+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 13. hétfő, 11:37
Az éppen negyvenéves német Zöldek ma nemcsak Európa legnagyobb ökopártja, mutatják a jövőt is: a Zöldek a polgári közép pártja lettek. De nem mindig világos, mit is jelent ez konkrétan.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A konyhámban a Zöldek legendás kreuzbergi egykori egyéni képviselőjének, Christian Ströbelének egy pár évvel ezelőtti plakátja lóg kint. Még olyan, amilyennek a Zöldeket számos német jobboldali ma is féli: esetleges, szélsőbaloldali, össze-vissza. A rajzolt plakáton emberkék vonulnak fel szivárványos és vörös zászlóval, Marx-képpel, bank- és autóellenes, pacifista jelszavakkal, sok-sok virággal, és még békegalamb is repked felettük.

 

Ströbele még a régi generáció tagja: a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori ügyvédje, aki több cikluson keresztül képviselte közvetlenül választott képviselőként Berlin Kreuzberg negyedét. Kreuzbergben persze ma is csak azért volt esélyük a Zöldeknek, mert 2017-ben Ströbele utódjaként egy török származású és radikális baloldali politikust indították. De az, ami sokaknak annyira „tipikus zöld” – balos programmal nyerni Berlin alternatív negyedét –, mára

 

talán ugyanolyan múzeumi emlék csak, mint Joschka Fischer tornacipője, amiben 1985-ben letette környezetvédelmi miniszteri esküjét a hesseni tartományi parlamentben.

 

Az elmúlt negyven év alatt megváltozott Németország. Újraegyesült, Európa gazdasági és politikai motorja lett. A jobboldal középre húzott, a baloldal beomlott, megjelent újra a parlamenti szélsőjobb (de még annál is nagyobb erővel a társadalmi ellenállás). Kreuzberg pedig újraegyesült Friedrichshainnal, és mára ott sem olcsók a lakások. Egykor Kreuzbergnek azért volt zöld az egyéni képviselője, mert ott éltek a szegény egyetemisták és művészek. Ma pedig azért, mert egyre inkább már csak a zöld jópolgárság tudja magának a kerületet megengedni.

 

A német Zöldek negyven éve szélsőbaloldali, de a pedofiloktól a nácikig mindenféle embert beengedő pártként jöttek létre. Eltartott hosszú ideig, amíg megtanulták, mit jelent pártként működni, kompromisszumokat kötni, eközben ők is megkedvelték a hatalmat. Ezen generáció mintapéldánya Joschka Fischer, aki hatvannyolcas szélbalosból lett a koszovói NATO-beavatkozást (amúgy nagyon helyesen) támogató öltönyös (sőt: öltönyös-mellényes) külügyminiszter, aki ma már a globális nyugati elit részeként képviseli a transzatlantizmust vagy a liberális eszmeiséget.

 

Noha Joschka Fischert még festékbombával is megdobta pártbeli ellenzéke, a mai Zöldek Fischer örökösei – csak a szélbalos múlt terhe nélkül. Robert Habeck és Annalena Baerbock – a párt két társelnöke – polgáremberekként léptek a politika színpadára, elvégre amennyire irtózva nézte a német elit és közvélemény 1980-ban a Zöldek megjelenését, annyira lettek mára ők a német elitté és mértékadó közvéleménnyé.

 

A Zöldek ma a tanult, felvilágosult, jómódú, városi polgárság pártja – azon polgáré, aki azonban

 

nemcsak a kifinomult ízlést, a zenei műveltséget és a parkettás belvárosi lakást, hanem a szolidaritást és a környezetvédő életmódot is a polgárság kellékei közé sorolja.

 

Nem véletlen, hogy ma a német startuposok majdnem fele – negyvennégy százaléka – a Zöldeket ikszelné. A liberálisnak, kreatívnak és individualistának számító szcéna az ugyanezen jelzőkkel leírt FDP-t jóval kevésbé szereti. A Zöldek az új liberálisok?

 

De eközben, ha belelapozunk a Zöldek pártprogramjába, továbbra is egyértelmű: egy alapvetően baloldali párttal van dolgunk, amely erős állami szerepvállalást, jelentős újraelosztást akar. A párt kész akár a Die Linkével is együttműködni (eleddig ilyen kormány csak Berlinben és Türingiában van és volt),

 

a szocdemekhez képest azonban frissebbnek, a kommunistákhoz képest meg kompromisszumkészebbeknek hatnak.

 

A Zöldek az új baloldal? Ha viszont ránézünk már most a német politikai térképre, azt láthatjuk, hogy az eddigi egyetlen zöld tartományi miniszterelnök, a sváb konzervatív Winfried Kretschmann a CDU-val kormányoz közösen, és további négy tartományban vannak még a Zöldek kormányon a CDU-val együtt. De nagyon-nagyon ez volt a vágyuk 2018 őszén Bajorországban is, ahol a helyi Zöldek szomorúan látták végül: a CSU hiába zöldül, még nem őket választotta koalíciós partnernek. Majd talán 2021 őszén Berlinben! A Zöldek az új jobboldal?

 

A német Zöldek sikerének egyik oka értelemszerűen a klímaválság. Ma két félelem mozgatja a németek egy jelentős részét: a kulturális félelem az idegenektől az AfD-nek, az ökológiai pánik pedig a Zöldeknek kedvez.

 

A párt balos programja, egyre liberálisabb szavazóbázisa és a jobbözép felé nyitott mozgása újszerű együttállás:

 

a Zöldek meghaladhatják a hagyományosnak gondolt törésvonalakat, kategóriákat. Hogy ez a párt felhígulását, beszürkülését, vagy az egész német politikai paletta bezöldesülését eredményezi, azt ma még nem látni.

 

De egy biztos: soha nem voltak ennyire azonosak a Zeitgeist-tal a német Zöldek, mint most.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás