+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 3. péntek, 09:29
Tavaly Nagy-Britanniának az elektromos, Dániának a teljes energiafelhasználásának fele származott karbonsemleges forrásokból.

A britek és a dánok igencsak impozáns évet tudhatnak a hátuk mögött: 2019-ben rekordot döntött mindkét ország a környezettudatosság terén.

 

Nagy-Britannia történetében úgymond a „legtisztább év” volt 2019: az ottani nemzeti áramszolgáltató, a National Grid adatai szerint

 

a brit háztartások és vállalatok elektromos energiafogyasztásának majdnem fele, 48,5 százaléka származott karbonsemleges forrásokból,

 

mint a szél-, víz- és naperőművekből, nukleáris reaktorokból, illetve karbonsemleges energiaimportból. Az áramfelhasználás 8,5 százaléka származott továbbá biomassza, és a maradék 43 százalék fosszilis anyagok elégetéséből.

 

Összehasonlítva, 1990-ben még az éves elektromos energiafelhasználás 75,5 százaléka jött a fosszilis égéstermékekből, és csupán 2,3 százalék az olyan megújuló energiaforrásokból, mint a szél-, a víz- vagy a naperőművek. 2019-re így a britek már fél úton tartanak, hogy a károsanyag-kibocsátásukat száz százalékkal csökkentsék az 1990-es szinthez képest. Ez utóbbit legkésőbb 2050-re szeretnék elérni, és ennek érdekében például a National Grid egy milliárd fontot, átszámolva közel 372 milliárd forintot különített el a 2025-ig tartó, ötéves költségvetésében karbonsemleges technológiák telepítésére és alkalmazására.

 

Hasonlóan büszke lehet magára Dánia is:

 

a skandináv ország 2019-ben a teljes energiaszükségletének kereken a felét állította elő szél- és napenergiából, az utóbbi a teljes felhasználás 47 százalékát biztosította.

 

Ezzel a dánok is megtették a fele utat, csak ők éppen afelé, hogy teljesen karbonsemlegesek legyenek.

 

Ezt az impozáns eredményt Dánia elég rapid módon hozta össze: 2017-ben még csak 35,7 százalék volt a megújuló energiaforrások aránya, ezt tornázták fel két év alatt 50 százalékra. Jelenleg az EU28-ak közül csak Svédország teljesít még ennél is jobban: az ő energiamixüknek 54,4 százalékát teszik ki a megújuló energiaforrások.

 

NYITÓKÉP: London fényárban úszik via Needpix.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás