+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 4. szombat, 19:12
A FIFA éves jelentése megint lehangoló képet fest: bár több profi focistánk van, mint Németországnak vagy Belgiumnak, ezekből a régiónk nagyrészével szemben egy fillér profitot sem termelünk.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 tagországtól bekérték.

 

Mivel Magyarországon gyakorlatilag semmi nem lehet tudni a klubok valós gazdasági helyzetéről, ráadásul az átigazolási összegeket és játékosfizetések is hétpecsétes titoknak számítanak, csak ezekből a jelentésekből lehet következtetni, hol is áll focin infrastruktúrája a többiekhez képest.

 

Először is: Magyarországon több profi focista van, mint Németországban. A németeknél összesen 1066 hivatásos játszik, nálunk 1168.

 

Kicsit nyilván igazságtalanok vagyunk, hiszen a németek rendszerében világszinten is kevés profi focista van az ország méretéhez képest, (Olaszországban majdnem háromezer ez a szám), a velünk nagyjából méretben és lakosságban megegyező Ausztriában például 1375 ez a szám.

 

Bár persze az osztrákok egyenes ágon jutottak ki az Európa-bajnokságra, ahogy nincsenek hasonló problémái Belgiumnak sem: a végső győzelmekre állandóan esélyes belgák 798 igazolt játékossal futnak, a két évvel ezelőtt világbajnoki ezüstérmes, minket a velünk közös selejtezőcsoportjukat végül simán nyerő Horvátország pedig 826 játékossal dolgozik.

 

Az viszont sokkal többet mond a régióban elfoglalt helyünkről, hogy mit kezdünk ezzel a sok profi futbalistával: a közép- és kelet-európai foci feladata általában a fiatal tehetségek kitermelése, akiket aztán sok pénzért eladnak valamelyik nyugati bajnokságba. Erre gyakorlatilag mindenki a környékünkön, és ezért tud sikeres lenni az egyre csökkenő nézőszámok ellenére mondjuk a horvát Dinamo Zagreb, vagy több szlovák klub is.

 

Ehhez képest a horvát, ukrán, szlovák, lengyel, szlovén, román, cseh, szerb és magyar csoportból

 

összesen két ország van, aminek klubjai tavaly veszteségessé alakította bajnokságai átigazolásait: Szerbia és persze az összesen tizenöt futballakadémiával dolgozó Magyarország.

 

A magyar futballbajnokságok összesen 3,3 millió eurós mínuszban zártak átigazolásokból, a szerbek 2,6-ban. Véleményes még Csehország, ami profitot nem termelt összességében, de a nullszaldó kijött.

 

Ehhez képest Horvátország bajnokság 85 millió eurós pluszban zárt. Hogy mennyi pénzről beszélünk, azt jól jelti, hogy 2014-ben Luis Suárezért 82,3 millió eurót fizetett az FC Barcelona a Liverpoolnak, tehát a világ egyik legjobb focistájának az ára folyt be a horvát fociba úgy, hogy a Dinamo Zagreb közben a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott épp a magyar bajnok Fradin átgázolva, a horvát válogatott sikereiről pedig nem kell sokat mesélni.

 

Kiemelkedően teljesít még a hagyományosan jó, pedig épp háborúval sújtott Ukrajna is, az ő bajnokságik 49,2 milliós pluszban zárt, a focit csak másdik számú sportként kezelő Szlovákia 18,8, Lengyelország pedig 18,3 milliós plusz profittal zárt.

 

Sokatmondó adat, hogy még a szintén óriási válságban lévő román bajnokságba is 7,3 millió euró folyt be összességében, 

 

Amiben nem vagyunk se rosszak, se kiemelkedően jók, az a hazai játékosok: nagyjából a régiós átlagot hozza, hogy a profi focistáink 71 százaléka magyar, 29 százaléka légiós. Sajnos ez a statisztika viszont nem fedi különösebben a pontos helyzetet, hiszen légiósokat már a másodosztályú klubok sem foglalkoztathatnak, tehát a 29 százaléknyi külföldi mind az első osztályba kerül.

 

FOTÓ: Disney

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nincs elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás