+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 2. csütörtök, 15:00
Ludomir Różycki befejezetlen művét Lengyelország egyik legismertebb klasszikus hegedűművésze írta újra.
„Ő volt a 20. század első felének egyik legfontosabb zeneszerzője, mégis ismeretlen a legtöbb mai lengyel számára. Reméljük, ez most változni fog”

 

– így kommentálta Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa, hogy az 1883-ban született Ludomir Różycki lengyel zeneszerző elfeledett hegedűversenyét először rekonstruálták, majd újév alkalmából meg is hallgathatta a közönség.

 

De ki is Ludomir Różycki, és mi ez a mű?

 

A varsói születésű Ludomir Różycki korának egyik meghatározó lengyel zeneszerzője és karmestere volt, tanulmányait a varsói konzervatóriumban, később a berlini akadémián végezte, ahol olyan pályatársaival kötött barátságot, mint Richard Strauss vagy Giacomo Puccini.

 

A számos műve mellett (több, mint félszáz kézirata maradt fenn, és rengeteg műve pusztult el a második világháború alatt) Różycki alapítója volt a fiatal lengyel zenészeket és zeneszerzőket összefogó és promotáló Fiatal Lengyelország nevű kulturális kezdeményezésnek.

 

Różycki karrierjét a történelem hátráltatta: miután nem volt hajlandó együttműködni a náci megszálló hatalommal, és a varsói felkelés bukása után otthona, benne rengeteg zenei kéziratával is megsemmisült, menekülni kényszerült az országból, ahova csak a háborút követően tért vissza. 1953-ban, hetven éves korában érte a halál.

 

Ha a háborúnak köszönhetően Różycki életműve hiányosan is maradt fenn, a sors egy félbehagyott alkotását megkímélte:

 

a zeneszerző még hazája elhagyása előtt egy bőröndbe rejtette, és varsói kertjükben elásta egy befejezetlen hegedűversenyét, amit a háború forgataga alatt írt. A mű csak a világégés utáni rekonstrukciós munkálatok alatt, egy építkezés során került elő.

 

A fennmaradt kézirat ezt követően a Lengyel Nemzeti Könyvtár tulajdonába került megőrzésre, és ott is hevert elfeledetten mintegy tíz évvel ezelőttig.

 

Egy egész évtizednyi kutatói és alkotói munka után sikerült rekonstruálni a művet

 

Ekkor vette azt ugyanis elő Janusz Wawrowski, Lengyelország egyik legjelentősebb, kortárs klasszikus zenésze és hegedűművésze, a Fryderyk Chopin Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Wawrowski és a zenei szakértőkből álló csapata mintegy hetven évvel a mű születése után arra vállalkozott, hogy újraírja a hiányosan fennmaradt hegedűversenyt úgy, ahogy azt vélhetően maga a zeneszerző is szerette volna.

 

„Éveket töltöttem azzal kísérletezve, hogy közelebb kerüljek ahhoz a hangzáshoz, amit szerintem Różycki is akart volna. Úgy változtattam meg az anyagot, hogy az sokkal inkább hegedűre írt, technikailag bonyolultabb legyen

 

– hiszen ő is inkább [technikás] zongorista volt” – nyilatkozta Wawrowski a mintegy egy évtizedet felölelő kutatói és alkotói munkáról, amihez a legfőbb fogódzkodót a hegedűversenyből fennmaradt első száz ütem adta: mindenek előtt erre támaszkodva alkották újra a művet.

 

„Számomra ez a mű tele van Varsó háború előtti energiájával és életével, és úgy gondolom, ezzel [Różycki] megpróbálta megidézni és közvetíteni ezt a pozitív energiát, miközben ezt 1944-ben, egy nagyon sötét korban szerezte, amikor a náci tüzérség alatt elesett a város” – tette hozzá a hegedűművész.

 

Hasonló véleményen volt Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa is, miután meghallgatta az élőben, a Szczecini Szimfonikus Zenekar előadásában újévkor bemutatott művet, ahol a vezető hegedűszólamot maga Wawrowski játszotta. A zenetudós gazdag, tiszta, ragyogó műként jellemezte a hegedűversenyt, ami összeköti a hallgatót a lengyel történelem egy nagyon sötét korszakával. Ebben az időben próbált volna Różycki optimizmust sugározni a művével Urbański szerint.

 

„Olyan volt hallgatni, mintha most először ismertem volna meg a dédnagyapámat”

 

– mondta a koncertet követően Ewa Wyszogrodzka, a zeneszerző dédunokája, aki a beszámolók szerint könnyekben tört ki a mű alatt.

 

A zeneművet egyébként élőben most játszották először, de a londoni királyi filharmonikusok közreműködésével már felvétel is készült róla, amit 2020-ban fognak kiadni.

 

Addig meg kell elégednünk a Guardian másfél perces részletével.

 

 

NYITÓKÉP: Guardian News / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.

Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.

Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?

Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás