Ki volt 2019 legtöbbet játszott klasszikus zeneszerzője?

Szerző: Petróczi Rafael

2020.01.08. 10:43

A Bachtrack klasszikus zenei portál statisztikája arra is választ ad, hogy melyik országban a legelkötelezettebbek a kortárs zeneszerzők iránt, vagy hogy milyen a nemi megoszlás a karmesterek között.

Érdekes statisztikát közölt a tavalyi esztendőről a Bachtrack nevű oldal: a klasszikus zenére szakosodott portál 34 648 darab komolyzenei előadást (benne koncerteket, operákat és táncos eseményeket) felölelő kutatásában többek között azt vizsgálták, hogy kik voltak a legkedveltebb, legtöbbet játszott zeneszerzők 2019-ben.

A tavalyi egyértelműen Beethoven éve volt: az összes, klasszikus zenei koncert 13 százalékában hangzott el legalább egy Beethoven-darab,

amik közül a legkedveltebb a bécsi klasszikus harmadik szimfóniája, az Eroica lett. Egyúttal ez a szimfónia volt a legtöbbet játszott mű is 2019-ben.

BEETHOVEN HARMADIK SZIMFÓNIÁJÁT BONAPARTE NAPÓLEON HŐSIESSÉGE IHLETTE, A ZENESZERZŐ ELŐTTE AKART TISZTELEGNI A MŰVÉVEL

Beethoven mögött végzett pályatársa, Mozart, a dobogó harmadik helyére pedig Bach fért fel.

A svédek élen járnak a kortárs zeneszerzők népszerűsítésében

A klasszikusok mellett ne feledkezzünk meg a kortárs zeneszerzőkről sem. A Bachtrack felmérése szerint mint 2018-ban, úgy tavaly is

Svédország volt a legelkötelezettebb napjaink zeneszerzőinek bemutatásában: az összes koncert 25 százalékában hangzottak el olyan művek, amiket ma élő emberek komponáltak.

Mindössze egy százalékkal marad el ettől Amerika, míg a dobogó alsó fokára az angolok kerültek fel 21 százalékkal.

Érdemes egy pillantást vetni a lista aljára is, ahol Japán és Ausztria kullog: mindkét országban csak a koncertek kilenc százalékában szólalt meg kortárs zeneszerző műve. Ezzel szemben arányaiban itt kapott a legnagyobb teret a klasszicizmust felváltó, a 19. században hódító romantika zenei irányzata.

A kortárs zeneszerzők tekintetében a magyarok is büszkélkedhetnek:

a hatodik legtöbbet játszott kortárs a most 93 éves, kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző és zongoraművész, Kurtág György lett.

KURTÁG GYÖRGY MINDENEKELŐTT A KAMARAZENÉBEN ALKOTOTT NEMZETKÖZILEG IS MARADANDÓT

Emelkedett a női zeneszerzők és karmesterek aránya, de még így is siralmas a helyzet

A zeneszerzés és karmesterkedés valahogy úgy alakult a történelem során, hogy tipikusan férfi munka lett mindkettő. Ebből is adódik, hogy a Bachtrack már azt is nagy eredményként könyvelte el, hogy

míg 2013-ban csupán egy női karmester fért bele a legtöbb koncerten vezénylő karmesterek top százas listájába, ez idénre már nyolcra emelkedett.

Közülük is a legfoglalkoztatottabb a finn Susanna Mälkki volt, aki még így sem fért bele a top húszba: ő volt 2019-ben a 21. legtöbbet vezénylő karmester.

SUSANNA MÄLKKI JELENLEG IS A HELSINKI FILHARMONIKUSOK VEZETŐ KARMESTERE

A legfoglalkoztatottabb karmester a lett származású Andris Nelsons volt 2019-ben, aki összesen 132 koncerten és operaelőadáson vezényelt.

Ennél már kiegyenlítettebb a nemek aránya a komponistákat illetően:

míg 2016-ban a top ötven kortárs zeneszerzőből csak hét volt nő, addig tavaly már tizenhárom is befért a listába, míg a top száz kortárs zeneszerzőnek majdnem negyedét adták a nők.

Közülük is a legsikeresebb brit Cecilia McDowall lett, akinek művei a kortárs zeneszerzők közül a 19. legnépszerűbbek voltak a tavalyi koncerteken.