+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 13. hétfő, 11:38
1980. január 13-án jelent meg a nyugatnémet politikában Zöldek néven egy új politikai erő. A radikális baloldali háttérből jött mozgalom nagyon sokféle embert szívott fel, a tisztulási folyamat hosszú ideig tartott. Hatalomra 1998-ban kerültek először. 2021-ben pedig már ők lehetnek egy új polgári pártként a CDU/CSU kihívói – majd koalíciós partnerei. Megmutatjuk, honnan indultak.

Pénteken tartották egy berlini kulturális központban a német Zöldek – hivatalos nevükön: a Szövetség '90 / Zöldek – a születésnapi bulijukat. A hajdani lázadó párt, amelyet kötött pulóveres hippik, feministák, pacifisták, trockisták alapítottak, mára jól szabott ruhákban, a hatalom tudatában mosolygott. Kicsit túl polgári is lett az ünneplés, elvégre

 

az egyik köszöntőt maga a német államfő, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier tartotta.

 

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a párt mára nem államkritikus. Amikor azonban megjelentek a politikai színpadon, a hivatalos (akkori nyugatnémet) állam megrettenését váltották ki. Nemcsak stílusukban és öltözködésükben tértek el a bonni politika öltönyös uraitól – de jelszavaikban is.

 

A nyolcvanas évek lázadása

 

A Zöldek eszmeileg a hatvannyolcas mozgalomig vezethetőek vissza. A hetvenes éveket a baloldali szervezkedés jellemezte: egy kisebbség terrorizmussal, a többség pacifista, feminista vagy atomellenes tüntetésekkel akarta jobbá tenni a világot.

 

Az ekkori szellemi vitákból, különféle helyi szervezetekből állt fel az 1979-es európai parlamenti választásokon egy „Egyéb Politikai Egyesület – A Zöldek” néven egy új lista, amely majdnem négy százalékot szerzett. Az új párt hivatalos megalakulására 1980. január 13-án került sor – jelszavaik szerint bázisdemokratikusak, ökoszocialisták és pacifisták voltak.

 

1983-ban jutottak be először a bonni Bundestagba, ahol tényleg sokak megrökönyödésére kinyúlt pulóverekben, sportcipőkben, hosszú hajjal vonultak be az ülésterembe. Noha ideológiailag nem álltak messze a szociáldemokratáktól, tőlük is éles generációs szakadék választotta el őket. A Zöldek – amint sok tekintetben ma is – az idősek világával szemben szerveződtek meg.

 

Az új pártot kísértette a hetvenes évek német terrorizmusának múltja. Noha a Vörös Hadsereg Frakciót (RAF) csak kevesen követték – akár szervezetileg, akár szimpátiával – a hatvannyolcasok közül, az újbaloldali terroristák két neves ügyvédje, Otto Schilly és Christian Ströbele a Zöldeknél kezdett el politizálni. (Schily később átállt a szocdemekhez, és Schröder kormányában lett belügyminiszter, Ströbele pedig Berlin Kreuzberg kerületének volt 2017-ig az egyéni képviselője a Bundestagban. A harmadik RAF-ügyvéd, Horst Mahler pedig nem a zöld, hanem neonáci mozgalomban futott be politikai karriert.)

 

Az ökopárt kormányzati szerephez 1985-ben jutott először, amikor Hessenben a szociáldemokraták velük kötöttek koalíciót. Emlékezetes kép volt, ahogy

 

a magyar-sváb származású Joschka Fischer tornacipőben és farmernadrágban teszi le környezetvédelmi miniszteri esküjét a wiesbadeni parlamentben.

 

JOSCHKA FISCHER EGYKORI SPORTCIPŐJE, AMIBEN MINISZTERI ESKÜJÉT HESSENBEN LETETTE, MA MÁR MÚZEUMI DARAB. FOTÓ: N-TV

 

A nyolcvanas évek azonban nemcsak a politikai sikerekről, de az éles belső harcokról is szóltak. A párt annyira bázisdemokratikus volt, hogy tényleg nagyon sokféle ember hitte azt: az ő otthona lennének a Zöldek.

 

Így fordulhatott elő, hogy egykori nácik a fajvédelmet képzelték bele a természetvédelembe, és léptek be ezért a pártba. Míg a baloldali emancipációs jelszavak a pedofiloknak adtak lehetőséget arra, hogy a gyermekkori szexualitás felszabadításának követelésével saját vágyaik legalizálását követelhessék. A Zöldek pártprogramja 1993-ig tartalmazta a pedofília legalizálását: a pártprogram a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény tényállását eleve el akarta törölni.

 

A bázisdemokratikus működés a pártot hátráltatta abban, hogy a problémás elemektől – akár a barnás zöldektől, akár a pedofiloktól – egykönnyen megszabaduljon. Gyakorlatilag csak a kétezres évek elején indult be a kritikus szembenézés a pártmúlttal, az ökopárt a pedofília támogatásáért hivatalosan elnézést is kért.

 

A keletnémetek mentették meg az ökomozgalmat

 

A német újraegyesülést a Zöldek nem támogatták, még 1989 őszén is azt követelte a pártvezetés, hogy Nyugat-Németország ismerje el hivatalosan is az NDK-t önálló államnak, azaz tegyen le az egyébként az alkotmányban is államcélként említett újraegyesülésről. Az egykori NDK területén is szerveződött azonban zöldmozgalom: ez alapvetően az antikommunista polgárjogi aktivistákat jelentette, akik Szövetség '90 néven alapítottak pártot.

 

A nyugatnémet Zöldek az újraegyesülési eufória áldozatai lettek. Az 1990-es kampányban „Mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk” jelszóval kampányoltak – de

 

ez az akkori hangulatban éppen arra volt elég, hogy az ökopárt kiessen a bonni parlamentből. Bejutott oda viszont a keletnémet Szövetség '90.

 

A nyugatnémet Zöldek bukását jelentős belső viták kísérték, aminek eredményeképpen a keményen baloldali, rendszerkritikus szárny dühösen kilépett a pártból. Ők nem csak a Zöldek mérséklődését, de Németország újraegyesülését sem fogadták el. Egyes baloldali zöld politikusok ekkor a keletnémet utódpárthoz, a nyugati tartományokban akkor még tényleg mikroszkópikus PDS-hez mentek át. (A PDS-ből alakult meg 2005-re a mai Die Linke.)

 

A megmaradt Zöldek pedig 1993-ban egyesültek a Szövetség '90-nel – ekkor jött létre tehát gyakorlatilag a mai párt. Noha a köznyelv ma is Zöldeknek hívja csak őket, valójában a keletnémet Szövetség '90 kellett ahhoz, hogy vissza tudjanak – immáron egységes pártként – kerülni a bonni parlamentbe 1994-ben.

 

Szerbia és Joschka Fischer bombázása

 

Az igazi áttörést 1998 hozta el, amikor Gerhard Schröder szocdem kancellár mellett a Zöldek is hatalomra kerültek országosan. A polgári és jobboldali Németország számára sokk volt, hogy az egykori hatvannyolcas lázadó Joschka Fischer lett az új külügyminiszter.

 

De a párt megmaradt balos szárnya is prüszkölt, mert nekik meg Fischer politikája nem tetszett. 1999-ben Németország is támogatta ugyanis a szerbiai bombázásokat, amiért egy pártkongresszuson vörös festékbombát kapott az arcába Fischer – a nyolcvanas évek nagy vitája a fundiknak nevezett balosok és a realisták között megint kiújult.

 

SZERBIA BOMBÁZÁSÁÉRT JOSCHKA FISCHER IS KAPOTT EGY FESTÉKBOMBÁT A ZÖLDEK 1999-ES BIELEFELDI KONGRESSZUSÁN KRITIKUSAITÓL. FOTÓ: DEUTSCHE WELLE

 

Fischert militarizmussal, imperializmussal és USA-pártisággal vádolta a párttagság baloldala. A koszovói katonai részvétel miatt majdnem szakadt is a párt, de Fischer – immáron öltönyös külügyminiszterként bizonyítva jó taktikai és pártszervezői képességét – le tudta nyomni az ellenállást. Ezek után már azt is könnyebben nyelte le a párt, amikor Schröder neoliberális reformjait kellett megszavazniuk.

 

Egyre közelebb a CDU-hoz

 

A Zöldek 2005 óta országosan ellenzékben vannak. Legközelebb a berlini kormányzati posztokhoz 2017 őszén jutottak, amikor Angela Merkel kereszténydemokratái velük és a jobboldali liberálisokkal (FDP-vel) akartak koalíciót kötni. Hogy több, mint tíz év alatt mennyit változtak a Zöldek, mutatja: a jobboldallal való összefogás ügye nem rajtuk, hanem a liberálisok nemjén csúszott el.

 

De eleve 2011-ben már lett egy zöld miniszterelnök – mégpedig az addig kőjobboldali Baden-Württemberg élén, ahol a kommunistából katolikus polgárrá lett Winfried Kretschmann szorította második helyre a CDU-t.

 

Jelenleg a Zöldek tizenhat tartományból tízben kormányon vannak. Ráadásul ebből ötben a CDU-val közösen.

 

„Nemcsak a Zöldek változtak, de velük változott a német társadalom is” – mondta pénteki ünnepi beszédében Steinmeier államfő. Az, hogy a Zöldek mára koalícióképesek a jobboldallal is, nem csak saját megöregedésük és polgárosodásuk jele, de azt is mutatja: a német társadalomban is enyhültak az egykori törésvonalak; az új töréseknél pedig a Zöldek sokszor egy oldalra kerülnek a kereszténydemokratákkal.

 

A tavalyi európai parlamenti választásokon a német Zöldek húsz százalék feletti eredménnyel lettek az ország második legerősebb pártja. Ezzel ma ők Európa legnagyobb és legnépszerűbb ökopártja. Mivel eközben a szocdemek stabilan a harmadik (néha az AfD mögötti negyedik) helyre zuhantak vissza,

 

a 2021-es választásokon a híres kancellárjelölti vita már a CDU és a Zöldek jelöltje között kell, hogy megtörténjen.

 

Miközben azonban a Zöldek a CDU/CSU kihívóivá nőttek – a párt a nyugatnémet területeken már egyértelműen szemmagasságban van az uniópártokkal –, nem kizárt: ők ugranak majd be a szocdemek helyére a 21. század új nagykoalíciójába a CDU/CSU mellé.

 

A Zöldek ma nem csak népszerűségi csúcsokat döntenek, de két társelnöküknek, Robert Habecknek és Annalena Baerbocknak sikerült a pártot összefognia és egy új életérzés megjelenítőjévé tennie. A régi ideológiai harcoknak végük:

 

a keményen balosok leléptek, megöregedtek vagy maguk is polgárokká váltak.

 

A Rudi Dutschke által kiadott jelszó, miszerint el kell foglalni az intézményeket („Marsch durch die Institutionen“) olyan jól sikerült, hogy mára a német Zöldek nem a rendszerellenes lázadás, hanem a felvilágosult, városias, jómódú, polgári Németország – azaz a társadalmi közép – pártja lettek.

 

BORÍTÓKÉP: Zöldek 1980-ban és ma (forrás: Michael Thormann / Twitter; Die Grünen / Facebook)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Orbán budapesti meghívását sem elutasító tartományfőnök a kampányban eleve finoman elhatárolódott a pártvezetés progresszív irányvonalától.

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Mind a hat alelnöki helyre
Jakab Péter emberei kerültek.

Tisztújítást tartanak 2020 első felében a legtöbb ellenzéki pártban. Tör-e babérokra a DK-ban Dobrev Klára? Várható-e verseny a Momentumban?
Az Azonnali utánajárt.

Nyerhet-e a vermonti szenátor, vagy 2016-hoz hasonlóan más lesz végül a demokrata elnökjelölt? Elmagyarázzuk!

Emily Ratajkowski nemcsak főállású vágy tárgya, hanem most például hivatalosan is beállt a Bernie-kampányba.

Szoros eredményre számít az ellenzék közös jelöltje, Pollreisz Balázs; eközben a Fidesz jelöltje mellett állt ki a pécsi zenész, Lovasi András.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás