+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 9. csütörtök, 20:44
Ha ma tartanák az EP-választásokat, már a Kaczyński-féle lengyel kormánypárt által dominált konzervatív frakció lenne a harmadik legnagyobb. Igaz, ehhez kellenek a britek is.

Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat az Európai Unióban,

 

a liberálisokkal holtversenyben a harmadik legnagyobb frakciót adnák az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR),

 

akikről újabban azt rebesgetik, a Fidesz új pártcsaládja lehetnek az európai politikában, amennyiben az Európai Néppárt (EPP) kipenderíti Orbánékat onnan.

 

A Zöldek nagyot zuhantak, szárnyal a szélsőjobb

 

Az Europe Elects közvélemény-kutatásokkal foglalkozó oldal ugyanis összesítette az európai pártok támogatottságának átlagát azok tagállami közvéleménykutatók általi felmérései alapján, majd ez alapján kiszámolta, hogy az adott párt milyen eredménnyel kerülne be az Európai Parlamentbe, és ott hány mandátummal bírna.

 

A felmérés pedig a nemzeti-konzervatív ECR frakciójának jelentős erősödését mutatta, akik 103 mandátumot nyernének el, ha most tartanák az EP-választásokat, ez pedig 41-gyel több, mint az a 62 mandátumos eredmény, amit a pártcsalád tagpártjai tavaly májusban abszolválni tudtak. Ezzel holtversenybe kerülnének a kicsit meggyengült liberális Renew Europe-pal. Az első helyen változatlanul az EPP áll 177 mandátummal, a második pedig a stagnáló szocialista frakció 153-mal. A Salvini-féle szélsőjobbos frakció is valamelyest erősödni tudott, a májusi 73 helyett már 82 mandátumot becsülnek nekik.

 

A felmérés igazán nagy vesztesei viszont a Zöldek: az EP-választáskor igen erős kampányt futtatva 75 mandátumot gyűjtöttek,

 

azonban most már csak 52-vel kalkulálhatnak. Ezzel még a májusban legkisebb frakcióként befutott GUE/NGL is erősebb, a szélsőbalos csoportosulás ugyanis 41 mandátumról 53-ra erősödött.

 

Csak a britekkel ilyen erősek

 

Az ECR erősödése bár jó hírnek tűnhet a sajtóhírek szerint a frakcióhoz való csatlakozással kacérkodó Orbánnak, az eredmény csalóka: májusban ugyanis a pártcsalád gerincét adó brit Konzervatívok elég gyatra, alig 9 százalékos eredményt szállítottak, míg most Boris Johnson fölényes győzelme után szárnyal a párt. Ez jelentős lökést ad az egész konzervatív frakciónak (akikhez ráadásul egy sor brexitpárti képviselő időközben csatlakozott is az EP-ben), ugyanakkor a brexittel a brit képviselők búcsúznak az EP-től, ezzel az ECR-frakciótól is. Nem meglepő módon a legjobban a brit kilépést tehát a konzervatívok és a szocialisták (ahol a brit Munkáspárt is ül) fogják a legjobban megsínyleni.

 

Persze az ECR helyzete sem reménytelen, ugyanis a párt új vezető ereje immár a lengyel Jog és Igazságosság, Jarosław Kaczyński pártja pedig magabiztosan vezetik a közvélemény-kutatásokat Lengyelországban.

 

A jó eredményhez hozzájárul még a szintén ECR-tagpárt újfasiszta Olaszország Fivérei (FdI) valamint a bevándorlásellenes spanyol Vox szárnyalása is.

 

Ha ehhez hozzáadódna a Fidesz-KDNP 13 EP-képviselője, a frakció igen jó helyzetben lenne. Igaz, ez csak papíron mutatna jól, hiszen az ECR-nek az EP-választás utáni hatalmi játszmában nem osztottak lapot: az összes fontosabb kulcspozíciót a Néppárt, a szocik és a liberálisok osztották le egymás között a tőlük jobbra és balra állók nagy felháborodására.

 

Messze már az angolszász konzervativizmus

 

Az ECR-t egyébként még a 2000-es évek közepén hívták életre a néppárti status quoval elégedetlen, emiatt a pártcsaládot otthagyó brit Konzervatívok. Ennek megfelelően a csoportosulás az angolszász konzervativizmus jegyeit hordozta magán: szabadpiac, gazdasági liberalizmus, kis állam, atlantizmus,

 

valamint szoft euroszkepticizmus, amit az ECR-esek következetesen eurorealizmusként fejeznek ki.

 

Az utóbbi években viszont, ahogy csökkent a britek befolyása, úgy jelentek meg az egyre inkább nacionalista és kontinentális konzervatív pártok az ECR-ben, mint például az olasz újfasiszták vagy épp a spanyol Vox. Ha a Fidesz is belép, azzal az ECR még messzebb mozdulna az angolszász vonaltól, legalábbis az Orbán-kormány elmúlt tíz éve nem épp a piaci liberalizációról vagy épp az állam méretének csökkentéséről szóltak.

 

Mindenesetre az ECR-ben Orbánt ennek ellenére is tárt szívesen látják: ez már tavalyelőtt is világos volt, amikor a pártcsalád csúcsjelöltjével, Jan Zahradillal interjúztunk, aki egyébként most is azt írta Twitteren, hogy tárt karokkal várják a Fideszt, és így nyilatkozott az Azonnalinak Zdzisław Krasnodębski, a PiS EP-képviselője is.

 

BORÍTÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás