+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 4. szombat, 19:12
A FIFA éves jelentése megint lehangoló képet fest: bár több profi focistánk van, mint Németországnak vagy Belgiumnak, ezekből a régiónk nagyrészével szemben egy fillér profitot sem termelünk.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 tagországtól bekérték.

 

Mivel Magyarországon gyakorlatilag semmi nem lehet tudni a klubok valós gazdasági helyzetéről, ráadásul az átigazolási összegeket és játékosfizetések is hétpecsétes titoknak számítanak, csak ezekből a jelentésekből lehet következtetni, hol is áll focin infrastruktúrája a többiekhez képest.

 

Először is: Magyarországon több profi focista van, mint Németországban. A németeknél összesen 1066 hivatásos játszik, nálunk 1168.

 

Kicsit nyilván igazságtalanok vagyunk, hiszen a németek rendszerében világszinten is kevés profi focista van az ország méretéhez képest, (Olaszországban majdnem háromezer ez a szám), a velünk nagyjából méretben és lakosságban megegyező Ausztriában például 1375 ez a szám.

 

Bár persze az osztrákok egyenes ágon jutottak ki az Európa-bajnokságra, ahogy nincsenek hasonló problémái Belgiumnak sem: a végső győzelmekre állandóan esélyes belgák 798 igazolt játékossal futnak, a két évvel ezelőtt világbajnoki ezüstérmes, minket a velünk közös selejtezőcsoportjukat végül simán nyerő Horvátország pedig 826 játékossal dolgozik.

 

Az viszont sokkal többet mond a régióban elfoglalt helyünkről, hogy mit kezdünk ezzel a sok profi futbalistával: a közép- és kelet-európai foci feladata általában a fiatal tehetségek kitermelése, akiket aztán sok pénzért eladnak valamelyik nyugati bajnokságba. Erre gyakorlatilag mindenki a környékünkön, és ezért tud sikeres lenni az egyre csökkenő nézőszámok ellenére mondjuk a horvát Dinamo Zagreb, vagy több szlovák klub is.

 

Ehhez képest a horvát, ukrán, szlovák, lengyel, szlovén, román, cseh, szerb és magyar csoportból

 

összesen két ország van, aminek klubjai tavaly veszteségessé alakította bajnokságai átigazolásait: Szerbia és persze az összesen tizenöt futballakadémiával dolgozó Magyarország.

 

A magyar futballbajnokságok összesen 3,3 millió eurós mínuszban zártak átigazolásokból, a szerbek 2,6-ban. Véleményes még Csehország, ami profitot nem termelt összességében, de a nullszaldó kijött.

 

Ehhez képest Horvátország bajnokság 85 millió eurós pluszban zárt. Hogy mennyi pénzről beszélünk, azt jól jelti, hogy 2014-ben Luis Suárezért 82,3 millió eurót fizetett az FC Barcelona a Liverpoolnak, tehát a világ egyik legjobb focistájának az ára folyt be a horvát fociba úgy, hogy a Dinamo Zagreb közben a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott épp a magyar bajnok Fradin átgázolva, a horvát válogatott sikereiről pedig nem kell sokat mesélni.

 

Kiemelkedően teljesít még a hagyományosan jó, pedig épp háborúval sújtott Ukrajna is, az ő bajnokságik 49,2 milliós pluszban zárt, a focit csak másdik számú sportként kezelő Szlovákia 18,8, Lengyelország pedig 18,3 milliós plusz profittal zárt.

 

Sokatmondó adat, hogy még a szintén óriási válságban lévő román bajnokságba is 7,3 millió euró folyt be összességében, 

 

Amiben nem vagyunk se rosszak, se kiemelkedően jók, az a hazai játékosok: nagyjából a régiós átlagot hozza, hogy a profi focistáink 71 százaléka magyar, 29 százaléka légiós. Sajnos ez a statisztika viszont nem fedi különösebben a pontos helyzetet, hiszen légiósokat már a másodosztályú klubok sem foglalkoztathatnak, tehát a 29 százaléknyi külföldi mind az első osztályba kerül.

 

FOTÓ: Disney

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás