Mégis elhiszik az oroszok a klímaváltozást, sőt, lehetőséget is látnak benne

Putyin eddig nem hitt az ember által okozott klímaváltozásban, most a miniszterelnök Medvegyev azt keresi, hogyan segíthet a felmelegedés az orosz közlekedésnek és mezőgazdaságnak.

Nemzeti cselekvési tervet hozott nyilvánosságra az orosz kormány az év elején a klímaváltozás kezelésére: a tizenhét oldalas dokumentum még tavaly decemberben íródott, és hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy semlegesítse a klímaváltozás által okozott károkat, de egyúttal ki is használja az abban Oroszország számára rejlő lehetőségeket. A kormányfő,

Dmitrij Medvegyev által szignózott, 2020-2022-es időszakra szóló dokumentum egyúttal

Putyin még tavaly decemberi éves sajtókonferenciáján fejtette ki, „senki nem ismeri a globális klímaváltozás eredetét”. „Tudjuk, hogy a Föld történetében voltak felmelegedési és lehűlési időszakok, ez pedig függhet az univerzumban végbemenő folyamatoktól is” – fejtegette az elnök, akinek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a klíma az emberi tevékenység miatt változna.

Az elnöknek nem ez az egyedüli megnyilvánulása a klímakérdésben: az APF tudósítása szerint a szélenergiával kapcsolatban is szkeptikus, miután az veszélyt jelent a madarakra és a földben élő kukacokra is.

De mégis milyen „új lehetőségekről” beszélnek az oroszok?

Természetesen elsősorban arról, hogy nem lenne olyan hideg: ez csökkenő energiafogyasztást jelent majd a fűtési szezon alatt, de jót tesz a mezőgazdaságnak is. A felmelegedéssel ugyanis kiterjedne a növények termesztésére alkalmas földterület, és kellő körültekintéssel még az állattenyésztés hatékonysága is növelhető.

Nem szabad elfeledni az Oroszország előtt megnyíló új hajózási útvonalak fontosságát sem: az olvadással ugyanis a sarkköri tengereken megnőnek az áruszállítási lehetőségek,

Persze a dokumentum kiemeli az Oroszországra nézve káros változásokat is

A klímaváltozás közegészségügyi kockázatot jelent, könnyebben terjedhetnek miatta a különböző fertőző és parazitikus betegségek, taglalják. Emellett egyes régiókban a szárazságok intenzívebbek és hosszabbak, máshol az esőzések extrémebbek lehetnek, az árvizek pedig a mezőgazdaságnak okozhatnak kárt. Emellett pedig felborul az ökológiai egyensúly, egyes fajokat mások fognak kiszorítani, megnő a tűzveszély az erdőkben, valamint a permafroszt, vagyis a tartósan fagyott talaj felolvadásával sok kommunikációs vonal és épület kerül veszélybe a sarkkörön túl, emlékeztet a dokumentum. Ettől érdemes is tartani, hiszen

például az az eszméletlen pénzekből Csukcsföldön épülő kétezer kilométeres autópálya is, amelyről az Azonnalin is ejtettünk már szót.

Mindenesetre az akcióterv szerzői felhívják a figyelmet egy aggasztó tényezőre: Oroszországban az 1970-es évek kezdetétől kezdve napjainkig tízévente átlagosan 0,47 Celsius fokkal növekedett az átlaghőmérséklet,

„Ezen körülmények mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükséges annak kérdekében, hogy csökkentsük a károkat és kihasználjuk az előnyöket a jelenleg megfigyelt és a jövőbeli klímaváltozással kapcsolatban” – érvel a megjelentetett dokumentum.

Az oroszoknál sincs fehér karácsony

Az akcióterv ennek értelmében harminc meghozandó döntési javaslatot tesz: többek között a kormány szerint az iskolákban a klímaváltozásról új oktatási anyagokból kell tanulniuk a gyerekeknek, de Oroszországnak arra is oda kell figyelnie, hogy termékei ne váljanak versenyképtelenné a piacon és emellett feleljenek meg a klímavédelmi követelményeknek is.

A dokumentum még az orosz ortodox karácsony előtt jelent meg: az ünnepek alatt idén Oroszországban is szokatlanul enyhe az idő. Az orosz meteorológiai szolgálat például emlékeztetett:

BORÍTÓKÉP: A sarkkörön túli szibériai városka, Pevek kikötője / Wikipédia