+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bakó Bea
2020. január 5. vasárnap, 18:56
Papírformaszerű jobbos győzelemnek indult, de végül szocdem győzelem lett belőle: a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović nem tudott újrázni, Zoran Milanovićé a horvát elnöki szék.

Megnyerte a horvát elnökválasztás most vasárnap tartott második fordulóját a szociáldemokrata Zoran Milanović, míg a regnáló államfő, a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović alulmaradt ellenfelével szemben. 

 

Milanović 52,6 százalékot, Grabar-Kitarović 47,3 százalékot kapott,

 

ez százezernél valamivel nagyobb szavazatkülönbséget jelent.

 

A szavazatok területi megoszlása kapcsán beszédes, hogy Milanović elsöprő győzelmet aratott Isztriában (77 ezer szavazatott kapott, míg Grabar-Kitarović csak 18 ezret), Muraközben is háromszor annyi szavazatott szerzett, mint a regnáló elnök, valamint fölényesen nyerte Tengermelléket és Zágrábot is. Grabar-Kitarović ezzel szemben Dalmáciában erős: Dubrovniktól Senj-ig elvitte a tengerparti régiókat, bár jó pár nagyvárosban, például Splitben és Zadarban Milanović nyert.

 

AZ EREDMÉNYEK MEGYEI BONTÁSBAN. GRAFIKA: EUROPE ELECTS

 

Az északi baranyai-szlavóniai régióban – amely az első körben kiesett Miroslav Škoro hátországa – Grabar-Kitarović volt erősebb, de ezen megyékben viszonylag magas, sokszor 5-6 százalék körüli volt az érvénytelen szavazatok aránya, ami talán annak is betudható, hogy Škoro egyik jelölt támogatására sem buzdított. Hogy a Drávaszögben, a magyarok által lakott járásokban hogyan alakultak az eredmények, azt ebben a cikkben szedtük össze.

 

Milanović nagy meglepetésre megnyerte a választás decemberi első fordulóját is, és bár sokan hitték, hogy az összességében decemberben még több szavazatot szerző jobboldal fordítani tud majd,

 

végül a szocdemek mozgósítottak jobban, a választási részvétel pedig igen alacsony maradt.

 

Škoro szélsőjobbosai döntötték el a meccset

 

A december 22-én tartott első kört ugyanis Milanović a szavazatok 29,55 százalékát megszerezve húzta be, míg mögötte a függetlenként futó, de a kereszténydemokrata HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) támogatását élvező Grabar-Kitarović futott be 26,55 százalékkal. Azért csak ennyivel, mert a jobboldal elég megosztott volt: tőle nem sokkal lemaradva, 24,45 százalékkal végzett ugyanis Miroslav Škoro nacionalista énekes és borász (és korábbi pécsi horvát konzul), aki kampányát egy elitellenes platformra építette fel.

 

A második fordulóba végül a papírformának megfelelően a szocdem és kereszténydemokrata jelölt került be, ők gyűjtötték ugyanis a két legtöbb szavazatot.

 

A nagy kérdőjel azonban a most vasárnap megtartott második fordulóban az volt, hogy hova szavaznak majd az első fordulóban a szlavóniai Miroslav Škorot választók:

 

maga az énekes nem szólította fel híveit senki támogatására: bár magától értetődő lenne a HDZ-s jelölt támogatása, Škoro jelölése is egyfajta fricska az egyre inkább mérsékelt irányba haladó HDZ-nek, míg a szocdemekre leadott szavazatra a nacionalista jelölt nyilván nem buzdítana.

 

A nyugat a baloldalé, a tengerpartot és Szlavóniát vitte a jobboldal

 

Így a HDZ jobbszárnyához sorolható Grabar-Kitarović abban bízhatott, hogy az elitellenességen felül ideológiailag jobboldali énekes támogatói Milanovićtól, a szocdemek visszatérésétől (vagy ahogy HDZ-s körökben lefestették, a titóistáktól) tartva leszavaznak rá, míg Milanović reménykedhetett benne, hogy a škoroisták inkább otthon maradnak, ő pedig megtartja az előnyét.

 

Végül inkább a Milanović által favorizált forgatókönyv következett be, ugyanis

 

az exit poll alapján Milanović a szavazatok 53,25, míg az immáron leköszönő elnökasszony pedig 46,75 százalékát szerezte meg.

 

Ezzel pedig nem tudott újrázni, 2015-ös győzelme után a horvátok nem szavaztak neki bizalmat újabb öt évre. Igaz, Grabar-Kitarovićnak öt éve sem volt könnyű dolga, akkor a szintén szocdem Ivo Josipovićot kellett legyőznie, és a második fordulóban végül alig másfél százalékpontnyi különbség, valamint alig több, mint 30 ezer szavazat döntötte el a meccset Grabar-Kitarović javára.

 

És mi fog most történni?

 

Elsősorban: kényelmetlen politikai helyzetbe kerül a HDZ. Ugyanis könnyedén lehet az eredményt úgy értelmezni, hogy a jobboldali választók ajtót mutattak a párt Andrej Plenković kormányfő által képviselt mérsékelt-szoftkonzi irányvonalának. Az első fordulóban megkérdőjelezhetetlenül többen voltak a jobbra, mint a balra szavazók, mégis, a második fordulóban főleg a Škoro által képviselt tömegek úgy dönthettek, hogy nem kérnek a HDZ-ből, s inkább otthon maradnak.

 

A Plenković elleni protesztszavazásnak viszont pont az ideológiailag Škorohoz közel álló, leköszönő elnökasszony esett áldozatául.

 

Szakpolitikai szinten viszont nem sok minden fog változni: Milanović erőt mutatott és visszahozta a baloldalt a HDZ-vel szemben, ugyanakkor a horvát elnöki jogkörök igen szűkösek, így tényleges szerephez aligha jut majd. Ahogy az Azonnalinak adott interjújában Hordósi Dániel horvátországi magyar politikus is mondta, a köztársasági elnöki feladatokat lényegében még egy fikusz is elláthatná.

 

A mérsékelt kormányfőről sokan rebesgették, hogy még jobban örülne Milanovićnak, hiszen a balközép politikus sok tekintetben áll közelebb hozzá, mint a HDZ jobbszárnyához tartozó Grabar-Kitarović. A horvát politika állóvizét mindenesetre a választás teljesen felkavarhatja.

 

De kire szavaztak a horvátországi magyarok és miért? Az Azonnali természetesen elment a Drávaszögbe a második forduló előtt megkérdezni őket erről, videó alább:

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás