+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 6. hétfő, 09:13
Bár a nemzetközi jog természetéből adódóan nem kikényszeríthető, azért még mindig illene magunkat tartani hozzá. Az Egyesült Államoknak ugyanúgy, mint Iránnak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mikor ezt a cikket írom, még nem tört ki a harmadik világháború, holott az interneten különböző mémoldalakon és csoportokban már egymást érik a jobbnál jobb millenial-mémek arról, hogy rövidesen mindmeghalunk, azaz mennyire jól is indult ez az évtized.

 

Természetesen az Irán-USA konfliktusról van szó

 

És hogy mégse induljon annyira rosszul a hétfő, itt a kedvenc mémem a témában, melyen Donald Trump éppen a telefonja hangasszisztensével beszélget, az asszisztens Siri pedig alaposan félreérti, amit az elnök mond neki:

- Hey Siri, how many miles did I ran today?

- OK, sending missiles to Iran today

 

Az egész poén persze egy hülye szójáték, (how many miles did I ran today? = hány mérföldet futottam ma? / OK, sending missiles to Iran today = Oké, ma kilövöm a rakétákat Iránra), de tény, hogy

 

nem épp a legmegnyugtatóbb évkezdet a világ legerősebb katonai hatalma és egy közel-keleti hegemóniára törő, atomprogrammal rendelkező állam szembenállása.

 

Ugyanis Irán és az Egyesült Államok között fokozódik a nemzetközi helyzet január 3-a óta, mikor Trump parancsot adott Ali Khameini iráni ajatollah egyik legközelibb bizalmasának, egyben az iráni külpolitika informális vezetőjének, Kászim Szulejmáninak a megölésére: Szulejmáni konvoját az iraki főváros, Bagdad repteréről kifelé tartva érte dróntámadás, az iráni kémfőnök meghalt, hazájában pedig ezrek gyászolták a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb külpolitikusát. Hogy ki is volt Szulejmáni, és mi a konfliktus háttere, azt Szalai Máté, a Külgazdasági és Külügyi Intézet szakértője írta le az Azonnalin.

 

Teherán pedig természetesen dühöng

 

Hogyne tenné, hiszen miután az 1979-es iszlám forradalom elsöpörte az addigi Amerika-barát vezetést, a teokratikus rezsim és az Egyesült Államok viszonya közel sem felhőtlen. Az amerikaiak emlékezetében még tisztán él a forradalom utáni iráni túszdráma, mikor az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének ötvenkét dolgozóját 444 napon át tartották fogva, ahogy az irániak sem felejtették el, hogy az óriási pusztítással járó, majdnem nyolc évig tartó, de végül sehova sem vezető Irak-iráni háborúban az amerikaiak alaposan megtámogatták az irakiakat, ezzel egy bizonyos Szaddám Husszein nevű diktátort is.

 

Nem túlzás tehát folyamatos ellenségeskedésről beszélni Irán és az Egyesült Államok között, ami hol időlegesen lecsillapszik (mint például Obama idején az iráni atomalkuval), hol pedig kiújul (mikor Trump felmondta azt, pár évvel Obama után) a konfliktus a felek között. Mégis, amikor az Egyesült Államok az elnök személyes parancsára egy másik ország magasrangú külpolitikai tisztségviselőjét egy dróntámadásban meggyilkolja, ráadásul még csak nem is az ellenőrzése alatt álló területen, nos, azt talán csak egy Matteo Salvini képes bevédeni.

 

Ahogy Schiffer András az üggyel kapcsolatban fogalmazott, itt már tényleg „mi szükség van a nemzetközi jogra?” Hát ja: anélkül, hogy Szulejmánit, vagy akár az iráni teokratikus rezsimet túlságosan siratni kéne (merthogy nem kell, de még mennyire nem),

 

olyan megkérdőjelezhető döntés ez, melynek hallatán talán csak a legvadabb neokon héjáknak nem koppant az álluk, egyébként pedig még a lelkes atlantisták és NATO-pártiak is néztek egy nagyot.

 

A felek között elindult a pöcsméregetés

 

Ez az a szó, amit nem szívesen használok a nemzetközi politikára, de amikor az hirtelen egy B-kategóriás gengszterfilmmé (vagy nagyon is átélhető thrillerré, mindenki döntse el maga) alakul át, akkor kénytelen vagyok.

 

Trump pedig elővette az örökös jolly jokert, miszerint Szulejmáni több ezer amerikai haláláért és iráni tüntető haláláért vagy sebesüléséért felelős, Mike Pompeo külügyminiszter szerint pedig Irán egyébként is a Közel-Keleten amerikaiak elleni csapásokat készített elő, szóval így megelőzték a bajt.

 

Majd az elnök be is fenyítette az irániakat – hol máshol, hát Twitteren! – hogy ne pattogjanak, mert akkor jönnek az amerikai légicsapások Irán ellen. Ráadásul annyi, amennyi amerikai túszt az irániak 1979-ben ejtettek a nagykövetségen, vagyis ötvenkettő. „Némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, és ezekre a célpontokra és Iránra NAGYON GYORSAN ÉS NAGYON KEMÉNYEN LESÚJTUNK. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést!”, írta Trump. Persze kérdés, hogy

 

most akkor ki fenyeget kit.

 

Az viszont már nem kérdés, hogy ez minek minősülne: háborús bűncselekménynek, és ezt nem én mondom, hanem az 1949-es genfi egyezmények, a nemzetközi jog alapdokumentumai. Ez egyértelműen tiltottnak minősíti „a jól felismerhető történelmi emlékek, műalkotások és az emberek kulturális és spirituális örökségének tekinthető imahelyek” elleni támadást. Egy ilyen támadással Ryan Goodman, a New York University School of Law professzora szerint Trump az amerikai törvények szerint háborús bűncselekményt követne el, és csak remélni tudom, hogy erre nem kerül majd sor – persze itt sem Trumpot sajnálnám igazán, hanem a civil áldozatokat és a Trump által emlegetett, az iráni kultúra részét képző helyeket. De biztos demagóg vagyok.

 

Mi az igazi dilemma Iránnak?

 

Márpedig Irán, ha más miatt nem, már csak a presztízse és tekintélye miatt sem teheti meg, hogy szó nélkül hagyja az egyik legfontosabb tisztségviselője elleni bagdadi támadást. Teherán Trump twitteres hőbörgésére azt válaszolta, olyan tervet állítanak fel, hogy „elsöprő erővel tudjanak válaszolni a terrorcselekményre”, ennek időpontját és helyét pedig Abolfazl Sekarcsi dandártábornok szerint Irán választja majd meg. És az igazi dilemma az irániak számára itt rejlik: ha szó nélkül hagyják Szulejmáni meggyilkolását, státuszuk gyengül a Közel-Keleten, ha viszont válaszolnak, az Egyesült Államokkal való háborút kockáztatják, amelynek hiába tört bele a foga már az iraki háborúba is.

 

Csakhogy a nemzetközi jog természetéből adódóan nem kikényszeríthető:

 

legitim globális erőszakmonopólium nélkül hiába nehezebb szankcionálni az szabályokat megszegőket, azért még mindig illene magunkat tartani hozzájuk.

 

Az Egyesült Államoknak ugyanúgy, mint Iránnak.

 

Ezt a szöveget már olvashattad reggel hétkor, ha jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Ha szeretnél ilyen cikkeket és még sok mást elsőként a postafiókodba kapni hetente háromszor, iratkozz fel!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még mindig a miniszterelnök videói és az operatív törzs a sláger a coubereknél.

Miért nem engedik át a román vendégmunkásokat Nyugat-Európa felé? És mik azok a helyek Budapesten, ahol a tiltások ellenére is csoportosulnak az emberek?

Hétfőn vezették be, hogy az élelmiszerboltokba csak szájmaszkkal lehet bemenni. Pénteken egy férfi Bécsben egy bankba ment be így – bankot rabolni és lövöldözni.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás