+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 9. csütörtök, 20:44
Ha ma tartanák az EP-választásokat, már a Kaczyński-féle lengyel kormánypárt által dominált konzervatív frakció lenne a harmadik legnagyobb. Igaz, ehhez kellenek a britek is.

Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat az Európai Unióban,

 

a liberálisokkal holtversenyben a harmadik legnagyobb frakciót adnák az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR),

 

akikről újabban azt rebesgetik, a Fidesz új pártcsaládja lehetnek az európai politikában, amennyiben az Európai Néppárt (EPP) kipenderíti Orbánékat onnan.

 

A Zöldek nagyot zuhantak, szárnyal a szélsőjobb

 

Az Europe Elects közvélemény-kutatásokkal foglalkozó oldal ugyanis összesítette az európai pártok támogatottságának átlagát azok tagállami közvéleménykutatók általi felmérései alapján, majd ez alapján kiszámolta, hogy az adott párt milyen eredménnyel kerülne be az Európai Parlamentbe, és ott hány mandátummal bírna.

 

A felmérés pedig a nemzeti-konzervatív ECR frakciójának jelentős erősödését mutatta, akik 103 mandátumot nyernének el, ha most tartanák az EP-választásokat, ez pedig 41-gyel több, mint az a 62 mandátumos eredmény, amit a pártcsalád tagpártjai tavaly májusban abszolválni tudtak. Ezzel holtversenybe kerülnének a kicsit meggyengült liberális Renew Europe-pal. Az első helyen változatlanul az EPP áll 177 mandátummal, a második pedig a stagnáló szocialista frakció 153-mal. A Salvini-féle szélsőjobbos frakció is valamelyest erősödni tudott, a májusi 73 helyett már 82 mandátumot becsülnek nekik.

 

A felmérés igazán nagy vesztesei viszont a Zöldek: az EP-választáskor igen erős kampányt futtatva 75 mandátumot gyűjtöttek,

 

azonban most már csak 52-vel kalkulálhatnak. Ezzel még a májusban legkisebb frakcióként befutott GUE/NGL is erősebb, a szélsőbalos csoportosulás ugyanis 41 mandátumról 53-ra erősödött.

 

Csak a britekkel ilyen erősek

 

Az ECR erősödése bár jó hírnek tűnhet a sajtóhírek szerint a frakcióhoz való csatlakozással kacérkodó Orbánnak, az eredmény csalóka: májusban ugyanis a pártcsalád gerincét adó brit Konzervatívok elég gyatra, alig 9 százalékos eredményt szállítottak, míg most Boris Johnson fölényes győzelme után szárnyal a párt. Ez jelentős lökést ad az egész konzervatív frakciónak (akikhez ráadásul egy sor brexitpárti képviselő időközben csatlakozott is az EP-ben), ugyanakkor a brexittel a brit képviselők búcsúznak az EP-től, ezzel az ECR-frakciótól is. Nem meglepő módon a legjobban a brit kilépést tehát a konzervatívok és a szocialisták (ahol a brit Munkáspárt is ül) fogják a legjobban megsínyleni.

 

Persze az ECR helyzete sem reménytelen, ugyanis a párt új vezető ereje immár a lengyel Jog és Igazságosság, Jarosław Kaczyński pártja pedig magabiztosan vezetik a közvélemény-kutatásokat Lengyelországban.

 

A jó eredményhez hozzájárul még a szintén ECR-tagpárt újfasiszta Olaszország Fivérei (FdI) valamint a bevándorlásellenes spanyol Vox szárnyalása is.

 

Ha ehhez hozzáadódna a Fidesz-KDNP 13 EP-képviselője, a frakció igen jó helyzetben lenne. Igaz, ez csak papíron mutatna jól, hiszen az ECR-nek az EP-választás utáni hatalmi játszmában nem osztottak lapot: az összes fontosabb kulcspozíciót a Néppárt, a szocik és a liberálisok osztották le egymás között a tőlük jobbra és balra állók nagy felháborodására.

 

Messze már az angolszász konzervativizmus

 

Az ECR-t egyébként még a 2000-es évek közepén hívták életre a néppárti status quoval elégedetlen, emiatt a pártcsaládot otthagyó brit Konzervatívok. Ennek megfelelően a csoportosulás az angolszász konzervativizmus jegyeit hordozta magán: szabadpiac, gazdasági liberalizmus, kis állam, atlantizmus,

 

valamint szoft euroszkepticizmus, amit az ECR-esek következetesen eurorealizmusként fejeznek ki.

 

Az utóbbi években viszont, ahogy csökkent a britek befolyása, úgy jelentek meg az egyre inkább nacionalista és kontinentális konzervatív pártok az ECR-ben, mint például az olasz újfasiszták vagy épp a spanyol Vox. Ha a Fidesz is belép, azzal az ECR még messzebb mozdulna az angolszász vonaltól, legalábbis az Orbán-kormány elmúlt tíz éve nem épp a piaci liberalizációról vagy épp az állam méretének csökkentéséről szóltak.

 

Mindenesetre az ECR-ben Orbánt ennek ellenére is tárt szívesen látják: ez már tavalyelőtt is világos volt, amikor a pártcsalád csúcsjelöltjével, Jan Zahradillal interjúztunk, aki egyébként most is azt írta Twitteren, hogy tárt karokkal várják a Fideszt, és így nyilatkozott az Azonnalinak Zdzisław Krasnodębski, a PiS EP-képviselője is.

 

BORÍTÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás