+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 5. vasárnap, 18:21
Bár 2017 óta már csak a stadion békésebb oldalán helyet foglaló nézőknek kell megadni a biometrikus adataikat, még mindig problémás, hogy a sporttörvény engedi a Fradinak külön tárolni azokat. Az egyik drukker pont öt éve fordult emiatt Alkotmánybírósághoz, amely viszont még mindig nem döntött. De normális-e ez? Meddig lehet az egészet húzni?

Fontos évfordulóhoz érkeztünk: 2015. január 5-én érkezett meg az Alkotmánybíróság kezelőirodájára a egy felháborodott fradista alkotmányjogi panasza, ami szerint a Ferencváros stadionjában, a Groupama Arénában jogellenesen gyűjtik a szurkolók adatait kötelezően a létesítményben használt vénaszkennerrel. A TASZ blogján azóta is másodpercre pontosan lehet követni, pontosan mióta nem történt semmi a panasszal, és bár az ügyet vivő Hüttl Tivadar ügyvéd szerint sem normális, hogy ennyi ideig húzódik a dolog, konkrétumot ő sem tud mondani, mivel még csak hiánypótlást sem kértek tőle a panasszal kapcsolatban.

 

A Groupama Aréna vénaszkennere tulajdonképpen egy tenyérleolvasó: a magyar találmány akár ötmillió pontot is képes összehasonlítani és rögzíteni, tehát gyakorlatilag kijátszhatatlan. A Fradi stadionjában a tenyerünk adatainak a megadásához kötötték a 2014. augusztus 10-én lejátszott Chelsea elleni nyitómeccsel kezdve a belépést, a beléptetésnél pedig ezt a gépet kellett használniuk a szurkolóknak, illetve kell használnia egy részüknek a mai napig.

 

A korábban többezres szurkolói tüntetéseket kiváltó ügyben annyi haladás történt, hogy négy alkalommal tárgyalta az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülése, de 2017 februárja óta egyáltalán nem foglalkoztak vele.

 

Azt már összeszedte a TASZ a nyáron egy azóta is folyamatosan frissülő cikkben, hogy hány esetben használja ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányjogi panaszeljárásban nem köti határidő (csak annyi, hogy „ésszerű időn” belül kéne ezeket elbírálni), de most foglalkozzunk kifejezetten a vénaszkenner történetével!

 

Magyar arénába magyar biometrikus azonosítást!

 

A nevezett szkennert szupermodern azonosítási rendszerként vezettette be komoly közfelháborodásra a Fradi elnöke, mellesleg a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, Kubatov Gábor annak ellenére, hogy a klubnál már akkor is mindenkinek kötelező volt a szurkolói kártya kiváltása a jegyvásárláshoz. A rendszert nagyjából bevallottan a keményebb szurkolók megregulázása miatt találták ki a könnyű azonosíthatóság érdekében, a vége mégiscsak az lett, hogy a biometrikus adatokkal a Groupama Arénába bejutni egy NB I-es meccsre kicsit több adat megadását igényelte, mint becsekkolni egy repülőtéren, hiszen a nevünk és a születési adataink mellett a tenyélenyomatunkat is „be kell diktálni”.

 

A Ferencváros keménymagja tüntetőleg kint is maradt 2017 októberéig, közben több tüntetést, de még egy tízezer nézős csepeli NB III-as focimeccset is megszerveztek, ahol többek közt Kubatov eltakarodását követelték a vénaszkenner eltörlése mellett.

 

 

Ezek után egészen furcsa kiegyezés történt: a fradista keménymag nagyrésze végül visszatérhetett a kapu mögé úgy, hogy

 

bár hivatalosan miattuk találták ki a szkenneres beléptetést, csak és kizárólag az ő szektoraikra érvényes B-típusú szurkolói kártyát bocsátott ki a klub, ezért az oda szóló jegyekhez nem kell beszkennelni a tenyerét senkinek.

 

Bár elsőre úgy tűnik, a probléma megoldódott, tulajdonképpen még diszkriminatívabb lett a végeredmény, hiszen az oldalsó lelátókon továbbra is olyan adatokat kell megadni, amikhez az FTC-nek semmi köze nem lenne. Ez azért volt meglepő, mert a „problémás szurkolók” hagyományosan a kapu mögötti szektorokban vannak, tehát ők mentesültek a tökéletes azonosítási lehetőség alól.

 

Ezt akkor sem állították vissza, amikor a szkenner ellenére sem távolmaradó ideiglenes vezérszurkoló kést vitt magával a Fradi-tábor visszatérésének első meccsére, hogy aztán egy kis hadonászás után gyakorlatilag meglincseljék, később pedig egy gyerek ujját vitte le egy hanggránát. 

 

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy azóta viszont tényleg nem csinált semmi különöset a tábor a stadionban, ahogy a klubelnököt szidó rigmusok is teljesen eltűntek.

 

Mivel alkotmányjogi panasszal csak törvényt vagy rendeletet lehet támadni, a szurkoló közvetlenül nem a Ferencváros beléptetési rendszerét, hanem a sporttörvényt támadta, hiszen az elő nem írja, de lehetőséget ad például a tenyéradatok begyűjtésére is a kluboknak. Ez a törvényi lehetőség épp 2014 júliusától lépett életbe, tehát alig egy hónappal a vénaszkenner első éles meccse előtt. Ráadásul a sporttörvény, ahhoz képest, hogy biometrikus adatokról van szó, elég szűkszavúan szól az adatvédelemről, különösebb adatkezelési garanciákról nem rendelkezik. Így aztán az FTC a sporttörvény betűjének megfelelően dönthetett úgy, hogy a vénalenyomatot nem a szurkolói kártyán, hanem egy minden szurkoló adatait tartalmazó adatbázisban kezeli, ezen a gyakorlaton pedig azóta sem változtatott a klub.

 

Hasonlóan érvelt a Zoomnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság elnöke, Péterfalvi Attila is 2017-ben: az alapjogok érvényesülését azonban szerinte a leginkább az szolgálná, ha a vénaszkennerrel rögzített referenciaadatokat nem vinnék be egy központi adatbázisba, hanem csak a szurkolók klubkártyáján tárolnák őket. Péterfalvi nyilatkozata szerint a sporttörvény nem felel meg az adatminimalizálás elvének sem, hiszen ha az érintettnek van azonosító okirata, minden további azonosítási mód fölösleges.

 

A döntés hiánya már akkor is furcsának tűnt, főleg mivel az Alkotmánybíróságon már rég beszereztek hozzá mindent: az FTC észrevételeit, az illetékes minisztérium és az adatvédelmi hatóság állásfoglalásait, és Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői véleményét is.

 

Az Alkotmánybíróságnak persze nem ez az egyetlen évek óta tologatott panasza: a tavalyi ügyforgalmi adatok szerint a vénaszkennereshez hasonló alkotmányjogi panaszokból – amik kifejezetten egy törvényi rendelkezést támadnak – jóval több (26) maradt folyamatban az előző évekből, mint amennyi a tavalyi évben egyáltalán elindult (15). Ebben az ügycsoportban az előző évben összesen 19 ügyet fejeztek be, de ebből csak öt olyan van, amit érdemi határozattal zártak le, a maradék tizennégyet visszautasították vagy megszüntették.

 

Az ésszerű határidő nyomában

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy

 

miért lehet ezeket a döntéseket ennyi ideig húzni?

 

Hát azért, mert jelenleg igazából semmiféle határidő nem köti őket: „Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést” – áll az erre vonatkozó törvényszövegben, de arról nincs szó, hogy az ésszerű pontosan mit takar, azt pedig elég nehéz megállapítani, mi számít ésszerű döntésnek például a Fradi stadionjában alkalmazott vénaszkennerrel kapcsolatban.

 

Hogy az normális-e például, hogy az AB négy teljes ülésen is tárgyalta már ezt az ügyet, de még mindig nem döntött, nem tudható, ugyanis a már említett TASZ-os Hüttl Tivadar szerint teljesen átláthatatlan az Alkotmánybíróság működése jelenleg: „Erről volt már egy perünk is, akkor kértük az Alkotmánybíróság üléséről a jegyzőkönyvet, és akkor kimondta a bíróság, hogy ezek titkosak. Arra, hogy hogyan formálódnak a döntések, és milyen viták előzik azokat meg, csak a határozatból lehet visszakövetkeztetni.

 

Nem tudni, mi az indoka annak, hogy már négy teljes ülés is volt, akár annyi is lehet, hogy rosszul érezte magát a bíró, és időt kért”

 

– mondta Hüttl.

 

Nyilván ezért is fér bele az, hogy már több, mint 1800 napja nem született döntés a vénaszkenner ügyében, de a TASZ házirekordját egy tüntetés előzetes betiltásával kapcsolatos alkotmányjogi panasz tartja, amiről 2100 napnál is régebb óta nincs döntés, ami pont egy tüntetéssel kapcsolatban nem éppen tűnik valami ésszerű határidőnek.

 

A cikkben a TASZ felhívja arra is a figyelmet, miért lenne fontos, hogy ez az ésszerű határidő valóban ésszerű legyen: azért, mert az Alkotmánybíróság csak megszüntetni tudja a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a panasszal élő fradista neki kedvező döntés esetén sem kap ettől még automatikusan kárpótlást azért, hogy négy évig nem tudott bemenni a kedvenc klubjának meccseire.

 

Megkérdeztük az Alkotmánybíróságot is, hogy pontosan mi alapján határozzák meg az ésszerű határidőt, illetve mi az alkotmányjogi panaszok átlagos elbírálási ideje, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a sajtóosztálytól – annak ellenére, hogy az érdeklődő levelünkben ésszerű határidőt, 2019. december 20-át jelöltük meg a válaszadásra.

 

FOTÓ: FradiMédia / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a belgrádi parlamentbe bekerült pártok közül alapvetően mindenki kormányozna a Szerb Haladó Párttal, Vučićnak nem sürgős, hogy felálljon az új kormány. Mi ennek az oka?

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

Mindössze 6010 tesztett végzett az elmúlt 24 órában Magyarország, a környező országok közül csak Csehországban tesztelnek kevesebbet. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A plexi arcvédő pajzsok igazán csak a koronavírusnál sokkal nagyobb részecskék ellen nyújtanak hatékony védelmet.

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás