mint amennyi 3,6 milliárd hirosimai atombomba felrobbanásának felel meg.

 

Ugyanakkor problémás lehet a vizek melegedése, ugyanis emiatt gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási körülmények, nőhet a tengerszint magassága és károsíthatja a vízi élővilágot.

 

Nemcsak az óceánok hőmérséklete van változóban: a növekvő tengerszint és a Föld felszínén mért szén-dioxid koncentráció tekintetében 2018 is a rekordok éve volt.

 

FOTÓ: Brocken Inaglory / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás