+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 12. vasárnap, 17:15
Jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó. Éppen ezért nem is arra kértünk több neves magyar (vagy magyar származású) történészt, értelmiségit, hogy a jövőről beszéljenek nekünk. De azt viszont kértük tőlük, hogy mondják el: miként láthatja a jövő történelemkönyve a mögöttünk hagyott közelmúltat. Indul az Azonnali új cikksorozata.

Nemrég a Politico amerikai kiadásában egy hosszú cikk jelent meg, amiben több neves amerikai történész írta le: szerintük mi áll majd a jövő történelemkönyvében a 2010-es évekről. Mivel ők főleg az amerikai politikára és társadalomra fókuszáltak, az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni:

 

mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv?

 

Nem akarunk belemenni abba a vitába, hogy mikor kezdődik az új évtized, mert az is elég: idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Noha 1990-ben még általános iskolába se jártam, mégis értelemszerűen közelebb érzem magamhoz, mint az évszázad közepét, aminek eléréséhez mégis ezentúl napról napra már csak kevesebb, mint harminc évet kell kibírnunk. Valahogy az eddig eltelt harmincat is kibírtuk.

 

A 2010-es évek most értek véget. Nem kötődik olyan nagy változás hozzájuk, mint a kilencvenes évekhez, amikor a kétpólusú világ végének lehetősége köszöntött be – a sokszor félreértetten idézett „történelem vége”. De a 2000-es évekhez képest, amelyeket a 2001. szeptember tizenegyedikei sokk határozott meg, se tűnhetnek a 2010-es évek annyira lényegbevágó határnak. De persze az is lehet, hogy a történelmet csak akkor észleljük, amikor már nem élünk benne. Most viszont még a 2010-es éveket érezzük magunkénak, hiába fordult a számláló.

 

Biztos mindenkinek vannak személyes, egyéni történetei ebből az évtizedből, amely olyan gyorsan elmúlt. Felgyorsult az idő? Miben lett más a világ, mint 2010 januárjában volt? Mi változott Magyarország politikájában, társadalmában – és főleg: minek, kinek köszönhetően?

 

Mi lesz az a hosszabb bekezdés, amely egy 2050-es tankönyvben fog szólni a 2010-es évekről? Orbán Viktor országlása? A rendszerváltás rendszerének vége? (Ennek a kérdésnek szenteltünk is már egy hosszabb vitát.) Donald Trump győzelme, és a britek EU-ból való kilépése? A menekültáradat? A médiafogyasztási és kommunikációs szokásaink végérvényes megváltozása? A Jobbik balra fordulása, és az európai széljobb felfutása? Esetleg egyik sem, mert a történelmi távból majd más látszik fontosnak?

 

Ennyiben mégis jóslásra kértük a történészeket. Történészi érzékkel próbálják meg kitalálni, hogy abból a kavalkádból, amiben annyi minden tűnhet ma fontosnak, mi kerül tényleg majd harminc év múlva egy történelemkönyv lapjaira?

 

A történelmi tudás persze sohasem objektívabb, mint a ma vitája. Ahogy a mának, úgy a tegnapnak is ezernyi jelentése van. Attól függően, ki, hol és mire figyelve írja.

 

Egy 2050-es történelemtankönyv se tudja elsimítani mai harcainkat, vitáinkat.

 

Legfeljebb abban bízhatunk, hogy érdektelenné válnak mai megosztottságaink. Bár egy országban, ahol százéves ügyeken is internetes kommentfolyamokban alakulhat ki lincshangulat, nem kell nagy jóstehetség megjövendölni: 2050-ben se lesz elég egy tankönyv, hogy az mindenkit kielégítsen 2010 kapcsán. Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.

 

Izgalmas lesz, az első cikk hétfőn jelenik meg az Azonnalin.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás