+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2020. január 2. csütörtök, 08:54
Egy zsidó molnár első gyerekeként született Oroszországban, az egyik legnagyobb amerikai sci-fi-író lett belőle.

Ma lenne száz éves Isaac Asimov, a sci-fi-irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója, az Alapítvány-trilógia és még számos egyéb mű szerzője. Asimov Oroszországban született egy zsidó molnár első fiaként, szülei három évvel később emigráltak az Egyesült Államokba. Szülei Amerikában édességboltokat nyitottak, ahol újságokat is árultak, az ötévesen olvasni már tudó Isaac pedig falt is mindent, ami kezébe került, például science fictiont és más zsánerműveket közlő ponyvamagazinokat.

 

Tizenegy évesen már írt, és tizenkilenc volt, amikor megismerkedett a magazinok körül szerveződő rajongótáborral, így például a befolyásos szerkesztővel, John W. Campbell-lel.

 

Asimovnak 1939-től kezdve hamar beindult az írói karrierje, közben pedig az egyetemen kémiából diplomázott, majd biokémiából doktorált, íróként pedig hamar az aranykor három legfontosabb írójának egyike lett Robert A. Heinlein és Arthur C. Clarke mellett, mindemellett pedig fontos szerepet vállalt a közösségszervezésben is.

 

1941-ben jelent meg első robottörténete, amelyben alkalmazta három híres robotikai szabályát.

 

A három törvény közül az első, hogy a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrni, hogy kárt szenvedjenek; a második az, hogy engedelmeskednie kell az embernek, kivéve ha ez az első törvénybe ütközik; a harmadik pedig az, hogy saját épségére is vigyáznia kell, kivéve ha ez az első két törvénybe ütközne.

 

1942-től folytatásokban jelent meg ma is népszerű – és hamarosan sorozatként is megjelenő – története, az Alapítvány. Ebben egy új tudomány, a pszichohistória a Galaktikus Birodalom összeomlását jósolja meg; egyben kulcsot is adva ahhoz, hogyan lehet majd újjáépíteni a civilizációt.

 

1957 és 1982 között Asimov figyelmét az ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő, illetve történelmi tárgyú kötetek felé fordította,

 

emellett foglalkozott krimivel is. 1972-ben jelent meg Az istenek is című regénye, amelyben a sci-fi új hullámos szerzőinek őt ért kritikáira is reagálva a korábbinál hangsúlyosabban jelent meg az idegen lények, illetve a szexualitás témaköre. Írt emellett ifjúsági könyveket is (Űrvándor-sorozat).

 

A nyolcvanas években az összekötő történetek megírásával egy univerzumba egyesítette három különálló világát: a robottörténeteket, az Alapítványt és Galaktikus Birodalom történeteit. 1983-ban egy bypass-műtéten esett át, eközben HIV-fertőzött vért kapott, ennek következtében hunyt el 1992-ben.

 

Asimov összes történeteit több vaskos kötetben adta közre itthon a Szukits kiadó, manapság pedig a Gabo SFF gondozza az életművet, az Alapítvány-trilógia új fordításban 2018-ban jelent meg. Tavaly pedig megjelent egy nagyon alapos könyv a sci-fi aranykorának legfontosabb magazinjáról, az Astoundingról, annak szerkesztőjéről, John W. Campbellről, illetve a körülötte kialakult írókörről, aminek Asimov, és például L. Ron Hubbard szcientológia-alapító is fontos tagja volt.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás