+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 9. csütörtök, 20:44
Ha ma tartanák az EP-választásokat, már a Kaczyński-féle lengyel kormánypárt által dominált konzervatív frakció lenne a harmadik legnagyobb. Igaz, ehhez kellenek a britek is.

Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat az Európai Unióban,

 

a liberálisokkal holtversenyben a harmadik legnagyobb frakciót adnák az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR),

 

akikről újabban azt rebesgetik, a Fidesz új pártcsaládja lehetnek az európai politikában, amennyiben az Európai Néppárt (EPP) kipenderíti Orbánékat onnan.

 

A Zöldek nagyot zuhantak, szárnyal a szélsőjobb

 

Az Europe Elects közvélemény-kutatásokkal foglalkozó oldal ugyanis összesítette az európai pártok támogatottságának átlagát azok tagállami közvéleménykutatók általi felmérései alapján, majd ez alapján kiszámolta, hogy az adott párt milyen eredménnyel kerülne be az Európai Parlamentbe, és ott hány mandátummal bírna.

 

A felmérés pedig a nemzeti-konzervatív ECR frakciójának jelentős erősödését mutatta, akik 103 mandátumot nyernének el, ha most tartanák az EP-választásokat, ez pedig 41-gyel több, mint az a 62 mandátumos eredmény, amit a pártcsalád tagpártjai tavaly májusban abszolválni tudtak. Ezzel holtversenybe kerülnének a kicsit meggyengült liberális Renew Europe-pal. Az első helyen változatlanul az EPP áll 177 mandátummal, a második pedig a stagnáló szocialista frakció 153-mal. A Salvini-féle szélsőjobbos frakció is valamelyest erősödni tudott, a májusi 73 helyett már 82 mandátumot becsülnek nekik.

 

A felmérés igazán nagy vesztesei viszont a Zöldek: az EP-választáskor igen erős kampányt futtatva 75 mandátumot gyűjtöttek,

 

azonban most már csak 52-vel kalkulálhatnak. Ezzel még a májusban legkisebb frakcióként befutott GUE/NGL is erősebb, a szélsőbalos csoportosulás ugyanis 41 mandátumról 53-ra erősödött.

 

Csak a britekkel ilyen erősek

 

Az ECR erősödése bár jó hírnek tűnhet a sajtóhírek szerint a frakcióhoz való csatlakozással kacérkodó Orbánnak, az eredmény csalóka: májusban ugyanis a pártcsalád gerincét adó brit Konzervatívok elég gyatra, alig 9 százalékos eredményt szállítottak, míg most Boris Johnson fölényes győzelme után szárnyal a párt. Ez jelentős lökést ad az egész konzervatív frakciónak (akikhez ráadásul egy sor brexitpárti képviselő időközben csatlakozott is az EP-ben), ugyanakkor a brexittel a brit képviselők búcsúznak az EP-től, ezzel az ECR-frakciótól is. Nem meglepő módon a legjobban a brit kilépést tehát a konzervatívok és a szocialisták (ahol a brit Munkáspárt is ül) fogják a legjobban megsínyleni.

 

Persze az ECR helyzete sem reménytelen, ugyanis a párt új vezető ereje immár a lengyel Jog és Igazságosság, Jarosław Kaczyński pártja pedig magabiztosan vezetik a közvélemény-kutatásokat Lengyelországban.

 

A jó eredményhez hozzájárul még a szintén ECR-tagpárt újfasiszta Olaszország Fivérei (FdI) valamint a bevándorlásellenes spanyol Vox szárnyalása is.

 

Ha ehhez hozzáadódna a Fidesz-KDNP 13 EP-képviselője, a frakció igen jó helyzetben lenne. Igaz, ez csak papíron mutatna jól, hiszen az ECR-nek az EP-választás utáni hatalmi játszmában nem osztottak lapot: az összes fontosabb kulcspozíciót a Néppárt, a szocik és a liberálisok osztották le egymás között a tőlük jobbra és balra állók nagy felháborodására.

 

Messze már az angolszász konzervativizmus

 

Az ECR-t egyébként még a 2000-es évek közepén hívták életre a néppárti status quoval elégedetlen, emiatt a pártcsaládot otthagyó brit Konzervatívok. Ennek megfelelően a csoportosulás az angolszász konzervativizmus jegyeit hordozta magán: szabadpiac, gazdasági liberalizmus, kis állam, atlantizmus,

 

valamint szoft euroszkepticizmus, amit az ECR-esek következetesen eurorealizmusként fejeznek ki.

 

Az utóbbi években viszont, ahogy csökkent a britek befolyása, úgy jelentek meg az egyre inkább nacionalista és kontinentális konzervatív pártok az ECR-ben, mint például az olasz újfasiszták vagy épp a spanyol Vox. Ha a Fidesz is belép, azzal az ECR még messzebb mozdulna az angolszász vonaltól, legalábbis az Orbán-kormány elmúlt tíz éve nem épp a piaci liberalizációról vagy épp az állam méretének csökkentéséről szóltak.

 

Mindenesetre az ECR-ben Orbánt ennek ellenére is tárt szívesen látják: ez már tavalyelőtt is világos volt, amikor a pártcsalád csúcsjelöltjével, Jan Zahradillal interjúztunk, aki egyébként most is azt írta Twitteren, hogy tárt karokkal várják a Fideszt, és így nyilatkozott az Azonnalinak Zdzisław Krasnodębski, a PiS EP-képviselője is.

 

BORÍTÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás