+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 14. kedd, 19:40
Az osztrák társadalom rangkórságáról híres. A különféle titulusok azonban eddig a tanultak és befolyásosak neveit díszítették. Ezentúl a szakmunkások is megkapják ugyanezt a társadalmi elismerést.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Noha Ausztriában 1919-ben felszámolták a nemesi címeket – és ezek hivatalos viselése esetén ma is büntetés jár, amint azt maga Habsburg Károly is megtapasztalhatta –, nyugati szomszédunk azért a szíve mélyén megőrizte a címkórságot.

 

Az ország teli van Herr Professorokkal, Herr Doktorokkal vagy Frau Magistrákkal,

 

és egykoron egy-egy címhez elég volt, ha az ember házastársa dolgozott meg érte. Így várhatta el az egyetemi tanár felesége is, hogy Frau Professornak szólítsák.

 

Ráadásul éppen a professzori címet Ausztriában nem csupán tudományos munkássággal, de egyéb társadalmi szerepvállalással is ki lehet érdemelni. Ha már nemesi rangot nem is adományozhat a köztársasági elnök, az arra méltóknak professzori címet adhat – ekként professzor például a magyar származású neves bécsi újságíró, Paul Lendvai is. De egyéb más rangok – mondjuk a Kommerzialraté, amit a gazdasági élet szereplőinek osztogatnak – szintén léteznek.

 

A rangkórsággal nincs egyedül Ausztria, ez egyfajta Habsburg-örökség, amely – talán valami kurucos ellenállás miatt – Magyarországon hat a legkevésbé az utódállamok közül. Cseh- vagy Horvátország ugyanis szintén teli van különféle címekkel, nem véletlen, hogy a horvátok „államalapító” elnökük, Franjo Tudjman kapcsán sem felejtik el a doktor előtagot sohasem.

 

A rangkórság egyrészről eleve sok vicc forrása, elvégre ha valami – amúgy elég sok minden más mellett –, akkor ez tényleg elválasztja egymástól a német és az osztrák társadalmat és mentalitást. Másrészről azért is bírálni szokás, mert gyakorlatilag

 

egyfajta republikánus nemességként hat: a rangok a társadalmi különbségeket hangsúlyozzák.

 

Az egyes rangok ugyanis a tanult vagy más szempontból eleve privilegizált rétegekhez kapcsolódnak – ezért merül fel időről időre az egész firlefranc eltörlése.

 

Én ezt mindig is elvetettem, és nem csak azért, mert ráadásul két doktorival, az osztrák közéletben igen hosszú (lenne) a megszólításom (már ha ragaszkodom hozzá, márpedig egyes helyeken, mondjuk ha az ember a bécsi Volkstheaterbe vesz jegyet interneten, meg kell jelölnie a titulusait) – hanem mert szerintem ezen rangkórság mögött igenis a teljesítmény és a tudás iránti tisztelet is megjelenik. Miért ne lehetne valakinek a neve előtt megjeleníteni azt, amiért – ellentétben a nemesi rangokkal – ő maga dolgozott meg?

 

Éppen ezért azon probléma kapcsán, hogy a mostani rangok túl elitisták, egy nagyon osztrákos kompromisszum született: nem lesznek a rangok kidobva, de a tanult munkásság – azaz a „szakik” rétege – is kap egy címet.

 

Aki leteszi a mestervizsgát valamilyen szakmában, az onnantól Herr Meisternak vagy Frau Meisterinnek szólítandó

 

– írásban rövidíve: Mst. vagy Mst.in.

 

A felállt konzervatív-zöld kormány tovább akarja erősíteni a szakmunkák elismerését. Miközben azonban az Oszrák Gazdasági Kamara (WKO) üdvözli a tervet, az egyetemi rektorok kritikusak, és – kissé elitista módon – azt hangsúlyozzák: ez semmiképpen sem egy akadémiai titulus, „emögött nincs felsőfokú tanulmány”. Azonban a Kurz-kormány éppen ezt a szemléletmódot akarná lazítani – de úgy, hogy közben

 

az osztrák rangkórság nem eltűnik, hanem annak áldásaiból egyre többen is részesülhetnek.

 

Az osztályharc is jóllakik, de a monarchista-barokkos osztrák lélek is megmarad. Mint amikor köztársaságot játszanak a Burgban Mária Terézia hatalmas portréja alatt.

 

Olvasnál még több cikket Techet Pétertől az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás