+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 2. csütörtök, 15:00
Ludomir Różycki befejezetlen művét Lengyelország egyik legismertebb klasszikus hegedűművésze írta újra.
„Ő volt a 20. század első felének egyik legfontosabb zeneszerzője, mégis ismeretlen a legtöbb mai lengyel számára. Reméljük, ez most változni fog”

 

– így kommentálta Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa, hogy az 1883-ban született Ludomir Różycki lengyel zeneszerző elfeledett hegedűversenyét először rekonstruálták, majd újév alkalmából meg is hallgathatta a közönség.

 

De ki is Ludomir Różycki, és mi ez a mű?

 

A varsói születésű Ludomir Różycki korának egyik meghatározó lengyel zeneszerzője és karmestere volt, tanulmányait a varsói konzervatóriumban, később a berlini akadémián végezte, ahol olyan pályatársaival kötött barátságot, mint Richard Strauss vagy Giacomo Puccini.

 

A számos műve mellett (több, mint félszáz kézirata maradt fenn, és rengeteg műve pusztult el a második világháború alatt) Różycki alapítója volt a fiatal lengyel zenészeket és zeneszerzőket összefogó és promotáló Fiatal Lengyelország nevű kulturális kezdeményezésnek.

 

Różycki karrierjét a történelem hátráltatta: miután nem volt hajlandó együttműködni a náci megszálló hatalommal, és a varsói felkelés bukása után otthona, benne rengeteg zenei kéziratával is megsemmisült, menekülni kényszerült az országból, ahova csak a háborút követően tért vissza. 1953-ban, hetven éves korában érte a halál.

 

Ha a háborúnak köszönhetően Różycki életműve hiányosan is maradt fenn, a sors egy félbehagyott alkotását megkímélte:

 

a zeneszerző még hazája elhagyása előtt egy bőröndbe rejtette, és varsói kertjükben elásta egy befejezetlen hegedűversenyét, amit a háború forgataga alatt írt. A mű csak a világégés utáni rekonstrukciós munkálatok alatt, egy építkezés során került elő.

 

A fennmaradt kézirat ezt követően a Lengyel Nemzeti Könyvtár tulajdonába került megőrzésre, és ott is hevert elfeledetten mintegy tíz évvel ezelőttig.

 

Egy egész évtizednyi kutatói és alkotói munka után sikerült rekonstruálni a művet

 

Ekkor vette azt ugyanis elő Janusz Wawrowski, Lengyelország egyik legjelentősebb, kortárs klasszikus zenésze és hegedűművésze, a Fryderyk Chopin Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Wawrowski és a zenei szakértőkből álló csapata mintegy hetven évvel a mű születése után arra vállalkozott, hogy újraírja a hiányosan fennmaradt hegedűversenyt úgy, ahogy azt vélhetően maga a zeneszerző is szerette volna.

 

„Éveket töltöttem azzal kísérletezve, hogy közelebb kerüljek ahhoz a hangzáshoz, amit szerintem Różycki is akart volna. Úgy változtattam meg az anyagot, hogy az sokkal inkább hegedűre írt, technikailag bonyolultabb legyen

 

– hiszen ő is inkább [technikás] zongorista volt” – nyilatkozta Wawrowski a mintegy egy évtizedet felölelő kutatói és alkotói munkáról, amihez a legfőbb fogódzkodót a hegedűversenyből fennmaradt első száz ütem adta: mindenek előtt erre támaszkodva alkották újra a művet.

 

„Számomra ez a mű tele van Varsó háború előtti energiájával és életével, és úgy gondolom, ezzel [Różycki] megpróbálta megidézni és közvetíteni ezt a pozitív energiát, miközben ezt 1944-ben, egy nagyon sötét korban szerezte, amikor a náci tüzérség alatt elesett a város” – tette hozzá a hegedűművész.

 

Hasonló véleményen volt Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa is, miután meghallgatta az élőben, a Szczecini Szimfonikus Zenekar előadásában újévkor bemutatott művet, ahol a vezető hegedűszólamot maga Wawrowski játszotta. A zenetudós gazdag, tiszta, ragyogó műként jellemezte a hegedűversenyt, ami összeköti a hallgatót a lengyel történelem egy nagyon sötét korszakával. Ebben az időben próbált volna Różycki optimizmust sugározni a művével Urbański szerint.

 

„Olyan volt hallgatni, mintha most először ismertem volna meg a dédnagyapámat”

 

– mondta a koncertet követően Ewa Wyszogrodzka, a zeneszerző dédunokája, aki a beszámolók szerint könnyekben tört ki a mű alatt.

 

A zeneművet egyébként élőben most játszották először, de a londoni királyi filharmonikusok közreműködésével már felvétel is készült róla, amit 2020-ban fognak kiadni.

 

Addig meg kell elégednünk a Guardian másfél perces részletével.

 

 

NYITÓKÉP: Guardian News / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Páran összeáltak egy Facebook-csoportban, hogy önkéntesen pajzsokat gyártsanak kórházaknak a 3D-s nyomtatóikkal. Azóta több cég, iskola és egyetem is beszállt a védőfelszerelések gyártásába.

Kérdés, hogy mekkora sikerrel: a különösen befolyásos, német, spanyol, francia vagy olasz néppárti tagpártok továbbra is hallgatnak a Fideszről.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Mekkora tartalékkal rendelkeznek a kórházak védőfelszerelések tekintetében, és van-e valamiből hiány? Mit csináljon az a házi karanténra ítélt ember, akit baleset ér?

Az elmúlt 24 órában 950-en haltak bele a fertőzésbe. A terjedés viszont lassul, a kormány is bizakodó.

A Stacy's Mom című alterrock himnusz szerzője, Adam Schlesinger 52 éves volt.

Hatvannal vannak többen, mint tegnap. Egy hetvenéves férfi belehalt a fertőzésbe, a felgyógyultak száma pedig 42-re emelkedett.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás