+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 7. kedd, 19:21
Hamarosan új parlamentet választ Szlovákia. De le tudja-e váltani Fico szociáldemokratáit az egymással civakodó, széttagolt jobboldali és liberális ellenzék? És lesznek-e még magyar képviselők a pozsonyi parlamentben, miután a két jelentősebb szlovákiai magyar párt nem tudott összefogni egymással? Megkérdeztük!

Jó másfél hónap van még hátra a szlovák parlamenti választásokig, az új év kezdetével pedig a pártok is begyújtották a kampányrakétákat. Az viszont, hogy végül ki kerülhet ki győztesen az igen kaotikusnak látszó szlovák belpolitikai csetepatéból, nagyon nehéz megjósolni.

 

Fico vs. kispártok

 

Északi szomszédunknál ugyanis a politikai struktúra rendkívül heterogén, melyet mi sem szemléltet jobban, minthogy a Robert Fico-féle Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) a korábban magyarellenes, nacionalista SNS-sel, valamint Bugár Béla Híd-Mostjával kormányoz együtt. A másik térfélen egy sor rendkívül megosztott kispárt áll: tíz százalék felett a Smeren kívül egyedül a szélsőjobbos Marian Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt van.

 

A többi kispárt támogatottsága pedig folyamatosan tíz százalékon vagy azalatt ingadozik:

 

Andrej Kiska volt államfő pár hónappal ezelőtt alapított Za Ľudí (Az Emberekért) pártja, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) és a jobbközép Spolu szövetsége, (melynek jelentős politikai sikere volt Zuzana Čaputová elnökké választása) az a két erő, amelyek között eldőlhet, ki is a szlovák ellenzék vezetője.

 

Nincsenek azonban sokkal lemaradva a kereszténydemokraták, a Sme Rodina (Család Vagyunk) néven futó bevándorlásellenes jobboldali populisták, a nemzeti-konzervatív-neoliberális SaS (Szabadság és Szolidaritás), valamint az ebből kivált Obyčajní ľudia (Egyszerű Emberek) sem, ahogyan nem szabad megfeledkezni a külön-külön induló Híd-Mostról és a Magyar Közösség Pártja és a több szlovákiai magyar közéleti szervezet összefogásából létrejött Magyar Közösségi Összefogásról.

 

A szlovák pártok káoszában eligazodni tehát embert próbáló feladat, éppen ezért a felvidéki politológus Tokár Gézát kérdeztük meg, hogy mit is várhatunk a február 29-én tartandó választás előtt, illetve azután. Tokár szerint az elkövetkezendő hónapok a fentebb vázolt megosztottság miatt inkább fognak arról szólni, hogy melyik párt kivel és miért nincs jóban, mint a konstruktív párbeszédről.

 

Van-e még lendület a progresszívekben, vagy Kiska előzheti be őket?

 

A megosztottság miatt pedig relatív előnybe kerülhet a Smer, amely a már majdnem két éve történt Kuciak-gyilkosság után jelentősen meggyengült, sőt, Robert Ficónak még a miniszterelnöki székét is fel kellett áldoznia érte, habár pártelnök maradt. A párt azonban az elmúlt hónapokban az elveszített elnökválasztás ellenére sem bukott többet a közvélemény-kutatások szerint.

 

De mi a helyzet az Azonnali által a leggyakrabban csak szlovák Momentumnak nevezett Progresszív Szlovákiával (PS), amelyből mintha Čaputová megválasztása óta elfogyott volna a lendület? Tokár szerint

 

az elnöknő győzelme „adott egy lökést a PS-nek, ezt követően pedig úgy tűnt, hogy az vezető ellenzéki erővé, tömegpárttá, sőt kormányváltó párttá is válhat”.

 

Míg egy ideig még volt esély rá, hogy a PS még a Smert is leelőzi a közvélemény-kutatások élén, „előállt egy olyan helyzet, hogy van egy egyértelmű hatalmi pólus a Smer képében, ott vannak a szélsőjobbosok Kotlebáékkal, míg a Smerrel szemben van pár, egymással vetélkedő jobboldali-liberális párt. Nem igazán látni, hogy melyikük lesz a vezető párt, és ki lehet Szlovákia következő ellenzéki miniszterelnök-jelöltje”.

 

A progresszívek kifulladását sokan az újdonság erejének elmúlásával magyarázzák, de Tokár szerint a pártszövetség nem is alkalmas igazán arra, hogy tömegpárttá váljon:

 

„mondanivalója a nagyon látható városi rétegeket és a fiatalokat szólítja meg”, de Szlovákia ennél jóval tarkább és színesebb közeg.

 

„Ebben a pillanatban Andrej Kiskának, az előző szlovák államfőnek erre jóval több esélye van” – tette hozzá az elemző. Kiska még a nyáron alapította meg saját politikai formációját, mely nemcsak a Smerrel, hanem a Progresszív Szlovákiával szemben is meghatározza magát: míg utóbbi vállaltan liberális, a Kiska-féle Za Ľudí konzervatívabb, inkább a klasszikus jobboldaliság felé pozicionálja magát, fejtette ki Tokár. Hozzátette: az exelnök pártja ugyanazt az ívet járta be, mint a PS, csak pár hónapos késéssel. „Az ingadozó szavazók eddig Čaputová pártját tartották jó alternatívának, de kiderült, hogy a társadalmi törésvonalakon Kiska is meg tudja találni a saját tömegbázisát”.

 

Lehet-e ebből még kormányváltás?

 

Ez a politológus szerint két tényezőtől függ: attól, hogy a választáson lesz-e olyan párt, amely egyértelmű vezető ellenzéki-kormányváltó erőként tud kiemelkedni, másrészt attól, hogy ezt a tényt a többiek is elfogadják-e. Erre választ adni pedig már csak a híresen pontatlan szlovákiai közvélemény-kutatások miatt is lehetetlen: könnyen elképzelhető, hogy a sokszínű ellenzéki közegben valaki sokkal nagyobb, más pedig sokkal kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint amit mérnek neki. De

 

ha kiderül, hogy van egy, a többiek közül kiemelkedő párt, és a Smernek sem lesz elég szövetségese egy új kormányhoz, akkor elképzelhető egy sokszínű ellenzéki kormány

 

– emelte ki Tokár.

 

Mivel nagyon sok pártból álló szövetségről van szó, az várhatóan instabil lenne. És bár Čaputovának is voltak olyan megnyilvánulásai, miszerint ő is inkább szakértői vagy kisebbségi kormányra, esetleg előrehozott választásra számít, nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen színes koalíció négy éven át kitartson – hangsúlyozta az elemző.

 

Lesz-e magyar párt a parlamentben?

 

Magyar szempontból azonban még ennél is fontosabb az, hogy vajon február után is lesz-e magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. Jelenleg azt a Most-Híd látja el, ráadásul 2016 óta a Smerrel és a nacionalista SNS-szel együttműködve kormánypártként. A Híd és a másik magyar párt, a Magyar Közösség Pártja ugyanakkor külön indultak. Utóbbi politikusai több szlovákiai magyar szervezet képviselőivel együtt a Magyar Közösségi Összefogás listáján indulnak. Ezzel a listával gyakorlatilag a Híd eredeti javaslata valósul meg pont a Híd nélkül, amely eredetileg azt javasolta, hogy a magyar politikusok az ő listájukon induljanak. Ebből az lett, hogy 

 

a felvidéki civilek és értelmiségiek által alapított Összefogás átnevezte magát Magyar Közösségi Összefogásra, és ezen a listán biztosított helyet az MKP-soknak és más magyar politikusoknak, a Híd pedig kimaradt az egészből.

 

A Híd volt EP-képviselője, a pártból azóta kilépett Nagy József viszont rajta van a listán.

 

Mindezzel fennáll annak a veszélye, hogy ahogyan a tavalyi EP-választásokon a magyar pártok széthúzása miatt végül nem lett szlovákiai magyar érdekképviselet az EP-ben, mivel egyik pártnak sem sikerült megugrani a küszöböt, úgy a szlovák parlamentbe sem kerül be egyikük sem. Tokár Géza emlékeztetett:

 

„nagyon minimális annak az esélye, hogy mindkét párt bekerüljön a parlamentbe,

 

ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a Híd a szlovák választóinak jelentős részét elveszítette”. Ráadásul az egyébként is csökkenő arányú, a teljes népességen belül körülbelül 8-9 százalékos magyar kisebbség sokkal passzívabb a szlovákiai választásokon az országos átlagnál: emiatt sokkal inkább attól tart a kisebbség, hogy nem lesz politikai képviseletük.

 

Tokár hozzátette: a Híd pozíciói nem túl erősek, és a párt megújítására sem mutatkozik túl nagy esély, ezért Bugárék „inkább a Magyarország-kártyát fogják kijátszani”, vagyis a Híd azt fogja láttatni, hogy „ők az a párt, amelyik nem Orbán Viktor pártja”, ellentétben az Orbánékkal jó viszonyt ápoló MKP-vel. Bugár Béla a szlovák állami hírügynökségnek adott interjújában már ki is jelentette:

 

a választásokon az is el fog dőlni, hogy „orbanizálódik-e” a szlovákiai magyar képviselet.

 

A Magyar Közösségi Összefogás új jelöltekkel és szimbolikus gesztusokkal próbálkozik, de a kérdés az ő esetükben az, hogy „abból a meglehetősen mély pozícióból, amelyből indultak, lendületbe tudják-e hozni a pártot”, mondta Tokár. Az elemző azt is elmondta, mindkét párt a saját pszichológiai előnyét hangsúlyozza a másikkal szemben, így próbálják meggyőzni a magyarokat, hogy akár taktikai alapon is szavazzanak az esélyesebbre, ugyanakkor ezt a közvélemény-kutatásokból nem lehet kiolvasni, ott szinte fej-fej mellett van a két párt.

 

„Egy hónap alatt még sok minden változhat, de szerintem egyelőre nem látszik, hogy a szlovákiai magyar közvélemény taktikailag szavazna, és egyértelműnek látná, hogy az egyik vagy másik formáció esélyesebb” – összegzett az Azonnalinak Tokár Géza.

 

BORÍTÓKÉP: Balról jobbra Bugár Béla (Híd-Most), Andrej Kiska (Za ľudí), Zuzana Čaputová (Progresszív Szlovákia) és Menyhárt József (Magyar Közösség Pártja)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás