Náci kollaboráns vagy nemzeti hős? Ukrajnában továbbra is eldöntetlen Sztyepan Bandera szerepe, akire most 111. születésnapján emlékeztek.
Több mint ezren vonultak fel szerdán Kijev belvárosában, hogy Sztyepan Bandera, a nácikkal is kollaboráló ukrán nacionalista vezetőre emlékezzenek – tudósít a Radio Free Europe.
Minden évben emlékeznek
Bandera megítélése rendkívül kétes Ukrajnán belül, ugyanis bár az ukrán nacionalizmus egyik meghatározó alakja volt a II. világháború idején, a Szovjetunióval szembeni ellenállása és a náci hatalommal való együttműködése miatt főként az ország keleti részén náci kollaboránsként tekintenek rá.
miután az 1941. júniusában kikiáltotta az ukrán függetlenséget Lvivben (Lembergben). Ennek megfelelően születésnapján, január 1-jén évről évre sokan vonulnak utcára megemlékezni Banderáról, most, Bandera 111. születésnapján valamivel több, mint ezer ember vonult fel Kijevben a kétes megítélésű vezető tiszteletére.
„Minden évben kijövök, mert Sztyepan Bandera az ukránok vezetője. Felemelte Ukrajnát, ezért pedig az ukránok tisztelik is” – nyilatkozta az egyik résztevő, míg egy másik azt mondta, hogy Bandera egyáltalán nem osztja meg az ukránokat, ezt csupán a moszkvai propaganda akarja így láttatni.
– mondta egy másik tüntető.
Sokan ukrán zászlókkal vonultak fel, de feltűntek a kozákok és az ukrán nacionalisták szimbólumának számító vörös-fekete lobogók is, valamint a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt zászlói is.
Kollaboráns vagy az ukrán függetlenség hőse?
Bandera már rendkívül fiatalon beállt az Ukrán Nacionalisták Szervezetébe (OUN), majd a lengyel hatóságok halálra ítélték, mivel a vádak szerint részt vett a Bronisław Pieracki belügyminiszter elleni merénylet megszervezésében - ezt később életfogytiglanra módosították. Később az OUN két szárnyra szakadt, a mérsékelteket Andrej Melnyik vezette, a radikálisabb szárny, az OUN-B pedig Bandera irányítása alá került – Banderát és Melnyiket
Mikor azonban a náci csapatok bevonultak a Szovjetunió ukrán területeire, a németek Banderát nem tudták irányítani, ugyanis az kikiáltotta az ukrán állam függetlenségét. Ezt sok helyen pogromok követték. A deklarációban szerepelt az is, hogy az új, független Ukrajna szorosan együttműködik majd az Adolf Hitler-vezette Németországgal. Bandera abban bízott, hogy a függetlenséget a nácik post factum majd elismerik, de ez nem történt meg.
A nácik és az OUN-B közötti viszony elmérgesedett, a mozgalom több tagját, köztük Banderát is letartóztatták. A vezetőt Berlinbe vitték, innen a sachsenhauseni koncentrációs táborba került, a nácik pedig csak 1944-ben környékezték meg újra, mikor a keleti fronton már látható volt a szovjetek komoly előrenyomulása. Ekkor a nacionalista vezetőt szabadon engedték annak érdekében, hogy az OUN segítsen be a náciknak az ukrán fronton.
Bandera a nyugatnémet hírszerzéssel való együttműködésért cserébe Bajorországban, Münchenben kapott menedéket,
A Bandera-kérdés a Szovjetunió felbomlása után jött elő újból, 2007-ben Lembergben szobrot kapott, 2009-ben Bandera-emlékbélyeget is kiadtak, 2010-ben pedig Viktor Juscsenko ukrán elnök az Ukrajna hőse címet adományozta Banderának – ez nagy port kavart, ugyanis különböző zsidó szervezetek, valamint az Európai Parlament is kritizálta, hogy ilyen magas rangú díjat kapott a nácikkal is kollaboráló ukrán nacionalista. Később Viktor Janukovics visszavonta Bandera díját, arra hivatkozva, hogy az sem Ukrajna, sem a Szovjetunió ukrán tagköztársaságának polgára nem volt, márpedig ez kell az Ukrajna hőse címhez.
BORÍTÓKÉP: Lenta.ru / Twitter
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.