+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 23. hétfő, 13:18
Temesváron hirdette meg nemrég Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Sorozatunk ötödik részében Victor Neumann temesvári történész-politológus válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel.” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: eddig az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, a szociológus Vladimir Ionașt és a televíziós újságíró Lucian Mîndruțăt, most a bukaresti politológus Claudiu D. Tufișt kérdeztük, most pedig Victor Neumann, az Academia Europaea tagja, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Bánság és Temesvár történelméről fontos könyvet író történészprofesszora válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Nehéz elképzelni Közép-Európát anélkül, hogy megújítanánk a társadalmi-politikai szótárunkat és az elképzeléseinket. Mindaddig, amíg a diktatúrákhoz és a huszadik század tragédiáihoz hozzájáruló régi identitást őrizzük, lehetetlen elképzelni egy új Közép-Európát. Emellett amíg a neo-törzsiségen alapuló nemzetkoncepció mindenütt jelen van az európai nemzetek közti politikai párbeszédben, de főleg abban a térben, amiről most beszélünk, szerintem a múlt és a jövő észszerű és kritikai értelmezése fog csorbát szenvedni.

 

A távolabbi múltban létezett egy, a felvilágosodás eszméi alapján elképzelt és meghirdetett, olvasztótégely-szerű Közép-Európa. Pontosabban a jozefinista (II. József Habsburg-uralkodó által megálmodott) eszmékről beszélek, melyeknek köszönhetően elindultak a modernizáló reformok a régióban. Sajnos viszont mára ezek teljesen elvesztek a Herder és Fichte által kialakított (Johann Gottfried Herder költő és Johann Gottlieb Fichte filozófus, német nacionalista gondolkodók – a szerk.) romantikus eszmék, valamint a kultúrnemzet kárára – azaz az identitás-ideológiák korlátai a régiót mélységesen megosztották a történelem, nyelv, folklór és vallás alapján.

 

Úgy tűnik, Orbán beszédében azt vázolta fel, hogy a közép-európai régióknak és államoknak olyan egységet kell létrehozniuk, amely egy jövőbeli gazdasági és politikai hatalom felépítésével fel tudná venni a versenyt Nyugat-Európával. Európa, különösen az Európai Unió valóban válságban van, de

 

a megoldás a kelet, nyugat, észak és dél közötti hidak felismerésében és felépítésében van, és biztosan nem a földrajzi, gazdasági, kulturális és vallási szegregációban.

 

Egy felelősségteljes politikus nem szítaná azokat a populista-nacionalista eszméket, amelyek pont a régi kisebb- vagy felsőbbrendűségi komplexusokat hívják életre.

 

A magyar miniszterelnök Temesváron tartotta a beszédét, egy olyan városban, ahol mindazok, akik 1989 decemberében maguk is részt vettek az antikommunista felkelésben, maguk is megértették és értelmet adtak a multikulturális előzékenységnek. Amellett, hogy szolidárisaknak kell lennünk a Tőkés László által szervezett tüntetésekkel, ki kell jelentenünk, hogy a város és a bánsági régió a régi Közép-Európa-koncepció képviselője: mindez jelen van a kozmopolita és ökomenikus nézetekben, a demográfiában, a tudományos és technológiai kísérletekben és a civil szervezetekben is.

 

Ezek ugyanis a Bánságban túlélték a dualizmus felbomlását, a két világháború közti Romániát, az itt született és itt felnövő bánságiakat, különösen a temesváriakat – még a kommunista évek alatt is – büszkévé tették. Büszkék lehettek a békés együttélésre és a különböző nyelvű, kultúrájú és vallású emberek közti kapcsolatok ápolására. A fentebb is említett tényezők tehát annak ellenére maradtak fönn, hogy azokat két totalitárius rezsim, a fasizmus és a kommunizmus is próbálta elutasítani vagy brutálisan háttérbe szorítani – mindez érvényt szerzett a régi Közép-Európa-koncepciónak is. Ennek ugyanis semmi köze Trianonhoz vagy a szélsőségek évszázadának politikájához.

 

Az elismert politológus, Bibó István is úgy vélte, hogy a Bánság Közép-Európa egyik legsikeresebb kísérlete volt az első világháború előtt.

 

Szerintem igaza volt, főleg akkor, ha megnézzük, hogy a Bánság sokszor önigazgatással bíró, többnyelvű, ökomenikus és kozmopolita régió volt: egy olyan régió, ahol hosszú időn át – és még azon túl is – a békés egymás mellett élés modellje volt (továbbiak a szerző könyvében: The Banat of Timișoara. A European Melting Pot. Victor Neumann, London, 2019.). Ugyanez viszont már Erdélyről nem mondható el: ez egy olyan régió, amelyen a középkorban a nemesek és a különböző vallási csoportok civakodtak, majd a XIX. és XX. századokban az etnonacionalista közösségek, a politika, valamint az államok a történelmet, a filológiát és az eredetüket hozták fel legfőbb érvként.

 

A BÁNSÁG (BANAT) ÉS ERDÉLY (SIEBENBÜRGEN) ELHELYEZKEDÉSE A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉN. A BÁNSÁG TERÜLETÉN MA HÁROM ORSZÁG OSZTOZIK.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Jó lenne, ha a román-magyar kapcsolatok szélesednének és erősödnének, erre pedig van is esély, amennyiben a közös tudást a nyelveken, irodalmon, történetíráson, keresztül ápoljuk. Létrehozhatunk továbbá olyan közös projekteket, amelyekben a két állam intézményei, valamint az onnan származó emberek részt vehetnek, és amelyek a román és a magyar társadalom alakítására, az Európai Unióba való integrációjára irányulnak.

 

Ami szerintem fontos a jelenlegi és eljövendő generációk szempontjából, hogy – a közelmúlt politikai és közigazgatási tapasztalatait figyelembe véve – Európának közös alapra és közös célokra, nem pedig szegregatív regionalizmusra van szüksége. Ezért is hangsúlyoznám, hogy a mai politikát inkább az elmúlt évszázadok imperialistái által felépített Közép-Európa inspirálhatná, mintsem a XX. század etnonacionalista Mitteleuropa-ja, ahol a második világháború alatt a kontinens legnagyobb mészárlásai történtek.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Az volna az ideális, ha az új Közép-Európa magában foglalná az európai eszmét is. Miért?

 

Mert Közép-Európa lényegében a nyugati társadalmak és kultúrák befolyásának terméke.

 

Európának új paradigmára van szüksége. Ha meghaladjuk az etnikumon alapuló identitáspolitikai gondolkodást, a kultúrnemzetet, jobban át tudjuk majd érezni és meg tudjuk majd oldani a kontinens közös gondjait, hiszen ezzel részeseivé válunk az emberiség előtt álló problémák megoldásának is. Egy belső és külső európai politika ugyanis fontosabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi politika.

 

Ami pedig Romániát illeti, az ország földrajzilag, spirituálisan és kulturálisan is az interferenciák országa: a katolikus Európa, az ortodox Bizánc, az Iszlám, a kelet és a nyugat metszéspontja. Mindezen hatások igen erősek voltak az idők folyamán. Azok pedig, akik ismerik a mai Erdélyt, akik éltek vagy most élnek a városaiban és falvaiban, nagyon is jól tudják, hogy a régió hagyományai és közép-európai értékei gyakran keveredtek a délkelet-európai hatásokkal az elmúlt évszázadban.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Ha a béke a lényeg, akkor Orbán úr ne korlátozza magát csupán Erdélyre, hanem egész Romániát vegye figyelembe. Ami a magyar-román kapcsolatokat illeti,

 

a magyar politikusoknak nemcsak az Erdélyben, a Körösvidéken, Szatmárban és a Bánságban élő magyar közösségeket, hanem a teljes román társadalmat figyelembe kéne venniük.

 

Másrészt, az euro-regionális és európai perspektívákat kell előtérbe helyezni annak érdekében, hogy mindkét állam politikai gondolkodása megegyezzen egy államok fölötti nézőpontban. Végül pedig a két ország közösségei számára egy olyan oktatási programot kéne létrehozni, amely meghaladja a mélyen gyökerező, etnikai sztereotípiákat. Csak ezután tudnánk nyíltan, valós érveket használva párbeszédet folytatni.

 

Mindaddig pedig Orbán miniszterelnök temesvári beszéde egy meglehetősen konzervatív beszéd marad, mely megkérdőjelezi az Európai Unió szerepét a létezésünkben, valamint annak az esélyét is, hogy egy olyan politikai gondolkodást hozzunk létre, amely egységben áll a jelenlegi törekvéseinkkel. Számos háború és milliónyi ártatlan áldozat halála után végre békében élünk, ezért nem valami bölcs annak a politikai retorikának az életre hívása, amely az államok fölötti Európa fogalmát hagyja figyelmen kívül.

 

A sorozat többi részét itt lehet végigolvasni.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás