+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 30. hétfő, 08:13
Lassan vége az évnek. Búcsúzzunk azon politikusoktól, akiknek kitelt mostanra az idejük! Az Azonnali megmutat kilenc olyan politikust, akikről joggal mondhatja mindenki: ennyik voltak.

 

1. Peter Pilz

 

Az osztrák Schiffer Andrásnak idén nem sikerült már a bravúr: a Zöldek ellenében gründolt saját listájával nem jutott be a parlamentbe. A kérlelhetetlen korrupcióellenességéről, baloldaliságáról, óvatos EU-kritikájáról, iszlamizmus-ellenességéről és a konzervatív nyári egyetem lánygyakornokai iránti közeledéseiről ismert politikus idén több, mint harminc évnyi parlamenti képviselősködés után elbúcsúzhatott a Ringstrasse-i épülettől.

 

De nem marad teljesen politika nélkül. Még a kampányban megcsinálta a baloldali bulvárt, a ZackZack online portált: ide ment át, azóta itt kommentál. Most például innen lövi egykori zöld párttársait, akik leállnak koalíciózni Sebastian Kurzékkal.

 

 

2. Jeremy Corbyn

 

A brit Munkáspárt vezetője hiába szerezte meg a pártot a pártelittel szemben (köszönhetően egy nagy tagbeléptetési és tagbelépési hullámnak), és tudta Therese May-t 2017-ben megszorongatni – idén tízmillió voks feletti eredményével is az angol választási rendszer sajátosságai miatt történelmi bukást szenvedett el. Nem is maradt más hátra neki: saját körzetének megnyerése után bejelentette azonnal, hogy soha nem fogja a Labourt már más választáson vezetni.

 

A radikális baloldali, pacifista, republikánus és Izrael-kritikus Corbyn felörlődött a brexitben. Ömaga – ahogy az angol munkásmozgalom hagyományosan – nem volt nagy híve az Európai Uniónak. De mivel végül a kilépés ügye egy jobboldali nacionalista téma lett, ami mögött neoliberális érdekek (egy még inkább szabályozatlan brit piac vágya) jelentek meg, a Labour és Corbyn se tehetett mást, mint ímmel-ámmal kicsit a maradás mellett maradt. Azaz nem is: hanem egy új népszavazást sürgetett. Ahol viszont nem tudni, mi lett volna a Labour álláspontja.

 

Ergo a brexitkérdésben Corbyn teljesen érthetetlenül beszélt. Ez a balliberálisok szerint azért van, mert Corbyn nem mert beleállni teljesen a remain-kampányba. A radbalosok szerint viszont éppen a brexitet kellett volna teljességgel támogatni, és akkor nem úszik el egész Észak-Anglia.

 

Ez mára hitvita. Corbyn, aki több mint harmincöt éve parlamenti képviselő, idén azonban a múlté már. Nagy kihívás ez a Labour számára: tovább radikalizálódik, akár a pártszakadás veszélyével; vagy elmegy az urbánus hipszterek pártjának (mint a nyugat-európai zöldek), feladva minden reményét egy országos győzelemre?

 

 

3. Evo Morales

 

Ami nem sikerült bő tíz éve Rózsa-Flores Eduardónak – azaz a fehér felsőközéposztály ügynökeként kinyírnia az indián őslakosok által kedvelt Moralest –, az idén politikailag összejött Washingtonnak és a fehér középosztály „titkos fővárosának”, Santa Cruznak La Paz ellenében.

 

Morales lemondott, miután választási vitába bonyolódott. A jobboldal veheti át az országot, Morales pedig írhatja (vagy szellemi képességei alapján: irathatja) emlékiratait Mexikóban. Csak meg ne találja egy jégcsákány!

 

 

4. Angelo Sodano

 

Lassan, de biztosan szorítja ki Ferenc pápa a régi vatikáni elitet.

 

Legelőször XVI. Benedek pápa embereivel kellett leszámolnia, így került le gyorsan a Hittani Kongregáció (azaz a katolikus egyház tanítóhivatala) éléről a regensburgi Gerhard Ludwig Müller, aki hálája jeléül a pápa teológiai dilettantizmusáról szokott nyilatkozgatni azóta.

 

Idén jött egy újabb skalp: a kilencvenkét éves (tehát vatikáni körökben még elég fitt és fiatal) Angelo Sodano visszalépett – természetesen önként és dalolva – a Kardinálisok Kollégiuma éléről. Ferenc pápa – értelemszerűen nagyon megdöbbenve és sajnálkozva, valamint érdemei elismerése mellett – a lehető leggyorsabban elfogadta a visszalépést, nehogy még Sodano meggondolhassa magát.

 

Sodano a vatikáni belpolitika (igen, van ilyen!) régi motorosa. Betöltötte ő már a pápai állam „külügyminiszteri“ és „miniszterelnöki“ posztjait is, ahogy jelentős diplomáciai karrierre is visszatekinthet. Ő volt a vatikáni nuncius Chilében Pinochet uralmának kezdetén, és sokan azzal vádolták, hogy támogatta a jobboldali katonai puccsot.

 

Az utóbbi időkben azért érték bírálatok, amiért a megrontási ügyek eltussolását támogatta – mondván: elég, ha az egyház ezt önmagán belül lerendezi. 2010-ben, amikor több pedofilbotrány is kiderült, Sodano XVI. Benedek pápa elleni támadást látott csak a leleplezésekben. Ferenc pápa sohasem kedvelte, az egyházon belüli nyitás egyik akadályának tartotta.

 

 

5. Petro Porosenko

 

A 2014-ben Ukrajna államfőjévé választott csokigyáros nem tudta megtartani idén a pozícióját, mert egy színész, Vologyimir Zelenszkij legyőzte. Zelenszkij teljesen új motoros az ukrán politikában, a szokásos kelet-nyugati törésvonalat is meghaladja (maga zsidó vallású és orosz anyanyelvű).

 

Porosenkónak aztán a pártja is elvérzett az idei parlamenti választásokon. Hogy teljesen eltűnik-e ezek után a politikából, vagy mint Julija Tyimosenkó, örök vesztesként, de letolhatatlan kavaróként ott marad-e, azt nem látni még. De fontos szerepet – gyárainak vezetésén kívül – már nem fog játszani.

 

 

6. Borkai Zsolt

 

Az Audi-várost 2006 óta irányító polgármester idén pár Aperolon és hölgyön elcsúszott egy adriai yacht fedélzetén. Hogy volt-e kokain, vagy prostituáltak voltak-e a lányok, ugyanúgy egyelőre mindenki csak találgatja, mint azt is, hogy a félrelépés, a szex volt-e az igazi botrány vagy a Borkai körüli ingatlanüzletek, amelyekről a HVG már hét éve eleve be is számolt.

 

Ha csak a szex lenne a középpontban, akkor azzal tényleg új fejezet nyílhat meg a magyar politikában: az amerikaihoz hasonlatosan válik a magánélet közüggyé.

 

Ez alapján viszont Gréczy Zsolt sajátos portréfotói – a magány szomorúságán túl – nem sokban különböznek Borkai homevideóitól. A lényeg: Borkai nyitotta a sort, de mára Gréczy se politikus. Wittinghof Tamás még az.

 

 

7. Joseph Muscat

 

A baloldali politikus 2013 óta állt Málta élén, és – mivel a szigetországban a másik szigetországgal ellentétben a helyi Labour elég erős még mindig – jó eséllyel maradhatott volna ott idén is.

 

Muscat 2013 óta – a Panama Papersből kikerült információk hatására – mindig meg lett vádolva korrupciós ügyekkel. A vádak akkor lettek elég komolyak, amikor az ügyeket felgöngyölítő Daphne Caruana Galizia újságírónővel 2017-ben egy autóba rejtett bomba végzett. Miután idén novemberben – a Galizia által feltárt ügyekkel összefüggésben – egy fontos máltai üzletember ellen vádat emeltek, aki vélhetően több Labour-politikust is megkent, Muscatnak nem maradt más választása: hiába népszerű politikus, vette a kalapját.

 

 

8. Michel Barnier

 

A brexitnek még nincs teljesen vége, de egy valami biztos: a brexittárgyalásokat az EU oldaláról vezető Michel Barnier nem lett idén az Európai Bizottság elnöke. Emmanuel Macronnak – a kelet-európaiakkal közösen – sikerült elkaszálnia a Spitzenkandidat-rendszert, de

 

Barnier-t nem tudta lenyomni új jelöltként a többi miniszterelnök torkán.

 

Az elegáns francia diplomata karrierje így vélhetően a brexit befejezésével véget ér.

 

 

9. Alessandra Mussolini

 

Az idei EP-választáson a Mussolini-család biztosra akart menni: nemcsak a diktátor unokája, Alessandra indult a Forza Italia színeiben, de dédunokája, Caio Iulio Cesare is – ő ráadásul eleve a neofasisztáknál. Ám egyik se jutott végül be az Európai Parlamentbe, így Mussolinik nélkül marad az EP.

 

Alessandra Mussolini is neofasisztáknál kezdte, de a kilencvenes években Silvio Berlusconi pártjába szelidült. Innen néha ki-, majd visszalépett, de ez már csak inkább amolyan római temperamentum, nem sok köze volt ideológiai kérdésekhez. Nagyapját mindig megvédte, de inkább csak mint rokon, noha nem is határolódott el sohasem a fasizmustól – amint azt az Azonnalinak idén márciusban, még EP-képviselőként adott interjújában is előadta.

 

Sophia Loren unokahúga a politikából kikerült, de rekedtes hangját és vérbő temperamentumát nem fogja teljesen pótolni tudni az olasz média, azaz néha-néha még előfordul ott.

 

Nemrég például egy olasz magántévé műsorában a szexizmusról nyilatkozott meg: szerinte a nők könnyebben elbújhatnak ez elől, de egy férfit már az is sérti, ha azt mondják neki, hogy „kicsije van”. A műsorvezető menteni akarta a helyzetet, mondván: Mussolini a férfiak testméretére utalt.

 

Mennyire jött be a tavalyi lista? Olvasd vissza!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás