+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 3. péntek, 18:10
Úgy tűnik, jövő kedden rábólint a spanyol parlament a szocialisták és a szélsőbal koalíciós kormányára, a parlamenti többség viszont a katalánok nélkül nem fog összejönni. Ha nincsenek katalánok, nincs kormányalakítás sem, akik remekül kihasználták a kulcsszerepüket a tárgyalásokban, a szocik pedig minden követelésüket elfogadták a hatalomért cserébe. De miket is kértek a katalánok, és miért válhat kötéltánccá a spanyol politika? Utánajártunk!

Szinte biztosnak látszik, hogy jövő kedden végre új kormányt kaphat Spanyolország, miután a leendő kormánykoalíció pártjai, a szocialista PSOE valamint a szélsőbaloldali Podemos megállapodtak a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldallal (ERC), hogy utóbbi tartózkodni fog a kormányalakításról szóló szavazáson – tudósít az El País.

 

Ez azért jelentős győzelem a baloldal számára, mert a katalánok tartózkodásával már megvan a kormánykoalíció megalakításához szükséges parlamenti többség, vagyis egy csaknem egy éven át tartó kormányválság zárulhat le a katalán döntéssel. Sánchez kálváriája ugyanakkor ezzel közel sem ér véget: a baloldali politikus ugyanis hiába van túl két előrehozott választáson is, legfőbb célját, hogy stabil, többségi kormányt tudjon alakítani, nem tudta elérni. Az új kormányt így, ha meg is szavazzák,

 

Sáncheznek és a koalíciós partner szélsőbalnak a parlamenti szavazásokkor folyamatosan a kisebb regionális pártokra kell majd támaszkodnia,

 

ez pedig folyamatos bizonytalansághoz vezethet majd. Mégis, a katalán ERC csütörtöki döntése a PSOE-Podemos-kormány támogatásáról mérföldkövet jelenthet a jelenleg csak ügyvivő miniszterelnöki feladatokat ellátó Pedro Sáncheznek, hiszen még a fentebb felvázolt, aránylag labilis együttműködés is sokkal szilárdabb kormányzást biztosíthat számára, mint amivel eddig korábban szembe kellett néznie.

 

Hogy miért?

 

Próbálom röviden elmagyarázni. Spanyolországnak már több mint négy éve nincs stabil, többségi kormánya: 2015. decemberében Mariano Rajoy akkori néppárti (jobbközép) miniszterelnök hiába nyert választást, nem szerzett többséget, így kormányt sem tudott alakítani. Fél év múlva új voksolás jött, ekkor Rajoy a jobbliberális Ciudadanos (Állampolgárok) háttértámogatásával alakított új néppárti kormányt. Amely azonban már nem tudta kitölteni mandátumát: a Néppártban ugyanis akkor robbant egy óriási korrupciós botrány, amely magával sodorta az egész Rajoy-kormányt is.

 

Ugyanis a 2016-os választásokon még történelmi mélységbe zuhanó, a 350 fős képviselőházban csupán 85 helyet elnyerő szocialisták vezetője, Pedro Sánchez sikerre vitt egy bizalmatlansági indítványt a Rajoy-kormány ellen.

 

Ezzel Sánchez alakított kormányt úgy, hogy pártja csupán a parlamenti helyek alig negyede fölött diszponált – vagyis bár kormány volt, de elég ingoványos talajon működött.

 

Mikor pedig Sánchez sehogy sem tudta átverni a 2019-es költségvetés tervezetét a parlamenten, előrehozott választásokat írt ki idén áprilisra, melyeket meg is nyert, ráadásul a jobboldal jelentősen meggyengült, és az addigi néppárti hegemóniát megbontotta a Ciudadanos megerősödése és a szélsőjobboldali-bevándorlásellenes Vox bekerülése a parlamentbe. Történelmi esély volt ez tehát a szocikat a sírból visszahozó Sáncheznek, aki viszont addig civakodott a mindenáron kormányzati pozíciót követelő szélsőballal, hogy a kormányról szóló bizalmi szavazáson jól le is szavazták.

 

Novemberre tehát új választás jött, melyen a jobboldal javította a pozícióit, a Vox és a Néppárt is megerősödtek. A baloldal, köztük Sánchez jogosan ijedt meg, és hamar be is jelentette, hogy koalíciós kormányt tervez a szélsőbalos Podemossal – azt, amit még fél éve maga is hevesen elutasított.

 

Csakhogy olyan többség nem volt, amiben nincsenek benne a katalánok

 

A katalánok pedig többnyire függetlenségpártiak, ráadásul eléggé felbőszítette őket a tény, hogy egy októberi tárgyaláson a spanyol legfelsőbb bíróság több függetlenségpárti politkusukat is hosszú börtönbüntetésekkel sújtotta zendülés és a katalán függetlenségi népszavazás megszervezése miatt. Köztük például azt az Oriol Junquerast is, aki hiába nyert mandátumot az Európai Parlamentbe, nem engedték ki az előzetesből, hogy Brüsszelben felvehesse azt. Az Európai Bíróság decemberi ítélete alapján (melyről itt írtunk bővebben) mindenesetre egyre inkább úgy néz ki, hogy a korábbi katalán alelnök Junqueras hamarosan hivatalosan is EP-képviselő lehet, csak úgy, mint volt főnöke, Carles Puigdemont exállamfő.

 

Így ahhoz, hogy a katalán baloldali ERC kimentse Sánchezt a pácból azzal, hogy tartózkodik az új kormányról szóló parlamenti szavazáson (és nem ellenzi azt),

 

Sáncheznek teljesíteni kellett a katalánok követeléseit. Szép sorban pedig teljesítette is azokat:

 

többek között azt, hogy

 

+ A szocik tárgyaljanak az ERC-vel Barcelonában;

 

+ A katalán helyzetre használják a „politikai konfliktus” kifejezést;

 

+ A spanyol állami jogtanácsos foglaljon állást Junqueras EP-mandátumának ügyében egy, a legfelső bíróságnak küldött levelében.

 

+ Végezetül pedig a legfontosabb követelés: a szocialistáknak a tartózkodó szavazatokért cserébe

 

tárgyalásokat kell majd kezdeményezniük a katalán helyzettel és a régió jövőjével kapcsolatban.

 

Hogy ezeknek mi lesz a formája és a tartalma, nem tudni, de annyi biztos: 15 nappal a kormányalakítást követően meg kell kezdődniük. És akármilyen megállapodás is szülessék, arról Katalóniában népszavazást kell majd tartani, ugyanakkor összhangban kell lennie a „jogi-politikai rendszerrel is”, áll a dokumentumban.

 

A kormányválság tehát jót tett a katalán függetlenségpártiaknak

 

Akik összesen 23 képviselői hellyel rendelkeznek a 350 fős spanyol alsóházban, ebből 13 pedig a szocialistákkal is tárgyaló ERC-é. Ez nem tűnik soknak, de annál fontosabb, ha ránézünk az alsóházban látható törésvonalakra: a kormánytöbbséghez 176 hely kell, a tisztán baloldali országos pártoknak ebből 158, a jobboldaliaknak pedig 151 van.

 

Vagyis a kormányalakításhoz kellenek a kisebb regionális pártok, és miután a jobboldal egyértelműen elutasít bármilyen függetlenségi törekvést, azok inkább a baloldalhoz húznak. Így pedig már egyszerűbb helyzete van a szociknak: az országos pártoknak a baszk nacionalisták és a katalán republikánusok háttértámogatásával már összejöhet a többség.

 

Mindenesetre Pedro Sánchez előtt most áll csak igazán nehéz feladat: stabil kormánytöbbség híján egy talán minden eddiginél megosztottabb spanyol parlamentre kell támaszkodnia. Mindezt úgy, hogy közben

 

nem veszítheti el a katalán függetlenségpártiak támogatását, de nem is haragíthatja magára a Spanyolország egységét támogató szavazóit.

 

A hosszú invesztitúra után tehát újra kormány alakulhat Madridban: az ország történelmében először a szocialisták farvizén kormányra kerülhet a szélsőbaloldal. A két párt pedig rögtön egy markánsan baloldali kormányprogrammal állt elő, melyben 15 százalékra, a bankoknak és energiacégeknek még több társasági adót kell fizetniük, az évi 43 millió forintnyi eurót felett keresők SZJA-ját kettő, a 99 millió forintnyi felett keresőkét pedig négy százalékponttal növelnék, de négy százalékponttal megemelnék a tőkenyereség-adót is.

 

Az ambiciózus gazdaságpolitikai vállalások mellett azonban a labilis parlamenti többség arra enged következtetni, hogy a spanyol politika óvatos kötéltánccá válhat a következő négy évben.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás