+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. január 5. vasárnap, 08:08
Vasárnap dől el, kit választanak elnökké a horvátok, mi pedig elmentünk Csúzára és megkérdeztük a helyi magyar párt, a HMDK egyik politikusát, Hordósi Dánielt, hogy mi is a tétje ennek a magyarok számára, milyen Horvátországban magyarnak lenni, és miért nem tud senki róluk Magyarországon. Az is kiderül, lett-e több Eszék-drukker, mióta Mészáros Lőrinc megvette a csapatot. Interjú.

Ön egyben HMDK-s képviselő és újságíró is a helyi magyar nyelvű lapnál. Hogyan passzol ez össze?

 

Olyan kevesen vagyunk sajnos, hogy nem tudunk minden pozíciót külön emberekkel betölteni. Újságíróként is tevékenykedek, és hobbim úgymond az itteni magyarok érdekeinek az érvényesítése. Önkormányzati képviselő vagyok a HMDK színeiben, és a HMDK országos elnökségében is tag vagyok.

 

Van ezeknek a falvaknak egyesével önkormányzatuk, vagy több falunak van egy?

 

Több falunak van egy, járási szinten. Mi Csúzán a hercegszőlősi járáshoz tartozunk.

 

Ez Horvátország legmagyarabb járása, az egyetlen, ami magyar többségű.

 

Tényleg többségben vannak itt a magyarok?

 

Többségben, de nagyon minimálisan. 38 százalékban vagyunk körülbelül mi, és vannak még horvátok és szerbek.

 

Mennyi magyar él összesen Horvátországban?

 

A horvát népszámlálás adatai szerint tizennégyezer magyar él itt, de ez kicsit akár sántíthat is, hiszen nem mindenki szereti bevallani egy népszámláláson, hogy melyik nemzetiséghez tartozik. Ha Eszéken elmegyünk egy tömbház lépcsőházába és megnézzük a kapucsengőket, akkor húsz névből három magyar. Nagyon sok olyan ember élhet Horvátországban, akinek magyar felmenői vannak, de nem biztos, hogy magát már magyarnak tartja. Szerintem a reális az, ha húszezer magyarról beszélünk Horvátországban. A többségük itt él Drávaszögben, főleg a bellyei és a hercegszőlősi járásokban. Itt van egyedül az, hogy ha bemegyünk egy kocsmába, akkor biztosan magyarul fognak szólni hozzánk.

 

A DRÁVASZÖG NEM ÖSSZETÉVESZTENDŐ A TÁGABB DRÁVAKÖZZEL: EZ A DRÁVA ÉS A DUNA FOLYÓK, VALAMINT A MAGYAR-HORVÁT HATÁR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

 

Mi annak az oka – az alacsony létszámon túl –, hogy alig tudunk bármit is a drávaszögi magyarokról Magyarországon?

 

Jó kérdés. Az utóbbi időben sokat próbálunk lobbizni – bár ez picit csúnya szó – és reklámozni magunkat. A legtöbb magyarországi magyarnak Horvátországról kapásból az Adria jut eszébe. Ha ellátogat valaki Horvátországba, az inkább megy a tengerpartra, mint mondjuk ide a Drávaszögbe. De nyilván a létszám is számít. Sokkal többet beszélnek az erdélyiekről, akik vannak mondjuk egymillióan, mint egy ilyen tizennégy-húszezres közösségről.

 

Sokáig volt egy ilyen általános elképzelés a Délvidékről. Sokszor minket a mai napig gondolatban hozzácsapnak a Vajdasághoz, ami nem túl szerencsés nekünk sem lelkileg, sem fizikailag, még ha nyilván jó viszonyunk van a vajdaságiakkal is. De most már lassan letisztul ez is, a diákoknak szóló Határtalanul programban nagyon népszerű Horvátország, bár nyilván nem kifejezetten Csúzára járnak a fiatalok, hanem lemennek a tengerpartra, de útközben bejönnek ide hozzánk is. Bízom benne, hogy tudatosul bennük, hogy itt is élnek magyarok.

 

Milyen speciális érdekei vannak egy magyarnak itt, a Drávaszögben?

 

Megmaradni magyarnak. Szerintem az a legfontosabb.

 

Itt nem erőltetik ránk az asszimilációt. Bár persze amikor Horvátország 2018-ban majdnem megnyerte a focivébét, akkor kockás mezben játszottak a magyar gyerekek az udvaron,

 

és sok fiatalban volt az az érzés, hogy „hú, én horvát akarok lenni, micsoda büszkeség az”. De ez persze ideiglenes volt.

 

Nyilván itt gazdasági érdekekről nem beszélhetünk. Itt, ha valaki magyarul akar gazdaságilag érvényesülni, annak nincs akkora gazdasági jelentősége. Bármilyen vendéglátóipari egységet, ha megnézünk, látjuk: a vendégek többsége nem magyar. Inkább egy kulturális jellegű magyarságról beszélünk.

 

Ha valaki megérkezik a Drávaszögbe, akkor rögtön láthatja, hogy élnek itt magyarok, hiszen mindenhol kétnyelvű táblák vannak. Ezt az önkormányzatok intézték így, vagy magasabb szinten, törvény által van garantálva ez a kétnyelvűség?

 

Az alkotmány garantálja a kisebbségek jogait a nyelvhasználatról egy bizonyos százalékos aránytól felfelé. Ezt mi itt Csúzán, ahol a lakosság kilencven százaléka magyar, nyilván elérjük. Sok mindent ki tudunk írni magyarul, de én még több dolgot kiírnék magyarul.

 

Például?

 

Például a turisztikai tájékoztató táblákat, ugyanis ez a rész szeretne a falusi turizmusból megélni, tehát jó lenne, ha nem csak a horvátok értenék a feliratokat. Mindig mondom, hogy a horvát mellé, ha nem akarják csak magyarul írni, akkor legyen kiírva a magyar mellé még angolul és németül is. Erről az a székely vicc jut eszembe, amikor elmegy a budapesti turista Székelyföldre, és megkérdezi, miért nincs magyarul kiírva, hogy merre van a vasútállomás. Erre az a válasz, hogy hát mi, magyarok, itt voltunk mindig, a románok később jöttek, az ő kedvükért kell kiírni, hogy merre van, mi úgyis tudjuk.

 

Mi a helyzet az oktatással? Vannak-e magyar iskolák?

 

Magyar iskola van a faluban, a térségben összesen négy van, köztük az egyik Eszéken, ami középiskola és óvoda is egyszerre. Diák sajnos nincs olyan sok, mint amennyi kéne. Az én időmben – pedig nem vagyok épp öreg – még húszfős osztályok voltak, most már inkább a tíz fő felé tendálnak.

 

A létszámcsökkenés nem veszélyezteti az iskolák fennmaradását?

 

Nem, ha csak egy gyerek van, akkor egyfős osztály indul. Ez azért van így, mert a horvát államnak az a politikája, hogy nem szabad hagyni, hogy elnéptelenedjenek az adriai szigetek.

 

Egy-két távoli szigeten ugyanis elég kényelmetlen az élet télen: rossz a kompközlekedés, elköltöznek onnan az emberek, ezért annak érdekében, hogy ott tartsák őket, az iskolákat semmiképp se zárják be, még akkor se, ha csak egy gyerek van. Úgyhogy mi mindig tudunk erre hivatkozni.

 

Tehát a szigetek farvizén a kisebbségek is jól járnak.

 

Igen. Csúzán is volt olyan, hogy egy fővel indult osztály. Kicsit ilyen magániskola-jelleggel.

 

Csak a horvát állam pénzéből.

 

Igen. Nagyon jó egyébként az oktatás infrastruktúrája, teljesen 21. századi, részben azért is, mert a háború után újjáépítették az iskolákat.

 

 

A délszláv háború a helyi magyarságra hogyan hatott?

 

Ez változó attól is függ, hogy ki hol él. Kórógy, Szentlászló például a frontvonalban volt, szétlőtték őket. Nálunk nem voltak harcok, mi a kilencvenes évek elején szerbek által megszállt rész voltunk. Nyilván mindenki nagyon rosszul éli meg, bár én a magam részéről nem tudok nyilatkozni, mert kisgyerek voltam a háború alatt.

 

Az idősebbek körében van egyfajta nosztalgia is Jugoszlávia iránt,

 

ami miatt még inkább rosszul ítélik meg a háborút, hiszen ők Jugoszláviát szerettek volna.

 

Mert baloldaliak? Vagy mert akkor jobban éltek?

 

Ez olyan, mint a Kádár-nosztalgia Magyarországon. Hogy „mert a jugoszláv időkben mindenkinek volt munkája, fel tudtak építeni egy házat”, most meg csak hitellel tudják ezt megtenni, és hasonlók.

 

Mivel ennyire él még a háború az emberek emlékezetében, valahol érthetőnek tűnik, amikor horvát jobboldali politikusok kiszólnak a szerbek ellen, esetleg nacionalista húrokat pengetnek. Ugyanakkor ha valahogyan korlátozni akarják mondjuk a szerb kisebbséget, akkor muszáj a magyart is, hiszen nem alkothatnak külön szabályokat kifejezetten az egyik kisebbségre. Volt-e már ilyesmiből konfliktusos helyzet a kisebbségi politikában?

 

Tavaly például volt egy aláírásgyűjtés a horvátországi választási rendszer megreformálása érdekében. Jelenleg ugyanis az őshonos kisebbségeknek jár saját parlamenti képviselő – az aktuális létszámaránytól függ, hogy hány. Nekünk, magyaroknak egy van, Jankovics Róbert, a szerbeknek három. Ezek a képviselők teljes jogú parlamenti képviselők, tehát a parlamenti többség kialakításában is súlyuk lehet.

 

A horvát jobboldalon pedig sokan úgy érzik, hogy „a szerbek zsarolják a horvát kormányt” ezzel, és el szerették volna törölni, hogy a kisebbségeknek teljes jogú képviseletük legyen. Ez nem jött össze nekik, mert nem gyűlt össze a megfelelő számú aláírás, de ha ez megtörtént volna, annak nyilván mi is kárvallottjai lettünk volna.

 

Viszont én úgy érzem, hogy a magyarok irányába a horvátok részéről nincs ilyen ellenszenv. A legszélsőségesebb horvát nacionalisták rendre szélsőjobboldali magyar csoportosulásokkal bratyiznak, például

 

a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendszeresen közösen koszorúzik Szentlászlón az itteni szélsőséges szervezetekkel. Ezt román-magyar viszonylatban nem tudnám elképzelni.

 

Itt meg minél nacionalistábbak, annál jobban szeretik egymást, ami nagyon furcsa.

 

A horvát elnökválasztás első, december 22-i fordulójában Miroslav Škoro – akit a legegyszerűbben szélsőjobboldalinak szoktak titulálni – megnyerte egész Szlavóniát, így Eszék-Baranya megyét is. Mégis, a magyarok lakta környékeken nem szerepelt annyira jól, fej-fej mellett állt ő meg Zoran Milanović, a regnáló államfő meg harmadik helyen állt.

 

Škoro egy populista személy, rengeteg környékbeli faluban koncertezett, közvetlen, odamegy az emberekhez, szeretik. Benne nem egy politikust láttak az emberek. Ehhez hozzájött az is, hogy a kampányban egy alapvetően rendszerellenes propagandát nyomott, ami szintén tetszett az embereknek. Milanovićra pedig valószínűleg nem a magyarok, hanem főleg a szerbek szavaztak.

 

Škorora egyébként áll a szélsőjobboldali jelző?

 

Talán annyiban igen, ha a politikai megnyilvánulásait nézzük. Én mégsem úgy tekintek rá, mintha egy nacionalista valaki lenne. Szerintem ő a háború utáni világban úgy érezte, hogy nemzeti érzelmű dalokra van kereslet, és ennek farvizén futott be oda, ahol most van.

 

 

Mennyire fontos a horvátországi magyaroknak az elnökválasztás, és mennyire figyelnek az elnökjelöltek a magyar kisebbségre, ígérnek-e bármit is?

 

A horvátországi magyarokat az elnökválasztás annyira nem érdekli. Azt szokták mondani, hogy

 

nálunk a köztársasági elnök egy fikusz: nincsenek érdemi, a mi életünket befolyásolni tudó jogkörei.

 

A kedvenc példám erre az, hogy a horvát államfő a hadsereg főparancsnoka – békeidőben.

 

Nem igazán szólítottak meg minket a mostani kampányban sem. A horvátországi magyarság nevében azt viszont el kell mondanom, hogy Zoran Milanović nem alternatíva. Voltak olyan politikai megnyilvánulásai, amelyek nem biztos, hogy magyarbarátak voltak. Noha ő kormányfőként a magyar kormány irányába fogalmazott meg kritikákat a 2015-ös menekültválság alatt, az itteni magyarok ezeket az egész magyarsággal szembeni támadásként értelmezték.

 

Amikor Kolinda Grabar-Kitarović beszólogat a szerbeknek, arról nem gondolják a magyarok, hogy amennyiben a horvát vezetés kitol a szerbekkel, az rájuk is veszélyes lehet?

 

Szerintem nem. A HMDK a HDZ-vel nagyon jó viszont ápol.

 

Vagyis a HMDK úgyis kilobbizná a HDZ-nél, hogy a magyarokat ez ne érintse?

 

Igen. A viszony annyira baráti, hogy a horvát külügyminiszter elment Kórógyra (horvátul: Korođ, egy magyarok által lakott horvátországi falu Eszéktől 20 kilométerrel délre – a szerk.) Szent István-napra beszédet mondani magyarul. Ez példaértékű az egész Kárpát-medencében.

 

A HMDK azért van jóban a HDZ-vel, mert a HDZ tagja Horvátországból az Európai Néppártnak, és ezért kvázi ők vannak jóban a Fidesszel is?

 

Ehhez egyik kormánypártnak sincs köze. A horvát kormánypárt, a magyar kormánypárt és a HMDK is bizonyos értékek mentén politizál. A HMDK alapvető értékei mindig is a konzervativizmus felé mutattak, így például a Milanović-féle irányt már csak ezért sem tudjuk támogatni.

 

A HDZ a Fidesznél egy alapvetően sokkal több hangot megtűrő párt, elég, ha csak a mérsékelt jobbközép vonalat vivő kormányfőre, Andrej Plenkovićra és nála a sokkal jobboldalibb államfőre, Kolinda Grabar-Kitarovićra gondolunk. Ez kéne legyen a normális, vagy emiatt pont hogy szét fog esni a párt?

 

Azt szokták mondani, hogy lakosságarányban nézve a kínai kommunista párt után a HDZ tagsága a legnagyobb, miután a horvátok úgy látták, ez a párt szabadította fel az országot. Így most a társadalom minden rétege képviselteti magát benne, de nem hiszem, hogy ettől szétesne. A HDZ vadhajtásai – hogy magyar politikai szlenggel éljek – már rég leváltak róla, de ettől még lehet belső ellenzék a pártban, amely csak egy választási vereségre vár.

 

Vladimir Seks, a HDZ nagyöregje mondta, hogy Plenković​nak igazából pont Milanović győzelme jönne jól, mert vele jobban kijön.

 

Mindketten brüsszeli technokraták. Plenković nem indulatos politikus, hanem egy kimért diplomata.

 

Szerintem a HDZ-ben jobban szeretik az indulatos politikusokat.

 

Mint mondjuk Tomislav Karamarko?

 

Inkább Ivo Sanader. Nagyon sokan gondolják, hogy ha nem lett volna ekkora tolvaj és gazember, óriási politikai karriert futott volna be. Ehhez több diplomája is volt: jogi, politológiai, színészeti és pszichológusi. A karizmájával ugyan tönkretette az országot, az emberek mégis egy vezetőt láttak benne.

 

Vannak hozzá hasonló fiatalok most a HDZ-ben?

 

Rengeteg fiatal van a pártban, de kiemelni nem tudnék most senkit. Amit nehezményezni szoktam, hogy a HDZ káderek tekintetében a tengerparton a legerősebb.

 

Ennek mi az oka?

 

Ott talán konzervatívabb a társadalom. A HDZ-ben a topon lévő emberek mindig onnan kerültek ki, persze van mindig egy-két zágrábi nagykutya is, de

 

Szlavóniából soha senki. Ezért is szavaztak rengetegen innen az eszéki Škorora,

 

hogy valaki végre erről a környékről üljön be az államvezetésbe. Dubrovnikból egy politikus se fogja tudni, mi kell Eszékre vagy Csúzára.

 

Inkább Zágrábra, vagy inkább Budapestre figyelnek a horvátországi magyarok?

 

Attól függ, kinek milyen tévéje van otthon. Fele Zágráb, fele Budapest irányába. A horvátországi magyarok elég erősen támogatják a magyar kormányt, hiszen a médiában is az jelenik meg, hogy a jelenlegi magyar kormánypárton kívül nincs olyan alternatíva, amely barátian tekintene a határon túli magyarokra. Nyilván ez nem feltétlenül igaz, én is tisztában vagyok azzal, hogy a többi magyarországi pártnak is vannak lépései a határon túli magyarok felé. De a média hatása itt is érződik, így egy Gyurcsány Ferencnek itt nincs esélye labdába rúgni.

 

És a Jobbiknak?

 

Nekik voltak kezdetben lépéseik itt, több alkalommal ellátogattak például Csúzára, de ez idővel elkopott. A 2014-es választás után, amikor a Jobbik meglátta, mennyi voksot kapott határon túlról, szerintem egy paradigmaváltás történt náluk. Azóta nem igazán foglalkoznak ezzel.

 

Mit gondolnak arról a horvátországi magyarok, hogy Mészáros Lőrinc megvette az NK Eszék focicsapatot?

 

Nem sokat érzünk mi ebből. Azt látjuk, hogy egyre jobban teljesít a csapat, Laskóról, Várdarócról többen is bejárnak focizni Eszékre. Bízunk abban, hogy előbb-utóbb nekünk is lesz egy Modrićunk.

 

Mennyire érezte magáénak a csapatot a helyi magyar közösség azelőtt, hogy megjelent Eszéken Mészáros Lőrinc?

 

Most már annak érzi. Ismerek olyan helybelieket, akik nagy Eszék-szurkolók lettek, noha előtte nem is érdekelte őket a foci.

 

Egyébként az a rész, Rétfalu, ahol épül most az új eszéki stadion, az korábban egy magyar falu volt – a stadion pedig pont a református templom árnyékában épül. Ez valószínűleg teljesen véletlen, mert ott lehetett olcsó a telek, de mégis szép egybeesés.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

++ Nézd meg a Drávaszögben készített videóriportunkat is! ++

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás