+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. január 3. péntek, 07:00
Egy hónap múlva a világ szeme újra Iowára fog szegeződni, ahol a demokrata párttagok összeülnek, és ezzel elkezdődnek az előválasztások Amerikában.

Egy hónap múlva megkezdődnek az előválasztások az Egyesült Államokban, ahol elsőként február harmadikán, Iowában gyűlnek össze a helyi demokrata párttagok, és eldöntik, ki legyen pártjuk elnökjelöltje a jelenleg regnáló republikánus Donald Trump ellen. Ezt követi New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina, majd a többi állam (az őrület idén március 3-án, az úgynevezett szuperkedden fog majd tetőzni, amikor tizenöt állam fog egyszerre előválasztásokat tartani).

 

Elvtársi hűség

 

2020 elejére a 18 jelölttel induló demokrata előválasztási kampány viszonylag letisztultabb, azaz négyosztatú lett. A jelöltek közül kiemelkedik Barack Obama volt alelnöke, Joe Biden, a 2016-ban berobbanó demokratikus szocialista Bernie Sanders, és az ideológiailag kettejük között elhelyezkedő, de azért szociálpolitikai kérdésekben elég baloldali szenátor, Elizabeth Warren.

 

Míg utóbbi két jelölt támogatottságát a 18-25 százalékos tartományban mérik, a jól ismert és beágyazott Joe Biden stabilan és magabiztosan teljesít az országos felmérésekben, ahol rendszeresen 30 százalék fölött mérik a közvélemény-kutatók. (Ha valaki az olvasók közül szereti a számokat és a politikát, figyelmébe ajánlom a fivethirtyeight.com-ot, ez a közvélemény-kutatások atyaúristenének, Nate Silvernek a projektje). Mivel Warren és Sanders programja sok tekintetben nagyon hasonló – nem véletlen: 2016-ban Ellizabeth Warren még teljes mellszélességgel kampányolt Bernie mellett, és régóta személyes jóbarátok – egy hallgatólagos, bajtársi megnemtámadási szerződés van érvényben köztük, például elnökjelölti vitákon nem, vagy csak alig támadják egymást. Izgalmas lesz figyelni, meddig tart ki ez a tűzszünet, mert ahhoz, hogy valamelyikőjük meg tudja előzni Bident, a másik szavazótáborából lesz a legkönnyebb átcsábítani a választókat.  

 

AZ AZONNALI OTT VOLT ELIZABETH WARREN EGYIK NEW YORKI KAMPÁNYGYŰLÉSÉN, TECHET PÉTER MEG IS ÍRTA NEKTEK, MI MINDENT LÁTOTT ÉS HALLOTT. FOTÓ: TECHET PÉTER

 

Bernie Sanders 2.0

 

Szürke lóként indult, de Bernie Sanders 2016-os mutatványát ismételte meg a 37 éves Pete Buttigieg, aki az indianai South Bend polgármestereként, teljesen ismeretlenül küzdötte fel magát a közvéleménykutatások negyedik helyére, és tette ismertté a nevét országos szinten. Ezen a hasonlóságon kívül ketten nem is lehetnének különbözőbbek: míg Buttigieg a verseny legfiatalabb, addig Bernie a legöregebb versenyzője, és amíg Bernie Sanders Amerikában emberemlékezet óta nem látott mértékben baloldali (európai szemmel nézve egészséges jobbközép) programmal versenyez, Buttigieg inkább a centrumot próbálja elfoglalni, csakhogy ott Joe Biden van – nem is tudott eddig kitörni az 5-11 százalékos sávból, két tagállam, Iowa és New Hampshire kivételével. 

 

Utolsóból az első

 

A demokrata párton belüli erőviszonyokat még átrendezhetik az elsőnek előszavazó államok demográfiai összetételéből fakadó torzítások – Iowában túlsúlyban vannak a diplomás fehérek, akik Buttigieg választói magját képezik –

 

így könnyen lehet, hogy az országosan negyedik helyen mért Buttigieg vezet Iowában, és jó esélye van, hogy megnyerje azt február 3-án.

 

Aki az elsőnek szavazó államot behúzza, az nagyobb médiafigyelmet kap (pozitívat és negatívat egyaránt), több emberhez jut el a programja, győztesként szerepel az országos hírekben – plusz a választóknál létezik a győzteshez húzás, mint pszichológiai jelenség.

 

Ha ez bekövetkezne, az nagyon sokat segítene Buttigieg kampányának, ám valószínűleg nem lenne elég az elnökjelöltséghez, mert a következő három előszavazó állam, Dél-Karolina, New-Hampshire és Nevada már jóval reprezentatívabban képviseli a Demokrata Párt szavazóközönségét. Nevadában és Dél-Karolinában Biden esélyes, míg New-Hampshire-ben még nyitott a verseny, és a többi demokrata elnökjelölt-jelölt aktivistái sem tétlenkednek. Vagyis teljesen nyitott még a verseny, annak ellenére, hogy Joe Biden magabiztosan vezet – egy Buttigieg-, Sanders- vagy Warren-győzelem valamelyik februárban előszavazó államban tudna akkora meglepetést okozni, hogy az megnehezítse Bidennek a jelöltség megszerzését. 

 

EGÉSZ RUHÁS KIÁLLÁS BERNIE SANDERS MELLETT AZ ELNÖKJELÖLT-JELÖLT NEW YORKI GYŰLÉSÉN, AMIRŐL TECHET PÉTER TUDÓSÍTOTT NEKTEK. FOTÓ: SZINTÉN Ő

 

A demokrata párt sorsa is hosszú évekre eldől

 

A demokraták útkeresésének mindenképpen mérföldköve lesz, hogy a demokratikus szocialista Sanders vagy Warren, vagy a centrista, hetvenes évek bipartizán megoldásait kereső Biden, esetleg Buttigieg nyeri-e el végül a jelöltséget.

 

Azok után, hogy 2016-ban a várt plusz húsz hely helyett csak hatot szereztek meg a kongresszusi választásokon, és így mindkét ház republikánus kézen maradt, ráadásul Hillary Clinton is veszített Donald Trump ellen, a párt baloldalán felmerült a kérdés: lehet, hogy elveszítette a kapcsolatot a fehér munkásokkal a köreikben hagyományosan erős Demokrata Párt?

 

Az Azonnali ott lesz az iowai előválasztásnál, és a helyszínről tudósítunk majd nektek a világ legnagyobb kampányáról.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A húsipari lobbi szerint nem szabadna kolbásznak hívni olyan élelmiszert, amiben nincs hús. Az EP a héten szavaz erről.

Orosz hírforrások szerint a rendfenntartók gumilövedékeket használnak, és egyelőre azokat is csak a levegőbe lövöldözik.

A hét kérdése

Sok olyan mese létezik, amely megbotránkoztathatja Dúró Dórát, mert nem a keresztény értékeket és a klasszikus családmodellt hirdetik.

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás