+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 2. csütörtök, 17:43
Az izraeli miniszterelnök biztos nyert pár hónapot, amíg nem kell bíróság elé állnia, de azt nem fogja megúszni, hogy a március választáson ne ez legyen a legforróbb téma.

Kicentizte Benjámín Netanjáhú, Izrael ügyvezető miniszterelnöke, hogy mentelmi jogának elbírálását kérve egyelőre ne kelljen bíróság elé állnia. Mint ismeretes, december elején érkezett meg az izraeli parlament, a Knesszet asztalára Avichai Mandelblit főügyész vádirata, miután a főügyész még november 21-én bejelentette: csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés vádjával eljárást indít Netanjáhú ellen. Ezzel Netanjáhú lett az első hivatalban lévő miniszterelnök Izrael történetében, aki ellen büntetőjogi eljárás indult, és akinek bíróság előtt kellhet majd bizonyítania ártatlanságát.

 

Ha egyáltalán megindulna az eljárás bírósági szakasza, könnyen lehet, az hosszú éveket venne igénybe, tekintve, hogy csak a vád 333 tanút hívna be meghallgatásra. De még ez sem fog bekövetkezni egy ideig, ugyanis a miniszterelnöknek a vádirat parlamenti megérkezésétől számítva harminc nap áll rendelkezésére, hogy kérje mentelmi joga elbírálását. Ez a határidő telt le január elsején, amikor is

 

Netanjáhú jelezte: annak érdekében, hogy Izraelt továbbra is a nagy eredmények felé vezethessék, hogy betölthesse hivatalát és elvégezhesse kötelességeit, kéri mentelmi jogának elbírálását az úgyszint Likud-tag Yuli Edelsteintól, a Knesszet elnökétől.

 

Változik-e ettől bármi is? Jogilag aligha...

 

A trükk az egészben az, hogy mivel jelenleg a kormányzó többséget nélkülöző Knesszet béna kacsaként hápog gyakorlatilag tavaly április óta, ezért a parlament nem tud dönteni Netanjáhú mentelmi jogi kéréséről.

 

Ellentétben az MTI híradásával, ez nem egy mentelmi bizottság feladata lenne, hanem azé a Házbizottságé, ami a törvényhozás más szerveivel együtt működésképtelen.

 

Ebből a csapdahelyzetből jelenthetne kiutat egy korlátozott jogkörű, ideiglenes bizottság létrehozása, ami a Házbizottság helyett dönthetne arról is, hogy megadják-e a lehetőséget a miniszterelnöknek, hogy mentelmi joga mögé bújva elkerülje a bírósági szakaszt. Ezt a lehetőséget egyébként december elején még Eyal Yinon parlamenti jogtanácsos sem támogatta, aki szerint egy ilyen bizottság nem vehetné át a Házbizottság szerepét, és mindenképp a Házbizottságnak kéne döntenie a kérdésben. És ha ez még meg is történne,

 

jogerőre a döntés csak akkor emelkedhetne, ha a parlamenti plénum is rábólintana – miközben a Knesszetet a megbukott kormányalakítási kísérletek után, decemberben feloszlatták.

 

Így egyelőre az tűnik több, mint valószínűnek, hogy ha még meg is vonják Netanjahutól a mentelmi jogot, azt csak egy új kormány – már ha lesz – alatt felálló Házbizottság és Knesszet fogja megtenni.

 

...politikailag viszont nagyon is!

 

Erre márpedig az elvi lehetőség megvan. Ugyanis a képletet bonyolítja, hogy a kormány nélkül maradt országban március másodikán ismét az urnák elé kell járuljanak a lakosok, remélve, hogy a lassan egy éve tartó bénultságot követően sikerül vagy a Netanjáhú-féle Likudnak és a velük kormányozni kész jobboldali blokknak, vagy a magyar származású Benny Gantz vezette, baloldali és centrista ellenzékieket magába tömörítő Kékfehér szövetségnek megerősödnie annyira, hogy kormányt lehessen alakítani.

 

Így garantálható, hogy a márciusi választás kampányának egyik, ha nem a legforróbb témája lesz a miniszterelnök mentelmi joga, amiből Netanjahu sehogy sem jöhet ki jól:

 

ha mentelmi jogával élhetne ebben az ügyben, azt kapná meg, hogy visszaélve hivatalával kijátssza az igazságszolgáltatást. Ha pedig nem, és jogerősen is bíróság elé citálható lenne a miniszterelnök, annál erősebb ütőkártyát senki sem adhatna Benny Gantzék kezébe egy választási kampányban.

 

A Kékfehér szövetség egyértelműen arra játszik, hogy valamilyen döntés szülessen még a márciusi választás előtt:

 

már jelezték is, hogy kezdeményezni fogják a Házbizottság összehívását ennek érdekében, aminek viszont a Likud-tag házelnök aligha fog eleget tenni a márciusi választás előtt. Ha nem születne döntés, Netanjáhú azzal minimalizálhatná a károkat a kampányban.

 

Az ellenzéki pártszövetség ki is jelentette, hogy amennyiben Yuli Edelstein nem hívja össze a Házbizottságot, meg fogják keresni a módját, hogy leváltsák az őket akadályozó házelnököt.

 

Benny Gantz egyébként  szomorú napként hivatkozott január elsejére és Netanjahu mentelmi jogi kérésére. Mint elmondta: soha nem gondolta volna, hogy egy nap Izrael miniszterelnöke el akarja majd kerülni, hogy az igazságszolgáltatás előtt kelljen felelnie a cselekedeteiért.

 

„Világossá vált, hogy miért harcolunk. Netanjahu tudja, hogy bűnös!”

 

– jelezte Benny Gantz egyértelműen, hogy vezető kampánytémává kívánja emelni az ügyet.

 

„Bíróság elé kívánok állni, hogy összetörjem az ellenem felhozott, összetákolt meséket!” – válaszolt Netanjáhú azokra a vádakra, hogy a mentelmi joga mögé kíván bújni. A miniszterelnök ugyanis – túl azon, hogy megismételte korábban állításait, miszerint puccskísérlet áldozatának tekinti magát – azzal érvel, hogy mentelmi jogi védelme ideiglenes lenne csupán: az semmissé válna, amint megszűnik az a Knesszet, ami erről határozott. Így

 

a választás után is bíróság elé lehetne vinni Netanjáhú ügyét, még akkor is, ha egy, a választás előtt felálló Házbizottság és Knesszet el is fogadná a miniszterelnök mentelmi jogi kérelmét – érvel a Likud-vezér.

 

Az izraeliek amúgy az iPanel és Midgam közvélemény-kutató cég felmérése szerint inkább afelé hajlanak, hogy Netanjáhú álljon bíróság elé: a lakosság csak 33 százaléka támogatja, hogy a miniszterelnök élhessen mentelmi jogával, míg 51 százalék ellenzi ezt.

 

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás