+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 26. csütörtök, 08:50
Óriásit trollkodott Lukasenka belarusz elnök, aki szerint még háború is lehet abból, ha Oroszország csorbítani próbálná országa szuverenitását.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök felé egyre sűrűsödnek azok a főként Oroszországból érkező hangok, melyek azt fejtegetik: országának, Belarusznak csatlakoznia kéne Oroszországhoz a szorosabb gazdasági és politikai integráció érdekében. A Belaruszt már huszonöt éve vasmarokkal irányító elnök ugyanakkor az Eho Moszkvi moszkvai független rádióadónak december 24-én adott interjújában felvetette:

 

mi lenne, ha megfordítanánk az orosz felvetést, és inkább Oroszország csatlakozna Belaruszhoz az integráció jegyében?

 

Nem tudnám eltemetni még a gyermekemet

 

„Én építettem fel a történelemben az első független belarusz kormányt. Hogyan is tudnám eltemetni a gyermekemet, miután én alkottam meg? Az egyenlőség egy tisztességes unió alapja... ezért az egyesült kormány tervének legegyszerűbb útja, ha Oroszország Belarusz részévé válik” – érvelt az interjúban az elnök.

 

Putyinnak nemcsak a beszélgetés ebben a részében igyekezett oda-odaszúrni Lukasenka, hiszen máshol kijelentette:

 

„A belaruszok nem szeretnének egyesülni, mert félnek attól, hogy Belarusz is oligarchikus országgá válik.”

 

„Oroszország pedig nem fog háborúzni Belarusszal. Nálunk az alkohol állami monopólium, emiatt nincs is licensz nélküli vodka”. Belaruszban a rendszerváltás után nemcsak szimbólumok szintjén maradt fenn a szocializmus, de a gazdaságban sem szűnt meg az állami kontroll: így bár a belarusz gazdaság még az oroszhoz képest is versenyképtelen – hiszen a magánberuházásokat az állami kontroll elfojtja – klasszikus értelemben vett oligarchák, mint például Oroszországban, nem tudtak kinőni a földből, erre is utalt az elnök az interjúban.

 

Még háború is lehet az orosz közeledésből

 

„Oroszországgal az a baj, hogy önök nem értik, micsoda is a mai Belarusz. Ha egyesülni hívnak minket, akkor ne rontsák a helyzetünket minden egyes évben. Önöknek Orszországban folyton azt kell mondogatniuk, hogy a belaruszok paraziták, Lukasenka meg szeszélyes. Kész vagyok alternatívát találni az orosz olajra és gázra. Egyszer meg is mondtam Putyinnak, hogy

 

»Tudják, én megértem, hogy Belaruszt elveszíteni rosszabb, mint elveszíteni Oroszország egy részét«”.

 

Itt a belarusz elnök országa gazdaságának orosz energiafüggőségére utal: Belarusz kedvezményes áron kap nyersolajat és energiát Oroszországból, melyet belarusz üzemekben finomítanak. Megesett olyan is, hogy a kedvezményesen kapott energia finomítása után azt többszörös áron adták tovább Európa felé, így a haszon nagy részét Belarusz kaparintotta meg: orosz nézőpontból ezért is tartják Belaruszt, ahogy az elnök fogalmazott, parazitának.

 

Mikor pedig Belarusz elvesztéséről beszélt, nyilvánvalóan geopolitikai játékot játszott: Oroszország szövetségeseinek száma még a posztszovjet térségben is megfogyadkozott, de Minszkre egészen sokáig biztosan számíthatott. Azonban a 2014-es ukrán válság után a belaruszok is hintapolitikába kezdtek, egyre jobb kapcsolatokat építettek ki a nyugattal, amely ezért cserébe elnézett nekik egy-két emberi jogsértést.

 

Ezért Lukasenka még a háborús kártyát is előkapta, ha Belarusz szuverenitásának védelméről van szó: „Ha Oroszország megpróbálná megsérteni a szuverenitásunkat, tudják, hogy fog reagálni a globális közösség: belerántják őket egy háborúba.”

 

„A nyugat és a NATO nem tolerálná ezt, hiszen azt fenyegetésként fognák fel. Ebben az értelemben igazuk is lenne”.

 

A Kreml állítja, nem sértődött meg

 

Oroszország és Belarusz között 1997 óta úgynevezett unióállam működik, melynek elmélyítése azonban az azóta eltelt több mint húsz évben sem sikerült túlságosan. Az ukrán válság óta azonban egyre komolyabb az orosz nyomás a belaruszokon, hogy ezen változtassanak: egy nagyszabású, és Belarusz szuverenitását komolyan korlátozó kétoldalú terv még szeptemberben szivárgott ki az orosz sajtóban (erről az Azonnali itt írt bővebben), Putyin pedig az unióállamban való előrehaladáshoz kötötte a Belarusznak adandó, további gázkedvezményeket. A belarusz helyzetet az Azonnali is igyekszik figyelemmel követni, novemberben Vital Rimaseuszki belarusz kereszténydemokrata ellenzéki politikussal készítettünk interjút, aki a Lukasenka-rendszerről és az oroszokhoz való viszonyról is beszélt nekünk.

 

A Kreml Lukasenka csípős megszólalásait szerdán kommentálta, és úgy fogalmazott, azokat nem értékelték ellenségesnek Oroszországgal szemben, hiszen bár lehetnek nézeteltérések, de ez az összképet nem rontja el.

 

FOTÓ: Kreml.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás