+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 6. hétfő, 09:13
Bár a nemzetközi jog természetéből adódóan nem kikényszeríthető, azért még mindig illene magunkat tartani hozzá. Az Egyesült Államoknak ugyanúgy, mint Iránnak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mikor ezt a cikket írom, még nem tört ki a harmadik világháború, holott az interneten különböző mémoldalakon és csoportokban már egymást érik a jobbnál jobb millenial-mémek arról, hogy rövidesen mindmeghalunk, azaz mennyire jól is indult ez az évtized.

 

Természetesen az Irán-USA konfliktusról van szó

 

És hogy mégse induljon annyira rosszul a hétfő, itt a kedvenc mémem a témában, melyen Donald Trump éppen a telefonja hangasszisztensével beszélget, az asszisztens Siri pedig alaposan félreérti, amit az elnök mond neki:

- Hey Siri, how many miles did I ran today?

- OK, sending missiles to Iran today

 

Az egész poén persze egy hülye szójáték, (how many miles did I ran today? = hány mérföldet futottam ma? / OK, sending missiles to Iran today = Oké, ma kilövöm a rakétákat Iránra), de tény, hogy

 

nem épp a legmegnyugtatóbb évkezdet a világ legerősebb katonai hatalma és egy közel-keleti hegemóniára törő, atomprogrammal rendelkező állam szembenállása.

 

Ugyanis Irán és az Egyesült Államok között fokozódik a nemzetközi helyzet január 3-a óta, mikor Trump parancsot adott Ali Khameini iráni ajatollah egyik legközelibb bizalmasának, egyben az iráni külpolitika informális vezetőjének, Kászim Szulejmáninak a megölésére: Szulejmáni konvoját az iraki főváros, Bagdad repteréről kifelé tartva érte dróntámadás, az iráni kémfőnök meghalt, hazájában pedig ezrek gyászolták a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb külpolitikusát. Hogy ki is volt Szulejmáni, és mi a konfliktus háttere, azt Szalai Máté, a Külgazdasági és Külügyi Intézet szakértője írta le az Azonnalin.

 

Teherán pedig természetesen dühöng

 

Hogyne tenné, hiszen miután az 1979-es iszlám forradalom elsöpörte az addigi Amerika-barát vezetést, a teokratikus rezsim és az Egyesült Államok viszonya közel sem felhőtlen. Az amerikaiak emlékezetében még tisztán él a forradalom utáni iráni túszdráma, mikor az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének ötvenkét dolgozóját 444 napon át tartották fogva, ahogy az irániak sem felejtették el, hogy az óriási pusztítással járó, majdnem nyolc évig tartó, de végül sehova sem vezető Irak-iráni háborúban az amerikaiak alaposan megtámogatták az irakiakat, ezzel egy bizonyos Szaddám Husszein nevű diktátort is.

 

Nem túlzás tehát folyamatos ellenségeskedésről beszélni Irán és az Egyesült Államok között, ami hol időlegesen lecsillapszik (mint például Obama idején az iráni atomalkuval), hol pedig kiújul (mikor Trump felmondta azt, pár évvel Obama után) a konfliktus a felek között. Mégis, amikor az Egyesült Államok az elnök személyes parancsára egy másik ország magasrangú külpolitikai tisztségviselőjét egy dróntámadásban meggyilkolja, ráadásul még csak nem is az ellenőrzése alatt álló területen, nos, azt talán csak egy Matteo Salvini képes bevédeni.

 

Ahogy Schiffer András az üggyel kapcsolatban fogalmazott, itt már tényleg „mi szükség van a nemzetközi jogra?” Hát ja: anélkül, hogy Szulejmánit, vagy akár az iráni teokratikus rezsimet túlságosan siratni kéne (merthogy nem kell, de még mennyire nem),

 

olyan megkérdőjelezhető döntés ez, melynek hallatán talán csak a legvadabb neokon héjáknak nem koppant az álluk, egyébként pedig még a lelkes atlantisták és NATO-pártiak is néztek egy nagyot.

 

A felek között elindult a pöcsméregetés

 

Ez az a szó, amit nem szívesen használok a nemzetközi politikára, de amikor az hirtelen egy B-kategóriás gengszterfilmmé (vagy nagyon is átélhető thrillerré, mindenki döntse el maga) alakul át, akkor kénytelen vagyok.

 

Trump pedig elővette az örökös jolly jokert, miszerint Szulejmáni több ezer amerikai haláláért és iráni tüntető haláláért vagy sebesüléséért felelős, Mike Pompeo külügyminiszter szerint pedig Irán egyébként is a Közel-Keleten amerikaiak elleni csapásokat készített elő, szóval így megelőzték a bajt.

 

Majd az elnök be is fenyítette az irániakat – hol máshol, hát Twitteren! – hogy ne pattogjanak, mert akkor jönnek az amerikai légicsapások Irán ellen. Ráadásul annyi, amennyi amerikai túszt az irániak 1979-ben ejtettek a nagykövetségen, vagyis ötvenkettő. „Némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, és ezekre a célpontokra és Iránra NAGYON GYORSAN ÉS NAGYON KEMÉNYEN LESÚJTUNK. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést!”, írta Trump. Persze kérdés, hogy

 

most akkor ki fenyeget kit.

 

Az viszont már nem kérdés, hogy ez minek minősülne: háborús bűncselekménynek, és ezt nem én mondom, hanem az 1949-es genfi egyezmények, a nemzetközi jog alapdokumentumai. Ez egyértelműen tiltottnak minősíti „a jól felismerhető történelmi emlékek, műalkotások és az emberek kulturális és spirituális örökségének tekinthető imahelyek” elleni támadást. Egy ilyen támadással Ryan Goodman, a New York University School of Law professzora szerint Trump az amerikai törvények szerint háborús bűncselekményt követne el, és csak remélni tudom, hogy erre nem kerül majd sor – persze itt sem Trumpot sajnálnám igazán, hanem a civil áldozatokat és a Trump által emlegetett, az iráni kultúra részét képző helyeket. De biztos demagóg vagyok.

 

Mi az igazi dilemma Iránnak?

 

Márpedig Irán, ha más miatt nem, már csak a presztízse és tekintélye miatt sem teheti meg, hogy szó nélkül hagyja az egyik legfontosabb tisztségviselője elleni bagdadi támadást. Teherán Trump twitteres hőbörgésére azt válaszolta, olyan tervet állítanak fel, hogy „elsöprő erővel tudjanak válaszolni a terrorcselekményre”, ennek időpontját és helyét pedig Abolfazl Sekarcsi dandártábornok szerint Irán választja majd meg. És az igazi dilemma az irániak számára itt rejlik: ha szó nélkül hagyják Szulejmáni meggyilkolását, státuszuk gyengül a Közel-Keleten, ha viszont válaszolnak, az Egyesült Államokkal való háborút kockáztatják, amelynek hiába tört bele a foga már az iraki háborúba is.

 

Csakhogy a nemzetközi jog természetéből adódóan nem kikényszeríthető:

 

legitim globális erőszakmonopólium nélkül hiába nehezebb szankcionálni az szabályokat megszegőket, azért még mindig illene magunkat tartani hozzájuk.

 

Az Egyesült Államoknak ugyanúgy, mint Iránnak.

 

Ezt a szöveget már olvashattad reggel hétkor, ha jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Ha szeretnél ilyen cikkeket és még sok mást elsőként a postafiókodba kapni hetente háromszor, iratkozz fel!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Házhozszállítást nem tudtak beindítani, bevételük nincs, de az alkalmazottjukat még három hónapig foglalkoztatniuk kell – a szentesi Pikoló söröző tulajdonosa mondta el, miért tiltakozik a lezárások ellen.

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás