+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 13. hétfő, 11:38
1980. január 13-án jelent meg a nyugatnémet politikában Zöldek néven egy új politikai erő. A radikális baloldali háttérből jött mozgalom nagyon sokféle embert szívott fel, a tisztulási folyamat hosszú ideig tartott. Hatalomra 1998-ban kerültek először. 2021-ben pedig már ők lehetnek egy új polgári pártként a CDU/CSU kihívói – majd koalíciós partnerei. Megmutatjuk, honnan indultak.

Pénteken tartották egy berlini kulturális központban a német Zöldek – hivatalos nevükön: a Szövetség '90 / Zöldek – a születésnapi bulijukat. A hajdani lázadó párt, amelyet kötött pulóveres hippik, feministák, pacifisták, trockisták alapítottak, mára jól szabott ruhákban, a hatalom tudatában mosolygott. Kicsit túl polgári is lett az ünneplés, elvégre

 

az egyik köszöntőt maga a német államfő, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier tartotta.

 

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a párt mára nem államkritikus. Amikor azonban megjelentek a politikai színpadon, a hivatalos (akkori nyugatnémet) állam megrettenését váltották ki. Nemcsak stílusukban és öltözködésükben tértek el a bonni politika öltönyös uraitól – de jelszavaikban is.

 

A nyolcvanas évek lázadása

 

A Zöldek eszmeileg a hatvannyolcas mozgalomig vezethetőek vissza. A hetvenes éveket a baloldali szervezkedés jellemezte: egy kisebbség terrorizmussal, a többség pacifista, feminista vagy atomellenes tüntetésekkel akarta jobbá tenni a világot.

 

Az ekkori szellemi vitákból, különféle helyi szervezetekből állt fel az 1979-es európai parlamenti választásokon egy „Egyéb Politikai Egyesület – A Zöldek” néven egy új lista, amely majdnem négy százalékot szerzett. Az új párt hivatalos megalakulására 1980. január 13-án került sor – jelszavaik szerint bázisdemokratikusak, ökoszocialisták és pacifisták voltak.

 

1983-ban jutottak be először a bonni Bundestagba, ahol tényleg sokak megrökönyödésére kinyúlt pulóverekben, sportcipőkben, hosszú hajjal vonultak be az ülésterembe. Noha ideológiailag nem álltak messze a szociáldemokratáktól, tőlük is éles generációs szakadék választotta el őket. A Zöldek – amint sok tekintetben ma is – az idősek világával szemben szerveződtek meg.

 

Az új pártot kísértette a hetvenes évek német terrorizmusának múltja. Noha a Vörös Hadsereg Frakciót (RAF) csak kevesen követték – akár szervezetileg, akár szimpátiával – a hatvannyolcasok közül, az újbaloldali terroristák két neves ügyvédje, Otto Schilly és Christian Ströbele a Zöldeknél kezdett el politizálni. (Schily később átállt a szocdemekhez, és Schröder kormányában lett belügyminiszter, Ströbele pedig Berlin Kreuzberg kerületének volt 2017-ig az egyéni képviselője a Bundestagban. A harmadik RAF-ügyvéd, Horst Mahler pedig nem a zöld, hanem neonáci mozgalomban futott be politikai karriert.)

 

Az ökopárt kormányzati szerephez 1985-ben jutott először, amikor Hessenben a szociáldemokraták velük kötöttek koalíciót. Emlékezetes kép volt, ahogy

 

a magyar-sváb származású Joschka Fischer tornacipőben és farmernadrágban teszi le környezetvédelmi miniszteri esküjét a wiesbadeni parlamentben.

 

JOSCHKA FISCHER EGYKORI SPORTCIPŐJE, AMIBEN MINISZTERI ESKÜJÉT HESSENBEN LETETTE, MA MÁR MÚZEUMI DARAB. FOTÓ: N-TV

 

A nyolcvanas évek azonban nemcsak a politikai sikerekről, de az éles belső harcokról is szóltak. A párt annyira bázisdemokratikus volt, hogy tényleg nagyon sokféle ember hitte azt: az ő otthona lennének a Zöldek.

 

Így fordulhatott elő, hogy egykori nácik a fajvédelmet képzelték bele a természetvédelembe, és léptek be ezért a pártba. Míg a baloldali emancipációs jelszavak a pedofiloknak adtak lehetőséget arra, hogy a gyermekkori szexualitás felszabadításának követelésével saját vágyaik legalizálását követelhessék. A Zöldek pártprogramja 1993-ig tartalmazta a pedofília legalizálását: a pártprogram a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény tényállását eleve el akarta törölni.

 

A bázisdemokratikus működés a pártot hátráltatta abban, hogy a problémás elemektől – akár a barnás zöldektől, akár a pedofiloktól – egykönnyen megszabaduljon. Gyakorlatilag csak a kétezres évek elején indult be a kritikus szembenézés a pártmúlttal, az ökopárt a pedofília támogatásáért hivatalosan elnézést is kért.

 

A keletnémetek mentették meg az ökomozgalmat

 

A német újraegyesülést a Zöldek nem támogatták, még 1989 őszén is azt követelte a pártvezetés, hogy Nyugat-Németország ismerje el hivatalosan is az NDK-t önálló államnak, azaz tegyen le az egyébként az alkotmányban is államcélként említett újraegyesülésről. Az egykori NDK területén is szerveződött azonban zöldmozgalom: ez alapvetően az antikommunista polgárjogi aktivistákat jelentette, akik Szövetség '90 néven alapítottak pártot.

 

A nyugatnémet Zöldek az újraegyesülési eufória áldozatai lettek. Az 1990-es kampányban „Mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk” jelszóval kampányoltak – de

 

ez az akkori hangulatban éppen arra volt elég, hogy az ökopárt kiessen a bonni parlamentből. Bejutott oda viszont a keletnémet Szövetség '90.

 

A nyugatnémet Zöldek bukását jelentős belső viták kísérték, aminek eredményeképpen a keményen baloldali, rendszerkritikus szárny dühösen kilépett a pártból. Ők nem csak a Zöldek mérséklődését, de Németország újraegyesülését sem fogadták el. Egyes baloldali zöld politikusok ekkor a keletnémet utódpárthoz, a nyugati tartományokban akkor még tényleg mikroszkópikus PDS-hez mentek át. (A PDS-ből alakult meg 2005-re a mai Die Linke.)

 

A megmaradt Zöldek pedig 1993-ban egyesültek a Szövetség '90-nel – ekkor jött létre tehát gyakorlatilag a mai párt. Noha a köznyelv ma is Zöldeknek hívja csak őket, valójában a keletnémet Szövetség '90 kellett ahhoz, hogy vissza tudjanak – immáron egységes pártként – kerülni a bonni parlamentbe 1994-ben.

 

Szerbia és Joschka Fischer bombázása

 

Az igazi áttörést 1998 hozta el, amikor Gerhard Schröder szocdem kancellár mellett a Zöldek is hatalomra kerültek országosan. A polgári és jobboldali Németország számára sokk volt, hogy az egykori hatvannyolcas lázadó Joschka Fischer lett az új külügyminiszter.

 

De a párt megmaradt balos szárnya is prüszkölt, mert nekik meg Fischer politikája nem tetszett. 1999-ben Németország is támogatta ugyanis a szerbiai bombázásokat, amiért egy pártkongresszuson vörös festékbombát kapott az arcába Fischer – a nyolcvanas évek nagy vitája a fundiknak nevezett balosok és a realisták között megint kiújult.

 

SZERBIA BOMBÁZÁSÁÉRT JOSCHKA FISCHER IS KAPOTT EGY FESTÉKBOMBÁT A ZÖLDEK 1999-ES BIELEFELDI KONGRESSZUSÁN KRITIKUSAITÓL. FOTÓ: DEUTSCHE WELLE

 

Fischert militarizmussal, imperializmussal és USA-pártisággal vádolta a párttagság baloldala. A koszovói katonai részvétel miatt majdnem szakadt is a párt, de Fischer – immáron öltönyös külügyminiszterként bizonyítva jó taktikai és pártszervezői képességét – le tudta nyomni az ellenállást. Ezek után már azt is könnyebben nyelte le a párt, amikor Schröder neoliberális reformjait kellett megszavazniuk.

 

Egyre közelebb a CDU-hoz

 

A Zöldek 2005 óta országosan ellenzékben vannak. Legközelebb a berlini kormányzati posztokhoz 2017 őszén jutottak, amikor Angela Merkel kereszténydemokratái velük és a jobboldali liberálisokkal (FDP-vel) akartak koalíciót kötni. Hogy több, mint tíz év alatt mennyit változtak a Zöldek, mutatja: a jobboldallal való összefogás ügye nem rajtuk, hanem a liberálisok nemjén csúszott el.

 

De eleve 2011-ben már lett egy zöld miniszterelnök – mégpedig az addig kőjobboldali Baden-Württemberg élén, ahol a kommunistából katolikus polgárrá lett Winfried Kretschmann szorította második helyre a CDU-t.

 

Jelenleg a Zöldek tizenhat tartományból tízben kormányon vannak. Ráadásul ebből ötben a CDU-val közösen.

 

„Nemcsak a Zöldek változtak, de velük változott a német társadalom is” – mondta pénteki ünnepi beszédében Steinmeier államfő. Az, hogy a Zöldek mára koalícióképesek a jobboldallal is, nem csak saját megöregedésük és polgárosodásuk jele, de azt is mutatja: a német társadalomban is enyhültak az egykori törésvonalak; az új töréseknél pedig a Zöldek sokszor egy oldalra kerülnek a kereszténydemokratákkal.

 

A tavalyi európai parlamenti választásokon a német Zöldek húsz százalék feletti eredménnyel lettek az ország második legerősebb pártja. Ezzel ma ők Európa legnagyobb és legnépszerűbb ökopártja. Mivel eközben a szocdemek stabilan a harmadik (néha az AfD mögötti negyedik) helyre zuhantak vissza,

 

a 2021-es választásokon a híres kancellárjelölti vita már a CDU és a Zöldek jelöltje között kell, hogy megtörténjen.

 

Miközben azonban a Zöldek a CDU/CSU kihívóivá nőttek – a párt a nyugatnémet területeken már egyértelműen szemmagasságban van az uniópártokkal –, nem kizárt: ők ugranak majd be a szocdemek helyére a 21. század új nagykoalíciójába a CDU/CSU mellé.

 

A Zöldek ma nem csak népszerűségi csúcsokat döntenek, de két társelnöküknek, Robert Habecknek és Annalena Baerbocknak sikerült a pártot összefognia és egy új életérzés megjelenítőjévé tennie. A régi ideológiai harcoknak végük:

 

a keményen balosok leléptek, megöregedtek vagy maguk is polgárokká váltak.

 

A Rudi Dutschke által kiadott jelszó, miszerint el kell foglalni az intézményeket („Marsch durch die Institutionen“) olyan jól sikerült, hogy mára a német Zöldek nem a rendszerellenes lázadás, hanem a felvilágosult, városias, jómódú, polgári Németország – azaz a társadalmi közép – pártja lettek.

 

BORÍTÓKÉP: Zöldek 1980-ban és ma (forrás: Michael Thormann / Twitter; Die Grünen / Facebook)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás