+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 31. kedd, 08:51
Oriol Junquerast tizenhárom évre ítélték, de még a jogerős ítélet előtt mandátumot nyert az EP-be. Most ő lehet a spanyol kormányválság megoldásának kulcsa.

Engedélyezni kellene a katalán Oriol Junquerasnak, a zendülés miatt tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre ítélt EP-képviselőnek azt, hogy Brüsszelbe utazva felvegye a mandátumát – szólította fel a spanyol legfelsőbb bíróságot az ország állami jogtanácsosa hétfőn az El País közlése szerint.

 

Rá is vonatkozott a mentelmi jog

 

Így megoldódhat az a helyzet, hogy három katalán függetlenségpárti politikus eddig nem ülhetett be az Európai Parlamentbe: a fentebb is említett Junquerason felül ugyanis Carles Puigdemont volt katalán elnök és Toni Comín, a volt katalán kormány egészségügyi minisztere sem tudta eddig felvenni a mandátumát: Junqueras a katalán népszavazás megszervezése (zendülés) és hűtlen kezelés miatt ugyanis börtönben ült, Puigdemont és Comín pedig elhagyták Spanyolországot. Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, a Belgiumban menedéket kapó politikusok az Európai Bíróság decemberi ítélete értelmében végül felvehették mandátumukat, így hivatalosan is EP-képviselők lettek, míg Junqueras esetében a megoldás csak most kezd körvonalazódni.

 

A spanyol szabályok szerint ahhoz ugyanis, hogy valakiből EP-képviselő válhasson, Spanyolország területén fel kell esküdnie az alkotmányra. Ezt a három függetlenségpárti ha akarta, sem tudta volna megtenni: az akkor még előzetesben ülő Junquerast nem engedték ki, Puigdemontot és Comínt pedig minden bizonnyal letartóztatás várta volna hazatérésük esetén. A helyzetet végül az Európai Bíróság ítélete oldotta meg.

 

A döntés értelmében ugyanis

 

a parlamenti képviselőkre vonatkozó mentelmi jog az EP-választások eredményének véglegesítésétől fogva vonatkozik a képviselőkre.

 

Ekkor Junqueras még csak előzetesben ült, de a spanyol hatóságoknak el kellett volna engedniük, hogy felvehesse mandátumát. Ugyanis az Európai Bíróság kimondta, hogyha a spanyol bíróságok szükségesnek tartják az előzetes letartóztatás fenntartását Junquerassal kapcsolatban, akkor a lehető leghamarabb kell kérvényezniük az Európai Parlamentnél a mentelmi jog felfüggesztését.

 

Kelleni fognak a katalán szavazatok

 

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a spanyol állami jogtanácsos hétfőn nem szólított fel Junqueras szabadon bocsájtására, csupán arra, hogy a politikus Brüsszelbe utazhasson, és felvehesse mandátumát. Ezt követően pedig

 

Junquerasnak vissza kell térnie a börtönbe, a spanyol fél pedig „minél hamarabb” kérvényezni fogja mentelmi jogának felfüggesztését az EP-től,

 

nyilatkozott az állami jogtanácsos.

 

A döntés ugyanakkor mégis egy politikai gesztus lehet a katalánok felé, ennek pedig a spanyol kormányalakítás szempontjából van nagy jelentősége. Pedro Sánchez, a spanyol szocialista PSOE elnöke ugyanis egyelőre csak ügyvivő miniszterelnökként vezeti az országot április óta, hiszen mivel nem volt parlamenti többsége, a kormányalakításról egészen eddig nem tudott megállapodni. Immár koalíciós megállapodást is kötött a szélsőbaloldali Podemossal, de parlamenti többségük még így sincsen, a koalíción kívül is szüksége lesz az igenlő szavazatokra.

 

A megoldás kulcsa pedig a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) pártja lehet, mely, ha tartózkodna az új kormányról szóló bizalmi szavazáson, akkor már épp felállhatna az új kormány.

 

Egy gond van csupán: a börtönben ülő Junqueras is az ERC politikusa.

 

A tartózkodást az ERC már Junqueras októberi elítélése előtt is felajánlotta a szocialistáknak, csak akkor még nem kért semmit cserébe. A függetlenségpárti politikusok bebörtönzése ugyanakkor megváltoztatta a katalán közhangulatot, így az ERC már egy sor követeléssel lépett elő a szocialisták elé, többek között azt kérte, hogy legyen koalíciós tárgyalás Barcelonában is, Sánchez használja a „politikai válság” kifejezést a katalán helyzettel kapcsolatban, míg az utolsó követelés az állami jogtanácsos a legfelsőbb bíróságnak küldött mostani levele volt.

 

Adóemelés a gazdagoknak az új kormányprogramban

 

Sánchez minden követelést teljesített, most pedig már az El País azt jósolja, hogy nagyon valószínű az ERC tartózkodása a szavazáson, mellyel felállhat az új Sánchez-kormány. Amely egyébként

 

egy markánsan baloldali programot tervez majd megvalósítani hivatalba lépése esetén, hiszen:

 

+ Az évi 130 ezer euró (43 millió forint) felett keresők jövedelemadója két százalékponttal nő majd, az évi 300 ezret (99 millió forintot) keresőké pedig négy százalékponttal;

 

+ A tőkenyereség-adó 27 százalékra nő majd a jelenlegi 23-ról 140 ezer euró felett;

 

+ A társasági adó minimumértéke 15 százalékos lesz, míg a bankok és energiacégek 18 százalékot fizetnek majd;

 

+ A koalíciós pártok pedig eltörölnék azt a törvényt, mely a munkáltatóknak lehetővé teszi, hogy a betegszabadságukat töltő munkavállalókat kirúgják

 

+ A minimálbér akár hatvan százalékkal is emelkedhet, így 1200 euróra nőhet.

 

A PSOE, a Podemos és az ERC közötti együttműködés a jövő év első napjaiban megszülethet, vagyis az újév új kormányt is hozhat Spanyolországnak.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali. Középen Carles Puigdemont katalán exelnök, balra tőle Toni Comín volt egészségügyi miniszter, jobbra pedig Oriol Junqueras korábbi alelnök.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás