+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 10. péntek, 18:26
Erről kérdeztük Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt, aki optimista az új Európai Bizottság hozzáállása miatt: ha minden jól megy, a Minorty Safepackből egy-két év múlva uniós jogszabály lehet.

Regisztrálták az Európai Bizottság online rendszerében a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásait pénteken délben – számolt be a hírről Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki a kezdeményezést beterjesztő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként a témában illetékes.

 

Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ által kezdeményezett és a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés

 

1 138 385, a tagállami hatóságok által hitelesített aláírását láttamozta az Európai Bizottság.

 

Ahhoz, hogy a Minority SafePackból érvényes Európai Polgári Kezdeményezés legyen, az aktivistáknak 2017 áprilisától fogva egy év alatt legalább hét tagállamból kellett összegyűjtenie a tagállamra vonatkozó minimális aláírásszámot, összesítve pedig legalább egymilliót. Ennél végül valamivel több is összejött, ráadásul a hét helyett rögtön tizenegy tagállamból: igaz, ezek nagy része Magyarországról és Romániából, de Szlovákia és Horvátország is kiemelkedtek.

 

Mi az a Minority SafePack, és mire lenne jó?

 

Maga a Minority SafePack lényege, hogy az EU ajánlásokkal, egyes területeken pedig egyenesen kötelező jogalkotási aktusokkal

 

segítse a kisebbségek érvényesülését az állampolgárságuk szerinti országokban, elsősorban a nyelvi jogok terén.

 

Vincze Loránttal még korábban, az aláírásgyűjtés után is interjúzott az Azonnali, az RMDSZ-es politikust most viszont azért kerestük fel, hogy mondja el, mi is fog most pontosan történni a kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében. Az EP-képviselő elmondta, mostantól az Európai Bizottságnak egy hónapja van arra, hogy fogadja a kezdeményező bizottság tagjait, a FUEN-t egy brüsszeli találkozóra. Ezen biztosok és bizottsági főigazgatók is jelen lesznek, itt pedig a FUEN-esek ismertetik elképzeléseiket, valamint átnyújtják az általuk javasolt és kidolgozott jogszabálytervezeteket.

 

Ezt követően hat hónapon belül az Európai Bizottságnak az Európai Parlamentben közmeghallgatást kell szerveznie, a hat hónapos periódus végén pedig a Bizottság döntést hoz arról, hogy indít-e jogalkotási folyamatot az ügyben, vagy sem. Vincze hozzátette: a parlamenti szabályok ezen felül egy parlamenti plenáris vitát is lehetővé tesznek.

 

„A célunk, hogy erre sor kerüljön, és ez egy határozat elfogadásával érjen véget, hiszen utóbbi erősítené a kezdeményezés mellett szóló érveket”

 

– fogalmazott a FUEN elnöke. Ha a Bizottság a féléves periódus végén a jogalkotási javaslat beterjesztése mellett dönt, onnantól pedig egy hagyományos törvényalkotási procedúra indul el az ügyben. Vincze hozzátette: egy pozitív forgatókönyv esetén – mivel az uniós jogalkotás elég hosszúra tud nyúlni – egy-két éven belül számít a Minority SafePackkel kapcsolatos jogszabály megszületésére.

 

És mire számít az új Európai Bizottsággal való tárgyalások során?

 

Ezt is megkérdeztük Vincze Loránttól, aki úgy fogalmazott, „pozitív benyomások vannak az új Európai Bizottságról”, hiszen a biztosok már a meghallgatások során is nyitottak voltak ebben a kérdésben. Az új bizottságon belül Vera Jourová cseh biztos felelős az Európai Polgári Kezdeményezésekért, Vincze pedig elmondta:

 

vele már kapcsolatban vannak, ahogyan Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is volt már találkoztak már, aki szintén „nyitottnak mutatkozott”.

 

„Köztisztviselői szinten is egy nyitott és segítőkész csapattal dolgoztam együtt” – jegyezte meg az EP-képviselő. Vincze azt is elmondta: olyan folyamatra számít, amely pozitív eredménnyel zárul majd az európai őshonos közösségek számára.

 

FOTÓ: Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás